Aggályos az OPNI bezárása az ombudsman szerint
További Belföld cikkek
- Magyar Péter miatt zárhatták le a Vas vármegyei gyermekotthonokat is
- Hadházy Ákos támogatná Magyar Pétert, hogy miniszterelnök legyen
- A MÁV hibájából maradt el egy színházi előadás Győrben
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása aggályos helyzetet teremtett az ellátottak, az egészségügyi dolgozók, végső soron pedig az egész társadalom számára - állapította meg az állampolgári jogok biztosa az MTI-hez hétfőn eljuttatott jelentésében.
Szabó Máté rámutatott: alkotmányosan sem rövid, sem hosszú távon nem indokolható, hogy az egy helyre koncentrált, minőségi ellátás helyett a struktúraváltás minősíthetetlen és szakmai szempontból vállalhatatlan körülményeket teremtsen
Jelentésében az állampolgári jogok biztosa felkérte az egészségügyi minisztert, hogy kezdeményezzen széles körű egyeztetést az érintett intézmények és a szakma képviselőinek bevonásával, továbbá fontolja meg egy szakmai bizottság felállítását. Az ombudsman felkérte az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságát, hogy tűzze napirendjére a pszichiátriai, addiktológiai, valamint stroke-ellátás fekvőbeteg-ellátó intézményei helyzetének áttekintését.
Szabó Máté kitért arra, hogy az intézmény bezárásának valódi indokait a mai napig nem ismerhette meg sem a szakma, sem a közvélemény. Az OPNI bezárásával a pszichiátriai ellátás után megszűnt az európai színvonalú stroke-ellátás is, a főváros budai oldalán egyetlen intézmény maradt, ahol ezt az ellátást képesek biztosítani.
Az állampolgári jogok biztosa állásfoglalásában hangsúlyozta azt is, hogy a valódi problémát és ezzel a szakmai és alapjogi aggályokat azoknak a betegeknek a sorsa jelenti, akik a megszűnő ágyakon feküdtek, és akiket a minél gyorsabb ágyszámcsökkentés érdekében elbocsátottak az intézményből; közülük kerültek ki jelentős számban az ellátás nélkül maradó betegek.
"Pszichés zavaruk következtében sokuk nem rendelkezik a betegségükkel kapcsolatos belátási képességgel, ezért visszautasítják a kezelést, (...) ők azok, akik elbocsátásuk után rövid időn belül, vagy nyomban abbahagyják a gyógyszerek szedését, nem mennek el az ideggondozóba, romló állapotuk következtében az utcán kötnek ki, növelve a hajléktalanok számát" - olvasható a jelentésben.
Az immár ellátáson kívül rekedt betegek a fővárosban koncentrálódnak. A biztos megjegyezte, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a pszichiátriai ágyak számának csökkenésével arányosan nő a pszichiátriai betegek által elkövetett bűncselekmények száma.
Az OPNI informatikai osztályának megszűnésével a pszichiátriai ellátásra vonatkozó adatok rendeletben szabályozott gyűjtése és feldolgozása is abbamaradt, így tervezhetetlenné válik a betegellátás, továbbá megszűnt egy magas szintű oktatási és kutatási centrum, az OPNI keretében működött ugyanis az orvostovábbképzés három tanszéke és a pszichológus szakképzés egyetemi tanszéke is. Megszűnt egy gyógyítási centrum, amelyben olyan osztályok, részlegek működtek, amelyekhez fogható az országban máshol nem, vagy csak nagyon kevés létezik - állapította meg Szabó Máté.
Mint rámutatott, a fővárosban továbbra is megoldatlan a 14-18 éves korú serdülők akut pszichiátriai ellátása, illetve a Heim Pál Gyermekkórházba integrált Faludi utcai serdülő-pszichoterápiás rendelő bezárása miatt gond ennek a korosztálynak a járóbeteg-ellátása is. Megszűnt a pszichiátria érdekeit képviselő és a szakmát integráló módszertani központ.
"Az egészségügyi miniszter megígérte, hogy a szakmai csapatok együtt maradva dolgozhatnak új helyükön. Ez azonban még abban a két esetben sem teljesült, amikor valóban egész osztály került át új helyére" - olvasható az ombudsmani jelentésben.
Szabó Máté szerint a struktúraváltozás az egészségügyben, a fekvőbeteg-ellátók ágykapacitásának átrendezése, a megszűnésre ítélt intézmények átmeneti helyzetének problémája túlmutat egy-egy intézmény bezárásán és felveti az államot terhelő intézményes ellátási kötelezettség alapjogi szempontú vizsgálatát.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény alapján 2007. április 1-től alakult át a kórházi struktúra Magyarországon, A struktúraátalakításnál a 173 fekvőbeteg-gyógyintézet közül hat kórház és 12 kórház aktív fekvőbeteg-ellátásának közfinanszírozása szűnt meg.