Sámuel, Hajna
21 °C
32 °C

Horn cipőjébe lép Gyurcsány

2007.02.23. 12:33
A Magyar Szocialista Párt eddigi hét elnökválasztásán csak kétszer volt egynél több jelölt az elnöki posztra. Az arányt a hétvégi kongresszus sem javítja, Gyurcsány Ferencnek ugyanis nincs kihívója. A miniszterelnök a címegyesítéssel Antall József, Horn Gyula és Orbán Viktor nyomdokaiba lép.

1990: Horn Gyula (57 éves)

Az MSZP a májusi kongresszusának kezdetén még Nyers Rezső volt a párt elnöke, aki jogfolytonosan töltötte be a tisztséget. Egy évvel korábban még az MSZMP választotta elnökévé, és a kommunisták októberi kongresszusán nem merült fel, hogy az utódpártnak váltania kellene az elsőszámú vezető posztján. (A fanyalgók akkor megjegyezték Nyersről, hogy székfoglaló beszédében előbb tévedésből kommunistának vallotta magát és csak azután szocialistának.)


Az MSZP az 1990-es választásokon 10,89 százalékot szerzett és ellenzékbe vonult, ugyanakkor karanténba is került – legalábbis kezdetben.

A március–áprilisi választás után – a korabeli híradások szerint – Horn Gyula bizalmasai országjárásba fogtak és "szorgalmasan lázítottak a fennálló pártrend ellen" (Beszélő). A kongresszuson Horn volt az egyedüli elnökjelölt. A szavazás előtt, a zárt ülésen elhangzó beszédében elég egyértelműen utalt arra, hogy a 67 éves Nyers Rezső túl öreg a pártelnökséghez. ("A biológiai törvényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.")

Még a fejlécében magát "szocialista napilapként" hirdető Népszabadság újságírói is rákérdeztek a kulisszák mögött történtekre: "Témát váltva: a zárt ülésről kiszivárgott, hogy Ön nem volt hajlandó a vezetésben partnerként dolgozni Nyers Rezsővel. Miért?" Horn őszinte felháborodásában levegő után kapkodott, jellemző az akkori közállapotokra, hogy akkor még nem volt szokás az újságíró képébe hazudni: "Nagyon sajnálom, ha az, ami a tanácskozás zárt ülésén zajlik, kikerül..."

Mire az újságíró: "De hát ezt meg kell szokni, nem?" "Úgy látszik. Mindenesetre én abból indultam ki, hogy teljes megújulásra van szükség, ehhez megfelelő személyi garanciák is kellenek, és nem lehet úgy dolgozni, hogy van egy új elnök, és a választmány elnöke a régi. Amellett Nyers Rezső maga is mondta, hogy vissza kíván vonulni..." "Beszéljünk magyarul: Ön miért tartja felelősnek Nyers Rezsőt?" "Azért, mert az ő irányítása alatt ment végbe a párt belső szétzilálása. Ez mindenesetre az elsőszámú felelőssége."

1994: Horn Gyula (61 éves)

Az elsöprő MSZP-s győzelmet hozó parlamenti választás után és a Bokros-csomag előtt tartott tisztújító kongresszuson nem volt kérdéses, hogy újraválasztják-e Horn Gyulát. A miniszterelnök–pártelnök már nem fájlalta annyira "a párt belső szétzilálását" sőt a múltat végképp eltörölve úgy nyilatkozott, hogy "az MSZP olyan párt, amely bocsánatot kért a múlt bűneiért is, jóllehet ezt a pártot a múlt bűneiért felelősség nem terheli".


A szocialisták akkor még úgy hitték, hogy az utódlásban a párttisztségnek is nagy szerepe van (a későbbi évek gyakorlata azt mutatta, hogy ez nincs így), ezért az ambiciózus Szekeres Imre elnökhelyettesi tisztséget kreált a kongresszusra, a posztra persze saját magát képzelte el, de elvtársai végül leszavazták az ötletét. Így lett alelnök – nyolcadmagával együtt.

1996: Horn Gyula (63 éves)

A Bokros–csomag utáni viharok elültével Horn rivális nélkül várta a választást. Egy évvel korábban, a párt mélypontján pedig egyre több szocialista politikus kérdőjelezte meg a koalíció szükségességét, valamint vetette fel a miniszterelnöki és a pártelnöki poszt szétválasztásának szükségességét.

A szocialisták hangulatának jót tett, hogy Bokros, valamint a kis hercegnek csúfolt szabad demokrata Fodor Gábor ekkor már nem voltak miniszterek. Hogy mi szükség volt mégis a tisztújításara? Az MSZP alapszabálya előírta.

