Járai tiltakozik múltja vizsgálata ellen

Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere tiltakozik az ellen, hogy bárki - beleértve az állambiztonsági múlttal foglalkozó parlamenti bizottságot is - bármilyen, személyével kapcsolatos adatot "alkotmány- és törvényellenes módon megszerezzen és/vagy nyilvánosságra hozzon".

Járai: "megdöbbentő, hogy képviselők ilyesmivel foglalkoznak"

Járai Zsigmond

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke erről szerdán közleményben tájékoztatta az MTI-t Megdöbbentőnek tartom, hogy parlamenti képviselők ilyesmivel foglalkozzanak - áll a közleményben. Hozzáteszi: "Nem kell engem vizsgálgatni, szívesen adok tájékoztatást akár a jelenemről, akár a múltamról". Járai Zsigmond 1998 és 2000 között pénzügyminiszter volt, 2001-től a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Várhegyi sem ad felhatalmazást

Várhegyi Attila, az Orbán-kormány kulturális politikai államtitkára nem járul hozzá, hogy a Mécs-bizottság vele kapcsolatban bármilyen adatot - így azt sem, hogy nem érintett - nyilvánosságra hozzon, ennek egyik oka az, hogy a testület munkáját alkotmány- és törvénysértonek tartja. A politikus erről szerdán levélben tájékoztatta az Országgyűlés elnökét. "Szeretném előrebocsátani, hogy semmiféle takargatnivalóm nincs" - írja a fideszes pártigazgató, aki bírálja a testület szocialista tagját.

Elfogadhatatlannak tartja ugyanis Tóth Károly "folyamatos törvénysértését, hitelt nem nyert információk kiszivárogtatását, önkényesen összeállított hírcsomagjait, megfigyelők és megfigyeltek szándékos összemosását - úgynevezett érintettekként -, amelyeknek célja egyértelműen a nem szocialista-szabad demokrata politikusok lejáratása, besározása csak azért, hogy az állampárti diktatúra szennyét az akkori szereplők, sőt főszereplők a mai utódok segítségével tisztára mossák".

Torgyán: "azt is tegyék közzé, ha nem voltam ügynök"

Torgyán József, az Orbán-kabinet földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere szerdán felhatalmazta az 1990 óta hivatalba lépett kormányok tagjainak állambiztonsági múltjával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottságot, hogy az esetleg rá vonatkozó adatokat hozza nyilvánosságra, illetve ezek hiányát jelezze. Torgyán József a Mécs Imrének írt levélben emlékeztet arra, hogy az átvilágító bírák "rendkívül hosszadalmasan, a tanúk sorának meghallgatásával kivizsgálták" az ügyét, valamint átesett a C típusú nemzetbiztonsági vizsgálaton, sőt még a Kis Újság főszerkesztőjeként is ellenőrizték múltját.

Az FKGP elnöke szerint a rá kedvező eredmény közzététele "a rágalomözönnel ellentétben aránytalanul kis terjedelemben történt meg". Torgyán József ezért arra kéri a parlamenti vizsgálóbizottságot, méltányosságból azt is hozzák nyilvánosságra, ha megállapítják, hogy "nem voltam ügynök, nem szerveztek be, ennek következtében jelentést sem adtam, de nem is adhattam".

Szabó, Kónya és Kupa múltja is nyitott könyv

Szabó Iván, az Antall- és a Boross-kormány tagja ugyancsak felhatalmazta a testülketet, hogy a vele kapcsolatban az érintett irattárakban "esetleg fellelhető, szavatoltan hiteles dokumentumokat" a vizsgálat lezárásával nyilvánosságra hozza. Szabó Iván erről szerdán tájékoztatta az MTI-t. A politikus 1992-ben ipari és kereskedelmi miniszter, majd 1993 és 1994 között pénzügyminiszter volt.

Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere felhatalmazta a rendszerváltozás óta hivatalba lépett kabinetek tagjainak állambiztonsági múltjával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottságot arra, hogy a vele kapcsolatos adatokat nyilvánosságra hozza.

Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere hozzájárult ahhoz, hogy a parlamenti bizottság a vele kapcsolatban felmerülő esetleges adatokat nyilvánosságra hozza. Kupa Mihály, a Centrum elnöke 1990 decemberétől 1993 februárjáig volt pénzügyminiszter.

