Nem fért be a jogsim a fürdőgatyámba
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot - Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
- Jön a havazás Budapesten is, figyelmeztették a lakosságot
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Mi lenne, ha én fürdőgatyában autóznék este a város közepén, és megállítanának a rendőrök?
Gondolom, kérnék az irataidat, te meg átadnád nekik.
De én fürdőgatyában lennék, érted? Azt mondanám: biztos urak, sajnos az irataimat már nem tudtam hova begyömöszölni.
Beleülhetsz meztelenül is az autóba, a papírjaidat akkor is magaddal kell vinni. Ha nem tudod igazolni magad, a rendőr előállíthat, és a kapitányságon kell azonosítanod magad.
Miért más a helyzet, hogy ha ugyanez egy országgyűlési képviselővel történik?
Alapvetően nem más a helyzet ekkor sem, csak egy országgyűlési képviselőnek mentelmi joga van.
Ő a törvények felett áll?
Szó sincs róla. Ha egy képviselő gyorsan hajtott vagy közlekedési szabályt vétett, hivatkozhat a mentelmi jogára. Helyszíni bírságot nem szabhatnak ki rá, de ezzel nem kerüli el a felelősségre vonást. Továbbmehet, s miután lemondott a mentelmi jogáról, ugyanúgy megfizeti a büntetést, mint te.
Lengyel Zoltán esetében mégsem egészen így történt. Miért?
Amikor vasárnap este az Alagútnál a rendőrök megállították Lengyel Zoltán fideszes képviselőt, nála csak egy parlamenti parkolókártya volt. Ez így nem volt elég a rendőröknek.
No meg fürdőnaciban is volt. Biztos addig csak nyakkendőben láttak képviselőt a járőrök.
Lassan szakadj már el ettől a fürdőgatya témától! Igen, Lengyel Zoltánon csak egy fürdőnadrág volt, mert a barátainál segített lakást festeni és hát aznap este elég meleg volt. Lengyel is kérte a rendőröket, hogy igazolják magukat, de ezt állítása szerint nem tették meg. A rendőrök ezután azt javasolták, hogy a kapitányságon tisztázzák az ügyet, de ezen vita alakult ki. Lengyel Zoltán azt mondja, ő csak passzív ellenállást tanúsított, a rendőrök szerint viszont ütött. Emiatt - állítása szerint - kirángatták az autóból, a földre teperték, fojtogatták és a kapitányságra vitték.
Azért az elég gáz, ha valakit azért kirángatnak az autójából és megvernek, mert nincsenek nála papírok.
A rendőrök szerint a képviselő megütötte az egyik rendőrt. Ilyenkor lépniük kell.
Egy rendőr megüthet egy képviselőt?
Egy képviselő ellen a kényszerintézkedést korlátozza a mentelmi jog. Egy rendőr csak akkor alkalmazhat erőszakot parlamenti képviselővel szemben, ha tettenéri - például ha éppen egy rendőrre támad.
Egy képviselő megüthet egy rendőrt?
Nem. Ha Lengyel Zoltán tényleg megütött egy rendőrt, akkor ez egy egyszerű közlekedési szabálysértésnél súlyosabb üggyé vált. Nem tudjuk persze, hogy pontosan mi történt. Azért a rendőri intézkedésnek is arányosnak kell lennie: nagy különbség valakit kényszerrel előállítani és elagyabugyálni. Utóbbira is volt példa.
Azt olvastam, hogy a képviselő azt kiabálta, jól jönnek majd neki a sérülések, mert kirúgatja a rendőröket. Megteheti ezt egy képviselő?
Egy normális országban nem. Ebben az esetben két, egymástól független hatalmi ág – a törvényhozó és a végrehajtó hatalom - képviselői csaptak össze. Egy képviselő semmilyen módon nem főnöke egy rendőrnek.
Egyáltalán milyen alapon kapnak felmentést a képviselők?
