Madárjóslás: ki lesz az élen Kovács után?

Az MSZP-ben elvárják, hogy az elnököt mindenki elfogadja, de ugyanakkor határozottnak is kell lennie és egyszersmind jó kommunikációs képességekkel kell rendelkeznie. Hiller az utóbbi időben a szocialista párt különféle csoportjainak ülésein gyakran üt meg konfrontatív hangot. Az alelnök az elnökségi üléssel egy napon mutatta be a sajtónak a nevével fémjelzett Új Magyar Szociáldemokrácia programot. Hiller szeretné, ha minden elnökjelölt hasonló vitaanyagot készítene.

A pártközvéleményt ismerők szerint aligha kétséges, hogy most Lendvai Ildikó lenne a legesélyesebb, ő azonban rendre visszautasította a jelöltséget, és egyértelművé tette: nem akar pártelnök lenni. Az MSZP-n belül többen is úgy gondolják, hogy a nemrég jelentős többséggel újból megválasztott frakcióvezető elismertsége és elfogadottsága miatt integrálhatná a tagságot. Lendvai Ildikó az elnökség keddi döntése értelmében azonban az őszi tisztújító kongresszus jelölőbizottságának elnöke lesz.

Többen különböző posztok, így a pártelnöki tisztség esélyes várományosaként emlegetik Szili Katalint, a parlament elnökét, az MSZP elnökhelyettesét. Bár a politikus hivatalosan még nem nyilatkozott a találgatásokkal kapcsolatban, többen tudni vélik, hogy Szili Katalinnak jó esélye lenne a pártelnöki szék megszerzésére is, őt azonban a hírek szerint sokkal inkább köztársasági elnöki ambíciók fűtik. Egyik lehetséges támogatója, Jánosi György, az MSZP országos választmányának elnöke már jelezte, Szili Katalint szeretné az MSZP élén látni, bár nemrégiben azt is mondta, Szekeres Imre is alkalmas lehet a posztra.

Az EP-választási kudarc óta egyre gyakrabban lehet hallani a párton belül, hogy Szekeres Imre, a MeH politikai államtitkára is elkezdett dolgozni a pártelnökségért. Ambícióit jól mutatja, hogy két hete az MSZP frakcióban tartott tisztújításon "megfuttatva nevét", néhány napig Lendvai Ildikó kihívójaként tartották számon, ám az államtitkár végül visszalépett. Vannak, akik úgy vélik, Szekeres kacsintgatása az elnöki pozíció felé alelnöki posztjának megerősítését, vagy a párt elnökhelyettesi megbízatásának megszerzését célozhatja.

Szekerest az első MSZP-kormányzás idején még mint a Horn-féle vezetés lehetséges ifjú kihívóját tartották számon. 1998-ban indított egy félénk rohamot a pártelnöki, sőt miniszterelnök-jelölti posztért, de a sajtótámadások és a párton belüli ellenállás hatására évekre háttérbe húzódott.

Gyurcsány Ferenc sportminiszter a jelek szerint egyelőre nem akar ringbe szállni, ugyanakkor az MSZP jövőjével foglalkozó elemzők mindig számolnak a szocialista ranglétrán látványosan feljebb és feljebb lépdelő, vállalkozóként milliárdos vagyonra szert tett politikussal. A szocialisták ifjabb nemzedékéhez tartozó "ideológus" nemrégiben egy fórumon Hiller István társaságában adta jelét annak, egy csónakban evez az Új Magyar Szociáldemokrácia című vitairatot kidolgozó MSZP-alelnökkel. Gyurcsány előretörését a pártban többen is rossz szemmel nézik, sőt ellenzik, vannak ugyanakkor szövetségesei is. Ezek közé tartozik például Hiller István, vagy éppen Toller László, Pécs polgármestere is, aki kijelentette: támogatja a Gyurcsány-Hiller párost.

Kiss Pétert, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert is a pártelnöki esélyesek között emlegetik, mivel ő a vezetője az MSZP Baloldali Tömörülésének, amely a legnagyobb, legerősebb frakció a párton belül. Kiss az év elején úgy nyilatkozott, hogy nem alkalmas neki az elnöki szerep. Kisst Szili Katalin vagy Lendvai Ildikó támogatói között tartják számon.

Tavaly tavasszal Juhász Ferenc honvédelmi miniszter indította el a leghamarabb kampányát, amikor egy kérdésre azt mondta, hogy elvállalná az elnökséget. Juhászról két-három éve is úgy beszéltek, mint a párt későbbi lehetséges vezetőjéről, de azóta miniszteri és pártpolitikai szereplése jóval gyöngébbre sikerült a vártnál, és mára szinte kiküzdötte magát a pártelnökségre esélyesek közül.

Végül, nem lehet kizárni Kovács László újraindulását sem, aki ugyen kijelentette, hogy nem kívánja jelölteni magát, de néha megfelelően talányos válaszokat ad az október 15. utáni pártpozícióját firtató kérdésekre. A párton belüli közhangulat sem kedvezne egyébként Kovácsnak, sokan őt okolják a június 13-i választási kudarcért.