Pallag pellengéren

Pallag László Tovább küzd az olajbizottság élén

Valószínűleg, ha legközelebb parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel, tanulmányútra Magyarországra jönnek az amerikai, a francia vagy a brit képviselőházak szakértői. A magyar Parlamentben jelenleg ugyanis egy olyan vizsgálóbizottság tevékenykedik, amelynek legfőbb feladata az, hogy tisztázza, mit kellene tisztáznia: saját elnökét támadja-e vagy esetleg az olajügyeket vizsgálja-e (ezt egyébként szóban mindenki hangsúlyozta hétfőn, a gyakorlatban viszont négy óra alatt egyetlen konkrét - olajügyi - felvetés nem hangzott el).

Ugyanez a kérdés persze fordítva is igaz: a bizottsági elnök sem tudja: esetleg személyiségi és (szintén nem bizonyított módon) alapvető emberi jogokat sértve hozza-e nyilvánosságra egy-egy zárt ülés eredményét, vagy pedig együttműködjön a saját maga által vezetett testülettel.

Szikingertől megvonták a szakértői megbízatást

A bizottság Balogh László MDF-es honatya javaslatára - a Fidesz és a MIÉP támogatásával - megvonta a megbízatást Szikinger István alkotmányjogásztól, akiről időközben nyilvánosságra került, hogy Tasnádi Péter ügyében védőügyvédként jár el.

Szikingerrel szemben az volt a kifogás, hogy olyan embert véd, amelynek ügyei kapcsolatba hozhatók esetleg az olajbizottság hatáskörébe eső kérdésekkel is, márpedig a parlamenti vizsgálat során a védőügyvéd - szakértőként - nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt fontosságú adatokhoz juthat hozzá.

Pallag László a felvetésekre elmondta: Szikinger egyetlen dokumentumhoz sem fért hozzá, a bizottság szakértőjeként ugyanis C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen kellett átmennie. Az erről szóló igazolást csak az elmúlt héten kapta meg, így az érdemi munkát még el sem kezdhette a testület mellett.

Az elnöknek van bizottsága, vagy a bizottságnak elnöke?

Juhász Ferenc Pallag érdemi bizonyíték nélkül, a testület működési szabályzatát megszegve hozott nyilvánosságra információkat

Ezután a bizottság teljes erőből nekiláthatott Pallag László támadásának. Először Juhász Ferenc szocialista képviselő, a testület alelnöke mondta el, hogy nem a bizottsági elnök személyét akarja támadni, de tisztázni kellene, hogy az elnöknek van-e bizottsága, vagy pedig a bizottságnak elnöke. Juhász hozzátette: Pallag érdemi bizonyíték nélkül, a testület működési szabályzatát megszegve hozott nyilvánosságra információkat.

Juhász ezután javaslatokat terjesztett elő, amelyek szerint a bizottságnak át kellene küldenie a legfőbb ügyésznek a június 8-ai zárt ülés jegyzőkönyvét. (Pallag ennek a meghallgatásnak a másnapján tartotta sajtótájékoztatóját, amelyben különböző indokokkal megvádolta a belügyminisztert, volt pénzügyminisztert, egy ex-kisgazda politikust és az MDF volt elnökét - egy titkos tanúra hivatkozva.) Juhász Ferenc javaslatát a bizottság háromórás vita után végül elfogadta, így megy a jegyzőkönyv a legfőbb ügyésznek.

Az MDF-es Balogh László szerint június 9-én Pallag László morálisan tarthatatlanul járt el, amikor úgy körülírta a tanút, hogy rá lehetett jönni, ki jelent meg a bizottság előtt. Egy másik szocialista képviselő, Tóth Károly ezután kérdéseket tett fel Pallag Lászlónak, az iránt érdeklődve, hogy önkényesen válogatott-e a tanúk között a testület elnöke. Tóth arra volt kíváncsi, nem merült-e fel egy olyan jelentkező a bizottsági meghallgatásra várók között, aki a kisgazdákra is terhelő adatokat mondott volna az olajügyben. Pallag visszautasította, hogy ő politikai szempontok alapján szelektált volna a tanúk között, ezt szerinte bizonyítja az is, hogy az olajbróker vallomása alapján ő megemlített például egy kisgazda alpolgármestert.

Előkerült-e bizonyíték az olajbizottság ülésein?

Az alelnök ezután egy másik indítványt is előterjesztett. Eszerint Pallag Lászlónak kedd délelőtt 12 óráig a bizottság titkárságán kell elhelyeznie az összes általa ismert - sajtónyilatkozataiban idézett - dokumentumot, amely bizonyítékként merülhet fel az olajügyben. Több képviselő is hangsúlyozta, hogy a testület elnöke titkolódzik, nem bízik meg bennük, és dokumentumokat tart vissza.