A mentelmi jog nem privilégium, hanem a demokrácia fontos szereplőit, az országgyűlést és a képviselőket, illetve a független igazságszolgáltatást, azaz a bírókat, ügyészeket védi. Ez a jog történelmi hagyományon alapul. Az alkotmányos monarchiákban a királyoknak jó szokása volt például, hogy a számukra kellemetlen parlamenti ülések előtt elfogatták a követeket, képviselőket, és ezzel akadályozták a parlament működését.
Értem én, de nekem nincs mentelmi jogom, így az van, hogy vannak egyenlők, meg egyenlőbbek.
Kétségtelen, hogy egy képviselő egy állampolgárhoz képest ebben az értelemben többletjogokat élvez, de a mentelmi jog – elvileg - épp azért van, hogy a képviselő a polgárok érdekében zavartalanul végezhesse a munkáját. Egy képviselő például keményebben is fogalmazhat a parlamentben, s nem olyan könnyű rágalmazás, becsületsértés miatt leállítani, mint mást.
Rendben, de mi köze ennek ahhoz, hogy ha egy képviselő gyorsan hajt vagy ittasan vezet?
Világos, hogy ezzel a joggal elég kisstílű dolog visszaélni. Egy képviselő is elismerheti, ha gyorsan hajtott vagy átment a piroson. Korábban például többen a szondát sem voltak hajlandók megfújni. Ha egyébként szűken értelmezed a kérdést, a képviselő védelmének közlekedési ügyekben is lehet szerepe. Mi van, ha oda kell érnie egy fontos ügy miatt valahova, de a politikai ellenfele, valamilyen ürüggyel, rendőrökkel állíttatja meg.
Lengyel Zoltán valamilyen fontos megbízatást teljesített vasárnap este és összeesküvés áldozat lett?
Nem hinném. Azt korábban az országgyűlés mentelmi bizottsága is kinyilvánította, hogy ha a képviselőket egyértelmű közlekedési szabálysértésen érik, jobb, ha maguk mondanak le a mentelmi jogról. Ezzel az országgyűlés tekintélyét is őrzik. Ha viszont Lengyel tényleg megütött egy rendőrt, már le sem mondhat a mentelmi jogáról. Ez ugyanis innentől nem szabálysértési, hanem közvádas ügy. Ilyenkor csak az Országgyűlés adhatja ki az igazságszolgáltatásnak.
Fontos az ügy szempontjából, hogy fideszes képviselőről van szó?
Mentelmi ügye már minden pártbeli képviselőnek volt. Itt legföljebb az a fontos, hogyan ítéli meg a Fidesz-frakció Lengyel Zoltán viselkedését. (A frakció azonban feltűnően hallgat az ügyben.) Ehhez persze előbb pontosan tisztázni kell azt, mi történt. Lengyel Zoltán a rendőröket hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt jelentette fel, a rendőrség pedig Lengyelt hivatalos személy elleni erőszak miatt.
Ha súlyosabb esetekben csak az Országgyűlés dönthet a mentelmi jog felfüggesztéséről, akkor azt is megteheti, hogy valakinek az ügyét szépen elboronálja, és az illetőt nem adja ki az igazságszolgáltatásnak?
Ha egy képviselő tényleg elkövetett valami rosszat, és nem adnák ki, azzal súlyos politikai hibát vétenének, és nullára redukálnák az Országgyűlés tekintélyét. Az eddigi gyakorlat egyébként azt mutatta, hogy közvádas ügyekben felfüggesztik a képviselő mentelmi jogát. Az utóbbi időben inkább olyan rágalmazási esetekben nem adtak ki képviselőket, amelyekről úgy gondolták, az a szólásszabadság és a parlamenti viták körébe tartozik. Akkor sem adtak ki képviselőt, amikor egyértelmű volt, hogy valakit piti, személyes ügy miatt akarnak a hatóság elé citálni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
