Távolabb Európától, közelebb Haiderhez?

A kormány beváltotta a hozzá fűzött reményeket

Orbán Viktor miniszterelnök a közszolgálati tévének adott interjújában úgy fogalmazott, hogy kormánya beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s nem kíván a választásokig hátralévő időszakban változtatni a koalíció összetételén.

A kormányfő beszélt arról is, hogy folytatják az autópálya és az Új Nemzeti Színház építését, valamint az egészségügy reformját. Szociális intézkedésekről, a minimálbér és a gyed emeléséről is szót ejtett a politikus.

Hazai pártvélemények a kormányfő tévéinterjújáról

Kovács László "A kormány kettészakította az országot"

Ezzel szemben Kovács László, az MSZP elnöke kifejtette: a kormánykoalíció kétéves tevékenysége anyagi és szociális értelemben kettészakította az országot. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: a miniszterelnöki értékelés részben sikerpropagandának tekinthető, másrészt viszont nem a lényeges kérdésekről szólt.

Horváth Béla, az FKGP frakciószóvivője úgy vélte, a miniszterelnök szakított a korábbi ciklusok áporodott levegőjű dolgozószobai interjúival, polgári miliőben, egy kávéházban értékelte a polgári koalíció elmúlt két évét. ,,Az új évszázadhoz új stílus kell, amellyel a beszélgetést kritizáló MSZP-SZDSZ-es vezetők nem is tudnak mit kezdeni" - mondta Horváth.

Horváth Béla Polgári miliő

Balsai István, az MDF frakcióvezetője egyetért a miniszterelnök értékelésével, ugyanakkor elismerte: a kormány nem tudott eleget tenni az autópálya-építésre vonatkozó ígéreteinek. A politikus szerint a kabinetnek nagyobb figyelmet kellene fordítania az országgyűlésre, amely a többpárti demokrácia letéteményese. Győri Béla, a MIÉP szóvivője úgy látja, hogy ,,a társadalom jelentős része nem érzékeli a multinacionális tőke túlsúlya miatt" azt a tényt, hogy a magyar gazdaság mutatói egyre jobbak.

Orbán: ,,van élet az Európai Unión kívül is"

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese az Indexnek adott csütörtök esti nyilatkozatában azt emelte ki, hogy a miniszterelnök eltagadott bizonyos problémákat. Így például nem beszélt hazánk Európai Unióshoz való csatlakozásáról.

Lendvai Ildikó Távolodunk az EU-tól?

A kormányfő televíziós interjújában - amelynek kapcsán Lendvai véleményét megkérdeztük - valóban nem is szólt egy szót sem a nyugat-európai közösségről. Másnap viszont, Budapestre akkreditált külföldi tudósítók előtt kijelentette: ,,Van élet az Európai Unión kívül is." Minderről beszámolt a Magyar Hírlap és a Népszabadság is.

A kormányfő a híradás szerint sérelmezte, hogy késik az EU bővítési menetrendje. ,,A magyar közvéleménynek lassan komolyan kell venni, amit mindig is mondott a maga számára: nincs fontosabb dolog az EU-csatlakozásnál, de van élet az EU-n kívül is". A Reutersnek arra a kérdésére a magyar minisztelnök egyébként nem tudott, vagy nem akart válaszolni, hogy az EU-csatlakozásnak milyen alternatíváit tudja elképzelni.

A Reuters kijelentésével kapcsolatban Navracsics Tibor, a MeH Információs Főosztályának vezetője az Indexnek elmondta: bizonyos abban, hogy a Reuters tudósítója nem volt jelen a külföldi újságíóknak tartott háttérbeszélgetésen, bár ettől még megszerezhette a szó szerinti anyagot - tette hozzá. Ő egyébként úgy emlékszik, hogy Orbán - az EU-n kívüli életre vonatkozó - mondatát kiragadták a szövegkörnyezetéből.

Az MSZP-s Kovács László rögtön válaszolt is Orbán nyilatkozatára: szerinte riasztó a miniszterelnök kijelentése. Kovács hozzátette: az utóbbi hónapokban a kormányfő ,,egyre-másra teszi az EU-ban visszatetszést keltő, türelmetlen, sürgető nyilatkozatokat. Legújabb kijelentése legalábbis azt a látszatot kelti, mintha feladta volna a csatlakozási szándékot, ami igen rossz üzenet nemcsak az EU, de a magyar lakosság számára is".

Az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ-es Szent-Iványi István pedig így kommentálta a hírt a Magyar Hírlapnak: ,,A durcás gyerek sértődöttsége a lehető legnagyobb hiba, amelyet az Európai Unióvak szembeni magatartásban el lehet követni."