1998: Kovács László (59 éves, 384 szavazat)
Nagy Sándor (51 éves, 144 szavazat)

A szocialisták elvesztették a választást, hiába kapta az MSZP a legtöbb szavazatot. Horn a vereség után bejelentette, hogy az őszi kongresszuson nem vállalja az elnökjelöltséget, és az örökös tiszteletbeli elnöki posztot is visszautasította. A tisztújítás előtt sokáig úgy tűnt, hogy Nagy Sándor nem indul ellenjelöltként, végül az addigi legfiatalabb szocialista elnökjelöltjeként mégis aspirált a posztra, de sima vereséget szenvedett. Be kellett érnie a frakcióvezető-helyettesi poszttal, ahonnan egy évvel később kellett lemondania, mert kiderült, hogy rajta volt a Postabank VIP-listáján.


Kovács László, a Horn-kormány külügyminisztere ekkor még kevésbé volt konfrontatív, mint az idegtépő kétezres évek elején. Szűzbeszédében konstruktív ellenzékiséget ígért. A pártelnök a közeljövő feladatai között említette, hogy a bérre, a nyugdíjra, a szociális ellátásra, a területfejlesztésre és a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyére fognak koncentrálni.

2000: Kovács László (61 éves)

Kovács vezetésével az MSZP lett a legnagyobb támogatottságú párt, éppen ezért nem volt mindegy, hogy a 2000-es tisztújítás milyen eredményt hoz. Németh Miklóst a korábbi aspiráns Nagy Sándor szerette volna miniszterelnök-jelöltként elfogadtatni, de végül inkább kiegyeztek a kongresszus előtt, és elhalasztották a vitát. Nagy cserébe megkapta a frakcióvezetői posztot.

Az egyetlen valódi elnökjelölt Kovács László volt, a harminchat ellenszavazó közül néhány vicces kedvű küldött a kongresszuson beszédet mondó Gerhard Schröder német kancellárra, illetve a különben kovácsista Szili Katalinra szavazott. A parlamenti alelnököt végül a párt elnökhelyettesévé választották, korábban ez a poszt nem létezett.

2003: Kovács László (63 éves)

Németh Miklós, Kovács László és Medgyessy Péter közül ez utóbbi nyerte meg a miniszterelnök-jelöltséget, és a választást is. A győzelem Kovács László sikere is volt, aki hajlandó volt feladni személyes ambícióit a pártért. Akkori pletykák persze arra is felhívták a figyelmet, hogy Kovácsnak akár érdeke is lehetett a Magyar Nemzet postaládájába helyezni a Medgyessy ügynökmúltját bizonyító dokumentumokat; Medgyessy esetleges lemondásával az új választástól ódzkodó MSZP őt választhatta volna a párt miniszterelnök-jelöltjévé.

A 2003. márciusi tisztújításon megint Kovács volt az egyetlen elnökjelölt. A negyven ellenszavazó között az egyik vicces kedvű szocialista újra a német kancellár nevét írta a papírra. A viszonylag sok ellenszavazat okát Szili Katalin paradox módon abban látta, hogy senki sem kételkedett Kovács győzelmében.

2004: Hiller István (40 éves, 396 szavazat)
Szekeres Imre (54 éves, 152 szavazat)

Az MSZP elvesztette az európai parlamenti választást, majd az SZDSZ megvonta a bizalmát Medgyessy Pétertől, akinek helyét a miniszterelnöki székben Gyurcsány Ferenc vette át. Kovács László érdemei elismerése mellett Brüsszelbe ejtőernyőzött adóügyi biztosnak, itthon pedig megindult a harc az MSZP elnöki posztjáért.


A zűrzavaros időkben az elnöki posztra soha ennyi jelölt nem aspirált. A Gyurcsány által támogatott Hiller István mellett Jánosi György, Lamperth Mónika, Szekeres Imre, Szili Katalin és Toller László népszerűsítette programját a vidéki road show-kon. Legelőször Szili Katalin, majd Jánosi és Lamperth, végül Toller lépett vissza a jelöltségtől. A kongresszuson Hiller, az MSZP minden idők legfiatalabb elnöke nagy fölénnyel győzte le Szekerest, akinek régi taktikája, hogy a lehető legtöbb funkcióra jelölteti magát, hogy a neve forogjon a pártban. Ezért, no meg jó szervezőkészsége miatt, viszonylag stabil támogatói köre van. Az más kérdés, hogy a pártelnökséghez ez eddig nem volt elég.

2007: Gyurcsány Ferenc (45 éves)

Látszólag minden a tervek szerint alakult. Az MSZP Gyurcsánnyal magára talált, és megnyerte az országgyűlési választást, a pártelnöki posztot pedig átveszi a miniszterelnök. Csakhogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése és az utána következő zavargások lebénították a szocialistákat, akik inkább adnak még egy esélyt Gyurcsánynak, hogy helyrehozza a dolgokat. Nem véletlen, hogy hiába merült fel az elmúlt hónapokban ellenjelöltként Juhász Ferenc, Szili Katalin és ismét csak Szekeres Imre neve, végül egyikük sem vállalta a megmérettetést.

Az más kérdés, hogy a párt kulcsfontosságú posztjainak nagy részét továbbra is azok töltik majd be, akik 2004-ből tudják, hogyan kell miniszterelnököt buktatni.