Jenő
-3 °C
6 °C

Státusztörvény: majd kiderül

2002.01.07. 11:55
Igencsak megéri egy román munkásnak Magyarországon dolgoznia: az ottani átlagkereset ugyanis a felét sem éri el a hazainak. A munkaügyi központok szerint azonban nem várható jelentős változás. Az építőipari munkáltatók hallgatnak, mint a csuka, de a statisztikák szerint a feketemunkával elérhető kereset dinamikusan növekszik. A román-magyar egyezmény eredményeként még több feketemunkás kerülhet a rendszerbe, ez pedig hátrányosan érintheti a magyar munkaerőt - vélekedett az Indexnek egy építési vállalkozó.
A román-magyar egyezmény megosztja a politikai pártokat. A megállapodás egyik fontos kérdése, hogy az egyezmény milyen hatással lesz a magyar munkaerőpiacra. A Fidesz szerint jelentéktelen lesz a változás, az MSZP súlyos gondokat prognosztizál.

Az ellenzék szerint sérti a magyar munkavállalók érdekeit a törvény által kilátásba helyezett kedvezményes - három hónapos - munkavállalási lehetőség kiterjesztése valamennyi román állampolgárra. Ezzel kapcsolatban megkerestünk közel egy tucat építőipari vállalatvezetőt, akik szinte kivétel nélkül azt nyilatkozták, hogy őket a megállapodás nem érinti, ugyanis nem foglalkoztatnak külföldieket.

Még több feketemunkás kerülhet a rendszerbe

Egy név nélkül nyilatkozó kelet-magyarországi építési vállalkozó azt mondta, hogy akár körbe is telefonálhatjuk az országot: érdemi választ senki nem fog adni. Ennek az az oka - véli -, hogy a külföldieket foglalkoztató cégek többsége feketemunkásokat alkalmaz. Arra is vigyáznak, hogy ez ne szúrjon szemet senkinek: általában alvállalkozókon keresztül kerülnek a rendszerbe az illegálisan foglalkoztatottak. Önmagában a megállapodás nem feltétlenül ront a helyzeten, de félteni kell a magyar munkaerőpiacot, ugyanis ha a szabályzás nem lesz elég szigorú, akkor még több feketemunkás kerülhet a rendszerbe, ami hátrányosan érintheti a magyar munkaerőt.

A munkaügyi központok szerint nem lesz változás

A keleti országrész két megyei munkaügyi központjának vezetője is úgy vélekedik, hogy a magyar-román megállapodás nem lesz jelentős hatással a munkaerőpiacra. Miskolcon tavaly 172 munkáltató kapott engedélyt külföldiek foglalkoztatására, és 549 munkavállalói engedélyt adtak ki. Ezek a számok megegyeznek a korábbi évek adataival. Nyíregyházán többen kérnek és kapnak engedélyt, és ott évről évre növekszik a külföldi foglalkoztatottak száma. Tavaly 982 kérelem érkezett be, és 764 engedélyt adtak ki. - Előrejelzésekbe nem bocsátkoznék, de nem várunk jelentős változást - mondta dr. Lukács Irén, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ szakértője. Sok függ attól, hogy a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó törvény milyen szabályzókkal egészül ki.

A külföldiek törvényes munkavállalásának elbírálása eddig is szigorú keretek között történt. A központok részére igazolni kellett az egészségügyi állapotot, a szakképzettséget. Ezután a központ adatokat kért be arra vonatkozóan, hogy adott munkakörben van-e magyar munkaerő. Ha munkaerő-felesleg volt, az engedélyt nem adták ki. A szakemberek szerint a változások legproblémásabb eleme, hogy a magyarigazolványok kiadáshoz a jelenlegi szabályok szerint nem kell vizsgálni a magyar munkaerőpiacot.

Román és magyar munkaerő-piaci adatok
Magyarországon a teljes munkaidős átlag-kereset tavalyi átlaga bruttó 98 ezer forint. A Tárki adatai szerint a feketemunkával elérhető kereset dinamikusan, akár évi 30 százalékkal is növekszik, vagyis jóval gyorsabban, mint a legális gazdaság bérei. A feketemunka a gazdaság fejlődésével párhuzamosan nő, elsősorban a városokban és ezeken belül is az ország délkeleti részén és a központi régióban. Az északnyugati megyékben egy építőipari szakmunkás elérheti a napi 6500 forintos bért is, míg északkeleten maximum 4200 forintot.

A román gazdaságban a nettó átlagfizetés 2001. novemberében a román statisztikai hivatal adatai szerint 3.314.260 lej volt (kevéssel több, mint 30 ezer forint). Húzós ágazatnak a pénzügyi szféra számít, itt az átlagkeresetek 11,4 millió lej (103 ezer forint) körül alakulnak. Őket a légi közlekedés alkalmazottai követik 7,85 millió lejjel (71 ezer forint), és a dohányipari dolgozók 7,6 millió lejjel (69 ezer forint).

A mezőgazdaságban 2,39 millió lejes (21 ezer forint) az átlagkereset. A legkisebb fizetések a fafeldolgozó iparban vannak, 1,9 millió lej (17 ezer forint) az átlagkereset. Az átlagon alul vannak a bőrfeldolgozó iparban tevékenykedők (2,11 millió lej - 19 ezer Ft), a textilipari munkások (2,15 millió lej - 19 ezer Ft), a hotel és vendéglátóipar alkalmazottai (2,15 millió lej - 19 ezer Ft), az építőiparban az átlagkereset 2,85 millió lej (25 ezer Ft) volt.

2001. októberében a regisztrált munkanélküliség 7,7 százalékos volt, ez 724.400 embert jelent. A munkanélküliek 10 ezer forint és 3500 forint közötti összeget kapnak segélyként.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?