Haider és Orbán

Az Európa-szerte szélsőjobboldalinak minősített osztrák Szabadságpárt politikusa, Jörg Haider az olasz La Repubblicának adott pénteki interjújában éppen azt válaszolta egy kérdésre: a hozzá legközelebb álló politikusok egyike Orbán Viktor.

Jörg Haider Közel áll hozzá Orbán

Az olasz napilap tudósítója az MTI szerint így tette fel a kérdést: "Kik azok, akiket Ön a jövő politikusainak nevez, s akik a legközelebb állnak önhöz?" Haider válasza: "Például a magyar liberális-konzervatív miniszterelnök, Orbán. Nyugat-Európában néhány dán és norvég politikus is magáénak vallja eszméinket. Az olasz jobbközéppel is sok kérdésben közös nevezőn vagyunk."

Az Európai Unió bővítése Haider szerint kétségtelenül számos problémát vet majd fel, elsősorban a bevándorlás és a bűnözés területén. Ausztria számára ugyanakkor "érdekes perspektívát" is nyit majd: számos olyan kis állam lép be a szervezetbe, amely az osztrákokhoz hasonlóan nem fogja hagyni, hogy néhány nagyobb állam basáskodjon felette.

Újfajta, érdekes szövetségek

"Újfajta, érdekes szövetségek számára nyílik majd meg az út" - állapítja meg az FPÖ-politikus, emlékeztetve az MTI hírösszefoglalója szerint arra a törvényszerűségre, miszerint a gyorsak felfalják a lassúbbakat, a politikában pedig a kicsik könnyen lekörözhetik a nagyokat.

Ebben a fejtegetésben Haider a francia-német tengelyre épülő Európára utal mint olyan jelenségre, amelynek útját kell állni. Ez az elmélet ugyanis nem más, mint néhány állam hegemóniája a többi felett. Ez a XIX. századi kolonialista szemléletbe illeszkedik - mondja Jörg Haider.

Orbán és a Liberális Internacionálé

Szintén a Fidesz és Orbán Viktor európai kapcsolatait érinti egy német politikus pénteki nyilatkozata. Otto von Lambsdorff, az Európai Liberális és Radikális Demokraták (ELRD) szövetségének elnöke csak a magyar sajtóban közölt hírekből értesült arról, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt átlépését fontolgatja a Liberális Internacionáléból a konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártba - mondta az MTI munkatársának nyilatkozva a tekintélyes német liberális politikus berlini interjújában.

Lambsdorff gróf "kézenfekvő feltevésnek" nevezte, hogy a Fidesz tervezett átlépésének magyar belpolitikai oka lehet. "Megértem a párt belpolitikai törekvéseit, amelyekről nemrég hosszú beszélgetést folytattam Orbán Viktorral berlini villámlátogatása alkalmával. A dolog rendben is van, csak azt nem értem, miért kell ehhez átlépni a Liberális Internacionáléból az Európai Néppártba" - mondta.

Ezek után Lambsdorff szerint "nem kérdés, hogy nemzetközi vitára lehet számítani, különösen annak fényében, hogy Orbán Viktor, az LI alelnöke a szervezet legutóbbi brüsszeli közgyűlésén ízig-vérig liberális beszédet mondott, amely általános tetszést aratott. Sokan fölteszik majd a kérdést: vajon mi változott meg?"

A Fidesz és az ELRD jövőbeli viszonyáról szólva kifejtette: nem lát okot arra, hogy a nemzetközi szervezet elhatárolja magát a magyar kormánypárttól. ,,A Fidesz nem vált szélsőjobboldali párttá, egy pillanatra sem merült föl, hogy összehasonlítsuk az Osztrák Szabadságpárttal, amelyet Haiderral együtt kizártunk sorainkból" - így Lambsdorff gróf.

A Financial Times elemzése a gazdaságról

Az Orbán-kormány legádázabb kritikusai is elismerik, hogy a magyar gazdaság az elmúlt két évben igen jó teljesítményt nyújtott. Ehhez képest meglepőnek is minősíthető a tekintélyes brit gazdasági napilap, a Financial Times legutóbbi elemzése.

"A magyar keménykezűség elbizonytalanítja a betelepült befektetőket" címmel közölt cikket pénteken a Financial Times című brit politikai-üzleti lap. ,,Az elmúlt évtizedben Kelet-Európában senki nem tudott versenyezni Magyarország sikerével, amelyet 22 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetés vonzásával mutatott fel" - mutat rá a lap az MTI összefoglalója szerint.

Az újak száma azonban már elmaradhat a kilencvenes évek közepén mérttől. 1997-ben még 2,3 milliárd, tavaly már csak 1,8 milliárd dollár volt a külföldi befektetések éves értéke Magyarországon, az idén pedig az első négy hónapban 400 millió dollár alá csökkent.

