Péterfalvi: jogszabályellenes az NBH-s poligráf alkalmazása
Alkotmányos és adatvédelmi szempontból aggályos lenne, ha bebizonyosodna az a hír, hogy az állítólagos magyar-román kémügy kapcsán csaknem száz nemzetbiztonsági tisztet és tiszthelyettest teszteltek hazugságvizsgálóval - közölte Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos kedden.
Az MTV Híradója hétfőn azt a hírt közölte, hogy csaknem száz nemzetbiztonsági tisztet vetettek alá hazugságvizsgálatnak a Mucuskagate kiszivárogtatója utáni nyomozásban. A hírműsor értesülései szerint a készülék több esetben is bejelzett.
A hazugságvizsgálat alkotmányos alapjogokat sért, így az emberi méltósághoz fűződő jogot is - mondta az adatvédelmi biztos, hozzátéve, hogy 2001 decemberében Lenkovics Barnabással, az állampolgári jogok országgyűlési biztosával közösen már állást foglaltak ebben a kérdésben. Akkor a Magyar Posta Rt. akart poligráfot (hazugságvizsgálót) alkalmazni.
Kétséges önkéntesség
Mivel hazugságvizsgálat esetén személyes adatokat kezelnek, a vizsgálatot csak akkor lehet alkalmazni, ha azt törvény rendelte el és az érintett hozzájárult. A hozzájárulás pedig azt jelenti az adatvédelmi törvény szerint, hogy az érintett "önkéntes kívánsága volt". Péterfalvi Attila szerint viszont ebben az esetben ez nem jöhetett szóba, mivel az érintett csaknem száz nemzetbiztonsági tiszt és tiszthelyettes valószínűleg nem önként kérte, hogy vessék alá a vizsgálatnak.
Ráadásul függelmi jogi helyzetük miatt sem jöhetett volna létre önkéntesség - tette hozzá. A büntetőeljárás során akkor végezhetnek el ilyen vizsgálatot, ha alapos gyanút állapítanak meg, de ehhez is szükséges az érintett hozzájárulása - magyarázta.
Péterfalvi Attila aggályosnak tartja az egész kémügy nyilvános kezelését is. Mint mondta: amennyiben bebizonyosodott, hogy államtitok szivárogott ki, az bűncselekménynek számít, tehát meg kell tenni a bűntető feljelentést ismeretlen tettes ellen.
A kémsztoriról bővebben itt olvashat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
