További Belföld cikkek
- Mentővel ütközött egy autó a Király utca és a Nagykörút sarkán
- CPAC Hungary: Ha Donald Trump visszatér, újra együtt fogunk dolgozni
- Karácsony Gergely üzent „a feltűnési viszketegségben szenvedő, pénzszóró″ mobilfoxosoknak
- Holtan találtak egy idős férfit a rendőrök Zuglóban
- Döntött a Kúria a Magyar Rádió egykori épületének sorsáról
Az ombudsman szerint az állammal nem lehet titokban szerződni
Az adatvédelmi biztos leszögezi, hogy az állammal üzleti kapcsolatot létesítő cégek kötelesek eltűrni az ügylettel összefüggő üzleti adataik nyilvánosságra kerülését, "mégpedig olyan mértékig, hogy a közvagyonnal gazdálkodás, a közpénzek felhasználása ellenőrizhető legyen". A közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos joggal szemben ugyanis nem fűződik méltányolható érdek az üzleti adatok titokban maradásához - fogalmaz Majtényi.
Bebörtönözhető a közérdekű adat eltitkolója
Vizsgálati eredményét ismertető levelének zárásaként Majtényi László közli, hogy a közérdekű adat eltitkolása bűncselekmény. Elkövetője egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható.
A Bünető törvénykönyv vonatkozó rendelkezése szerint akár közérdekű munkára is kötelezhető az, aki bizonyíthatóan eltitkolta a közérdekű adatokat és ezt a bíróság is kimondja.
A feljelentés bárkinél megtehető
A rendőrség igazgatási központjának telefonügyeletén azt a felvilágosítást adták, hogy bármelyik rendőri szervnél feljelentés tehető, ha bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját észleli az állampolgár. A hallhatóan értetlenkedő telefonos hölgy szerint a bejelentést annál a rendőri szervnél kell megtenni, ahol a bűncselekmény történt. Emellet ugyanakkor a telefontanú szolgáltatás is megfelelő egy feljelentés megtételéhez, miután a névtelenül érkező bejelentéseket a hívástól számított 48 órán belül továbbítaniuk kell az illetékesnek.
Tóth: a központot kötik a jogszabályok
Az Országimázs Központot kötik a hatályban lévő jogszabályok, például a közbeszerzési törvény, ezért továbbra is csak a végösszeget, illetve a sarokszámokat tudja nyilvánosságra hozni a tavalyi, augusztus 20-i ünnepségek költségei kapcsán - nyilatkozta Tóth István Zoltán kedden az MTI-nek. A központ vezetője hangsúlyozta: a rendezvény kivitelezése során közreműködő alvállalkozókkal kötött szerződések tartalmát a jövőben sem tudja nyilvánosság elé tárni, mivel ezek az adatok a törvény szerint üzleti titoknak minősülnek.
Törvénymódosítás a megoldás?
Tóth István Zoltán az ombudsmani álláspont tartalmával egyetért, szerinte az igazi vita az üzleti titok minősítése körül zajlik. Abban látna megoldást, ha az ügy kapcsán törvénymódosításra, illetve jogszabályalkotásra kerülne sor. Megjegyezte, hogy az adatvédelmi biztosnak is van jogszabály-kezdeményezési jogosítványa.
|