Leszavazták a női kvótát

2007.11.26. 18:53
Nem lesz kötelező, hogy a kormány egyharmada, és a választási pártlisták fele nőkből álljon, döntött a parlament hétfőn. A döntést fütty fogadta a karzatról.

Kétszer is leszavazta a Parlament a női kvóta bevezetését hétfőn este, így a jövőben nem lesz kötelező, hogy a mindenkori kormány egyharmada nőkből álljon, de a pátrlistákon sem kell biztosítani a nemek egyenlő arányát.

A kormányt érintő női kvótához alkotmánymódosításra, így kétharmados támogatásra lett volna szükség, de csak 76-an szavaztak igennel, 76-an nemmel, 218-an tartózkodtak. A pártlistákat befolyásoló kvótát 132-en támogatták, 97-en szavaztak ellene, 118-an tartózkodtak.

Mind a két előterjesztést támogatták a kormány tagjai, akik nagyjából egységesen igennel voksoltak, de a pártolók között volt Orbán Viktor Fidesz-elnök és Navracsics Tibor ellenzéki frakcióvezető. Nemmel szavazott többek között Kövér László (Fidesz), Mécs Imre (MSZP), Farkas Flórián (Fidesz) és Gulyás József (SZDSZ) is.

Amikor a női kvótákról szóló módosításokat leszavazták, a Parlament felső karzatán jelen lévő nőszervezetek tagjai füttyögésbe kezdtek, piros lapokat mutattak fel. Szili Katalin házelnök pedig minderre a következő szavakkal reagált: "Megvárom, amíg érzelmileg mindannyian feldolgozzák az eredményt."

Sándor Klára és Magyar Bálint javaslatai csúsztak el

Sándor Klára és Magyar Bálint, szabad demokrata országgyűlési képviselők május közepén nyújtották be törvényjavaslatukat, mely szerint a pártlistákon fele-fele arányban kell szerepelniük nőknek és férfiaknak. A törvény a 2009-ben esedékes Európai Parlamenti választások napján lépett volna hatályba, így vonatkozik a 2010-es parlamenti és önkormányzati választásokra is.

Magyarországon a lakosságnak több mint fele, a diplomásoknak pedig több mint 54 százaléka nő. A közgazdaság, illetve jogi diplomások között ez az arány 60 százalék. Országgyűlési képviselőinknek viszont csupán 10 százaléka nő. Az Európai Unióban csupán Máltában vannak kisebb arányban nők a parlamentben.

A társadalomkutatók szerint ennek az aránynak legalább 30-33 százaléknak kellene lennie, hogy nők valódi képviseletéről lehessen beszélni. Ez azonban az unióban is csak a skandináv országokban valósul meg.

Némi hezitálás után az MSZP és a Fidesz támogatásáról biztosította a javaslatot, az SZDSZ-ben azonban belső vita bontakozott ki, a pozitív diszkrimináció miatt ugyanis többen alkományellenesnek tartják az elgondolást.