Az OVB elutasította a töredékszavazatokról szóló beadványt

Az OVB határozatának indoklása szerint önmagában az a körülmény, hogy a jelölt az egyéni választókerületben visszalépett, nem jelenti egyben azt, hogy kiesett jelölté válna. Nincs közvetlen kapcsolat az egyéni jelölt jogi helyzete és az országos listás mandátumok kiosztása között. Listát párt állíthat, nem pedig a jelölt - áll a testület indoklásában.

A törvény szerint a töredékszavazatokat az országos listán kell figyelembe venni, az pedig, ha az egyéni jelölt a második forduló előtt visszalép, vagy azon bármely más okból nem vesz részt, nem érinti az első fordulóban szerzett töredékszavazatai beszámítását az országos listán. Az egyéni jelölt által szerzett töredékszavazatok nem a jelöltet, hanem az őt jelölő pártot illetik meg.

Érvényes az eddigi gyakorlat

Mindezek alapján törvényes a töredékszavazatok kiszámításának eddigi gyakorlata és nem megalapozottak az ezzel szemben felmerült ellenérvek - áll a határozatban. Az OVB határozata ellen a Legfelsőbb Bíróságnál lehet kifogást emelni, legkésőbb április 29-én, 16 óráig.

Érdemben nem változott a töredékszavazatok tekintetében az 1989 évi választási törvény - fejtette ki a Országos Választási Iroda véleményét Sipos Irén, az OVI vezetöje. A törvény nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy mi történik a töredékszavazatokkal, ha jelölt visszalép a második fordulóban. Ha a jogalkotó célja az lett volna, hogy a visszalépő jelölt szavazatait ne lehessen beszámítani a töredékszavazatokba, akkor ezt a kérdést is rendezte volna.

Hasonlóan vélekedett a kérdésről Szoboszlai György, az MSZP delegáltja. A töredékszavazatok számlálásában 1990 óta egységes volt a joggyakorlat, ha eddig nem változott meg a jogszabály, akkor 2002-ben is hasonlóan kell számolni a töredékszavazatokat - mondta Szoboszlai. Véleménye szerint nincs jogi alapja a az állásfoglalás meghozásának, hiszen egységes a joggyakorlat.

"A visszalépésnek funkciója van"

Azon politikusok nyilatkozatait, akik szerint a töredékszavazatok számítási rendszerére vonatkozó szabályozás változott az 1998-as választásokhoz képest Szoboszlai "tévesnek, ha nem félrevezetőnek" minősítette. A rendszerből következően is téves a beadvány jogértelmezése, hiszen a visszalépéseknek komoly pártpolitikai funkciója van, azért találták ki, hogy lehessen alkudozni. Megakadályozta volna a törvényalkotó, ha nem ezt akarta volna - vélte Szoboszlai, aki szerint az "értelmezés jogilag képtelen".

Cservák Csaba, az FKGP delegáltja egészen másként látja a kérdést. Mivel a visszalépés fogalmát nem ismeri a törvény, ezért a visszalépést csak lemondásként értékelhetjük, ezzel viszont a jelölt kiesik, és akkor már nem tekinthető jelöltnek - véli Cservák. A kiesett jelöltre leadott szavazat pedig érvénytelen, így ezek nem számíthatnak töredékszavazatnak sem.

Maczonkai: lehetne hibás a jogértelmezés

Bár valóban nem történt változás a törvényben, ettől még lehetne a jogártelmezés hibás - fejtette ki Maczonkai Szoboszlaiéval ellentétes álláspontját. Ha az egyéni képviselőjelölt visszalép, az nem jelenti azt, hogy lemondana a területi és az országos listán szereplésről is - tett hozzá Maczonkai, aki szerint szintén nem tartható fent a beadvány jogi érvelése.

Horváth Sándor, a parlament által delegált bizottsági tag szerint egy biztos: nem etikus, hogy évek alatt kialakult, nem vitatott eljárást utólagos, visszaható hatállyal megváltoztasson a testületen. Bár - tette hozzá - őt egyik érvelés sem győzte meg. Pácsváradi János, a MIÉP képviselője szerint világosan érezhető a joghézak, amit a jogalkotónak kell rendeznie.

Nem szívesen jöttem el két átdolgozott nap után, nem is volt időm felkészülni - mondta a kérdéssel kapcsolatban Bordás Vilmos, a Fidesz-MDF delegáltja, aki további gondolkodási időt tartott volna indokoltnak. Enélkül ugyanis nem tudna "jó szívvel" egyik oldal mellett sem szavazni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!