Horn szerint Magyarország nem adós az átvilágítással

Horn Gyula volt miniszterelnök kedden a parlamentben azt mondta, hogy Magyarország egyáltalán nem adós az átvilágítással. "Ez pártok felett álló dolog volt, annak megfelelően döntött mindig a parlament, ahogy az éppen működő kormány ezt előterjesztette" - mondta az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslat együttes általános vitájában Horn Gyula.

Javaslatot tett arra, hogy tekintsen a parlament hiteltelennek minden olyan listát, amelynek szerzője és eredete tisztázatlan, valamint arra is, hogy tekintsék az egyházak belügyének a felszínre került információkat. Kitért arra, hogy a személyiségi jogok védelme jegyében meg kell erősíteni a parlament előtt fekvő javaslatot, valamint hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc érdekében védeni kell a biztonsági szolgálatok működését.

Mécs máshogy látja

Mécs Imre SZDSZ-es képviselő úgy vélekedett: az első, majd a második szabadon választott kormány is adós maradt a kérdés teljes rendezésével. Arról beszélt: a Németh Miklós nevéhez kötött "ügynöklista" alapján egy radikális megtisztulás változtatott volna a parlamenti arányokon, ezért Antall József kormánya mindent megtett, hogy a törvényjavaslat ne kerüljön tető alá, és csak a kurzus utolsó napján szavazták meg az állambiztonsági törvényt. Hozzátette, a következő ciklusban sem sikerült a teljes átvilágítást keresztül vinni, csak a III-as ügyosztály és egy szűkített mezőnek az átvilágítása történt meg.

A Fidesz az elnyomókat akarja látni

A fideszes Ivanics István szerint a kormányzó pártok erkölcsi feladata, hogy a törvény alapjait sokkal szélesebbre tárja, és a valamikori elnyomó apparátust egészében és részleteiben bemutassa. Ha a felnövekvő generáció nem ismeri meg az igazságot, akkor nem lehet a bizalmat megalapozni és többpárti demokráciát építeni - mondta, hozzátéve, hogy enélkül Magyarország nem tud majd felemelt fejjel létezni a szabad európai nemzetek között. Hangot adott azon véleményének, hogy a törvény talán akkor fogja elérni célját, ha lesznek bocsánatkérő nyilatkozatok, erre ugyanis - mondta - az elmúlt 15 évben még nem volt példa.

MDF: Bírói kontrollt

Csáky András (MDF) az alkotmánymódosítás mellett érvelt, amely nélkül, mint mondta, nem születhet megoldás. Hozzátette: az ellenőrzést legfelsőbb bírósági bírónak kellene ellátni, nem civil kontrollnak. Álláspontja szerint "hihetetlen kemény" büntetésben kellene részesülnie annak, aki a birtokában lévő adatokat nyilvánosságra hozza, legyen az magánszemély vagy sajtóorgánum.