A cikk szerint a tisztviselők több gazdasági tényezőnek tulajdonítják ezt a tendenciát. Egyfelől a legnagyobb stratégiai befektetőket vonzó privatizáció az évtized közepén csúcsosodott ki, mára pedig nagyrészt befejeződött. A befektetők számára a korábbinál kedvezőbb környezetet teremtettek a szomszédos államok is, növelve a versenyt ezen a téren.

Jelei vannak annak is, hogy telítődnek a befektetői lehetőségek Magyarországon.

A kormány elbizonytalanítja a befektetőket?

Egyes bírálók szerint a befektetési helyzetet bizonyos természetes fogyás mellett politikai fejlemények is zavarják - írta a Financial Times. A lap szerint 1998-as hivatalba lépése óta Orbán Viktor kormánya időről időre elbizonytalanította a befektetőket azzal, hogy késznek mutatkozott beavatkozni a gazdaságba, és a szavazói támogatáshoz nacionalista elemek bevonására is hajlandónak tűnt.

A médiával sem teljesen elégedett Orbán

A kormány növekvő beavatkozókészségnek adta jelét, amikor például a felerészben külföldi kézben lévő Mollal folytatott gázárvitában is, amelynek nyomán egyes bírálók azzal vádolták a kormányfőt, hogy utasításos gazdasági taktikákhoz folyamodik népszerűségének megerősítése érdekében - írja a szerző.

Magyarország befektetőbarátként való általános elismertségét "a populista ténykedések még nem károsították" - véli a lap. A háttérben azonban a miniszterelnök fellépése kezdi irritálni a vállalatokat. A kormány hozzáállása ráadásul a külföldiekkel szembeni bizalmatlanságot is táplálja - teszi hozzá a kommentátor, aki ez utóbbira a Magyar Suzuki japán vezetőjének váratlan letartóztatását, majd magyarázat nélküli szabadon engedését hozza fel példaként.

Kormánypártok a médiában

Orbán Viktor televíziós interjújában is utalást tett arra, hogy nem minden médiával feltétlenül elégedett. Ilyen szempontból érdekes az ORTT legfrissebb - igaz csak áprilisra vonatkozó - felmérése, amelyből kiderül, hogy az év negyedik hónapjában az elektronikus média hírműsorai gyakrabban szerepeltették a kormányzati oldal politikusait (79 százalék), mint az előző hónapban (73 százalék).

A parlamenti politikusok összes ,,beszélt idejének" vizsgálatakor a kormányzati oldal részesedése 86 százalékot tett ki, míg az ellenzéki politikusokra 14 százalék jutott.

A kormánykoalíció képviselőinek gyakoribb megjelenése az árvízvédelmi munkálatokkal is okolható: az e témát érintő híradásokban a politikusok 90 százaléka, míg az árvíz témáját nem tárgyaló tudósításokban 75 százaléka képviselte a kormányzatot.

Az év negyedik hónapjában "a kormány médiahasználata zenitjére jutott" - állapítja meg a közlemény -, a kabinet tagjaihoz az összes szereplési lehetőség 63 százaléka kötődött. Ezzel párhuzamosan csökkent a Fidesz-MPP (10 százalék, az előző havi 18-cal szemben), az MSZP (13 százalékra mérséklődött 16-ról), az FKgP (négy százalékra, hétről) és az SZDSZ (négy százalék, nyolcról) szerepléseinek gyakorisága. Az MDF és MIÉP médiajelenléte viszont változatlan maradt.

Reggeli Krónika: 94 százalékos kormánypárti jelenlét

Az ORTT hivatalos közleménye szerint márciushoz képest áprilisban a kormánykoalíció reprezentánsai elsősorban a közszolgálati hírműsorokban nyilatkoztak gyakrabban.

A parlamenti politikusok összes beszédidejének százalékos megoszlása a hírműsorokban (százalékban)

A Reggeli Krónikában a nyilatkozó politikusok több mint kilenctizede (94 százaléka) a kormányzat álláspontját képviselte, de jelentős emelkedést regisztrált az ORTT az Esti Krónika (79 százalék, a korábbi 64 helyett), valamint az M1 Híradó déli (75 százalék, 63-ról), illetve esti kiadásaiban (81 százalék, 68 százalékról) is.

Ezzel szemben a kereskedelmi televíziók hírműsoraiban: a Tényekben (mindkét hónapban 66 százalék) és az RTL Klub Híradójában (73, illetve 71 százalék) a kormányzat részesedése nem változott a márciusi arányokhoz képest.