Turi-Kovács, Pálinkás és Vonza adatai is közölhetőek

Turi-Kovács Béla hozzájárul ahhoz, hogy a parlamenti bizottság nyilvánosságra hozza a vele kapcsolatosan felmerült adatokat - tartalmazza a volt környezetvédelmi miniszter szerdai közleménye. Pálinkás József, az Orbán-kormány oktatási minisztere szintén felhatalmazta a Mécs-bizottságot arra, hogy nyilvánosságra hozza a személyével kapcsolatos esetleges adatokat. Felhatalmazom Önt, hogy az Ön által vezetett bizottság minden és bármilyen a bizottság muködése során tudomásukra jutott, személyemmel kapcsolatos adatot - amennyiben ilyen lenne - teljes egészébenó nyilvánosságra hozzon - áll a Mécs Imrének (SZDSZ) írt levélben.

Vonza András, az Orbán-kormányban Torgyán József utódja szintén hozzájárul ahhoz, hogy a rendszerváltozás óta hivatalba lépett kabinetek tagjainak állambiztonsági múltjával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság nyilvánosságra hozza a vele kapcsolatos adatokat.Szájer József fideszes országgyűlési alelnök is kész nyilvánosságra hozni az átvilágító bírák róla készített határozatát.

A Medgyessy-kormány már korábban a nyilvánosság mellett döntött

Az 1990 óta hivatlba lépett kabinetek tagjainak esetleges titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság tíz korábbi kormánytagot talált érintettnek, ígéretük szerint az adatokat nyilvánosságra hozzák. Péterfalvy Attila adatvédelmi ombudsman viszont úgy foglalt állást, hogy csak az érintettek beleegyezésével kerülhetnek nyilvánosságra az információk. A hírre a Medgyessy-kormány tagjai úgy reagáltak, hogy hozzájárultak a velük kapcsolatban fellelhető adatok nyilvánosságra hozatalához. Orbán Viktor volt miniszterelnök szintén hozzájárult az személyével kapcsolatos információk közléséhez.

Szekeres a jelenlegi politikai államtitkárok hozzájárulását kéri

Szekeres Imre arra kérte a Medgyessy-kormány politikai államtitkárait, hogy járuljanak hozzá a múltjukra vonatkozó esetleges állambiztonsági információk nyilvánosságra hozatalához. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerdán elmondta: felhívására eddig - vele együtt - öt politikai államtitkár adta meg a Mécs Imre által vezetett bizottságnak a felhatalmazást adataik nyilvánosságra hozatalához. Megjegyezte: a többi államtitkár a hét végéig eljuttatja hozzájárulását az állambiztonsági múltat vizsgáló bizottsághoz, akik pedig külföldön töltik szabadságukat, augusztus 21-ig teszik meg ugyanezt. Szekeres Imre hozzáfűzte: azt kérik, hogy ha a vizsgálatok során nem találnak rájuk vonatkozó adatot, akkor azt is tegyék közzé.

Szabad György megadta az engedélyt

Szabad György, az első szabadon választott Országgyűlés elnöke szerda este nyilatkozatot juttatott el az MTI-hez, amelyben közölte: "nem ellenzi adatainak esetleges nyilvános felhasználását egy, a nemzetbiztonságot szolgáló törvényes eljárás céljára".

Szabad György 1990 és 1994 között volt az Országgyűlés elnöke. Szerdai közleményében utalt arra, hogy nyilatkozatával kapcsolódni kíván Áder János kezdeményezéséhez.

Az előző ciklus házelnöke arra kérte az Országgyűlés mostani és korábbi elnökeit és alelnökeit, hogy hozzák nyilvánosságra az átvilágító bírák által róluk készített határozatot, valamint járuljanak hozzá ahhoz, hogy az esetleges állambiztonsági tevékenységükről szóló adatokat az arra jogosult adatkezelők közzétehessék.

Szabad György azt is közölte, hogy az illetékes bizottság annakidején őt már átvilágította, s 00/8008/1997/8-as határozatában a vonatkozó törvényi előírások alapján "kifogástalannak" találta.