Balogh László például azt állította, hogy ő a bizottság féléves működése alatt még egyetlen bizonyítékot sem látott. Hozzátette: úgy érzi, rá csak díszletként volt szükség eddig egy olyan színdarabban, ahol egy általa ismeretlen rendező igazgatja az eseményeket.

Pallag László e felvetésekre a bizottsági ülés után újságíróknak elmondta: eddig egyetlen bizottsági tag sem kérte tőle a szóban forgó dokumentumokat, pedig ő azt szívesen megmutatta volna. Az ülésen Pallag viszont azt mondta: mielőtt a bizottság rendelkezésére bocsátaná az iratokat, azokat szakértőkkel kell átnézetnie, rendeztetnie.

A bizottság végül jóváhagyta Juhász javaslatát, Pallag pedig ígéretet tett: nem alszik hétfőről keddre virradóra, és megpróbálja rendezni iratait, s a testület rendelkezésére bocsátja bizonyítékait. Pallag a tanácskozás során utalt arra, hogy számos ügyben időközben egyébként már ügyészségi szakaszba kerültek az eljárások, így az általa felvetett békési esetek nyomán előzetes letartóztatás is történt.

Javaslatok a bizottság zárt ,,rendjére"

Balogh László Nem akar díszlet lenni egy általa ismeretlen színdarabban

Balogh László ezután több indítványt terjesztett elő: elsőként azt kérte, hogy a bizottság többé ne tartson zárt üléseket, mert az elnök eljátszotta a testület tagjainak bizalmát. Balogh ugyancsak javasolta, hogy hozzák nyilvánosságra a június 8-ai olajbróker-vallomást, ismerhesse meg mindenki, miről beszélt a tanú.

A testület már majdnem megszavazta a javaslatokat, ám ekkor felvetődött, hogy alkotmányos jogokat sérthet a teljes vallomás nyilvánosságra hozatala. Ekkor egy koalíciós módosító indítvány nyomán úgy döntött a testület, hogy csak az adatvédelmi biztos által jóváhagyott információkat hozzák nyilvánosságra a jegyzőkönyvből.

Ugyancsak módosította a zárt ülésekre vonatkozó javaslatát Balogh László, miután Kóródi Mária SZDSZ-képviselőnő felhívta a figyelmet arra: az olajbizottság előtt felmerülhetnek olyan ügyek, amelyek szolgálati vagy államtitkot képeznek, s így lehetetlenné válna bizonyos esetekben a meghallgatott tanúk érdemi válaszadása. Ezért végül a módosított javaslatot hagyták jóvá a képviselők, vagyis a testület egy héttel a tanúk meghallgatása előtt meghatározza, hogy milyen indokok alapján rendelhető el zárt ülés.

Újabb Pallag-ellenes javaslat a Parlament tekintélyének helyreállítására

A fideszes Fazekas Sándor szerint Pallag László a hét végi Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata (ahol Pallag arról beszélt, hogy a parlamenti képviselők 10-20 százaléka érintett valamilyen formában szabályszegésekben) veszélyezteti a demokráciát, s ezért Pallag, ha tud róla, sorolja fel az érintettek nevét. Pallag erre nem volt hajlandó, ezért a testület úgy foglalt állást, hogy Áder János házelnökhöz fordul, s megkéri: tegye meg a szükséges intézkedéseket a Parlament tekintélyének helyreállítására.

Pallag László ezzel kapcsolatban újságíróknak utóbb hangsúlyozta: politikai értelemben nyilatkozott, nem konkrét ügyekről. A kisgazda képviselő a sajtónak elmondta: tovább fog dolgozni az ügyön, s őt hiába támadják, nem fog lemondani. Legfeljebb pártja hívhatja vissza tisztségéből, másképp ugyanis őt nem lehet leváltani.

További meghallgatásokra készül a bizottság

Az ülés végén Lentner Csaba MIÉP-es képviselő javaslatára a bizottság úgy döntött, hogy az eddig felmerült vádaskodások miatt meghívja Pintér Sándort, hogy tisztázza magát az olajügyek kapcsán. Lentner szerint ugyanis ilyen gyanú árnyékában "nem lehet valaki belügyminiszter".

A képviselők nem szabtak konkrét határidőt a belügyminiszternek, előbb ugyanis Dunai Imrét (korábbi ipari minisztert) kívánják meghallgatni, még államtitkárként hozott intézkedései miatt.

Ugyancsak felmerült a vitában, hogy ha meghallgatják Pintér Sándort, akit országos rendőrfőkapitányként értek a vádak, akkor meg kellene jelenniük a bizottság előtt egykori feletteseinek, Boross Péter és Kuncze Gábor volt belügyminisztereknek is.