A kormányfő, majd utána Szijjártó Péter is hazafias gazdaságpolitikáról beszélt. Jó ezt hallani, még ha eddig egyetlen kormány sem tudta pontosan illusztrálni, mire gondol, amikor erről beszél.
A nemzeti érdekeket előtérbe helyező protekcionista gazdaságpolitika valóban létező, nem is újkeletű fogalom. Vám-, adó- és egyéb intézkedésekkel a hazai vállalkozások védelmét szolgálja, az adott ország gazdaságának erősítése érdekében. Azonban egy ilyen protekcionista gazdaságpolitika megvalósításához szükséges intézkedések egy jelentős részét - például a hazai tulajdonban lévő vállalkozások preferálását közbeszerzési eljátásokban - az európai uniós előírások nem teszik lehetővé.
Az elmúlt években Magyarország nemcsak alkalmazkodni tudott az EU-s együttműködéshez, hanem alakított is rajta, folytatta Gyurcsány. Megerősítettük kapcsolatainkat a globális nagyhatalmakkal, így az Egyesült Államokkal, Oroszországgal vagy Dél-Kelet-Ázsivával is.
Magyarország a nagyhatalmakkal való kapcsolatokban képes új szerepet igényelni és sikeresnek lenni. A nemzetközi missziókban azért kell részt venni, mert nagyobb a felelősségünk a világban.
Ha Magyarország nagy akar lenni, akkor a távolba kell látni, nemcsak a Kárpát-medencében, hanem attól messzebb is.
"Nem kell azzal hízelegni magunknak, hogy mi leszünk a híd Oroszország és az USA között" - mondta Gyurcsány, aki szerint mi nem leszünk híd, mert kicsik vagyunk. Elég azt a szerepet betölteni, hogy "jobban értsék egymást a felek".
A világban ezt a szerepet értik, George Bush amerikai elnök például nemcsak 1956, hanem Magyarország elmúlt 16 éves teljesítménye miatt is jött Budapestre.
Ön az utolsó, aki a magyar nemzet vonatkozásában a történelmi felelősség kifejezést kiejtheti a száját december 5-e után, teszi izgalmasabbá a munkakezdést Semjén Zsolt Gyurcsány felé fordulva. A KDNP frakcióvezetője szerint Gyurcsány lelki Trianonba vitte a nemzetet, még azok is meghasonlottak, akik a kormányfőt követték.
Szerinte szocialistaként sem használhatná a történelmi felelősség kifejezést, mert neoliberális és nem szociáldemokrata programot valósít meg. Semjén azt is firtatta, hogy hová tolódik az euró bevezetése. Végül azt ajánlotta Gyurcsány figyelmébe, hogy a mindnekori magyar kormány az egyetemes magyar nemzetnek, nem pedig Brüsszelnek, Moszkvának, a Világbanknak tartozik felelősséggel.
Ez jól hangzik, a multik ostorozása minden előkészület nélkül, bármikor jelent némi pluszt a jobboldalon. Az előkészületekkel most azonban mégis volt némi baj. A kormány ugyanis nem feledkezett meg a legjobban jövedelmező szektorról, és bejelentette azt, hogy a bankoknak továbbra is fizetniük kell az eredetileg két évre tervezett extraadót. Emiatt zuhant az FHB- és az OTP-részvények ára, de Semjén Zsoltnak bizonyára nincsenek részvényei, mert az nem olyan nemzeti dolog.
A szocialisták a választási programhoz kaptak felhatalmazást a szavazók többségétől, majd a választás után elővették a kormányprogramot, és azt kezdték megvalósítani, mondta Varga Mihály. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint még azóta is újabb rögtönzések kerülnek elő, sajnálja, hogy ezek nem állnak össze reformprogrammá.
Fél, hogy a reform szóval úgy járunk, mint 1994-ben a szakértelemmel; a szakértelem szótól egy idő után mindenkinek felállt a szőr a hátán. Varga szerint a reformelképzelések mögött az őszinteség hiánya áll. A választás előtt adócsökkentésről vagy stagnáló gázárakról beszélt, közben az ellenkezője történik. „Lassan már nincs ember, aki az Ön szavát komolyan vegye” – mondta az ellenzéki politikus.
Varga Mihály szomorú, mert azt hitte, hogy a reform alatt azt kell érteni, ami az embereknek jó. És most, nyakig az adóemelésekben úgy tűnik, mégsem.
Szerintük a hideg sör az, ami az embereknek jó, pláne ilyen melegben. Részben persze igaza van, a reformoknak elvileg tényleg azt a célt kellene szolgálniuk, hogy az embereknek jó legyen, és a kampányban egyáltalán nem volt szó arról, hogy csak egy kicsit is nem lesz most jó. De az a baj, hogy ha az embereknek mindig akkor éppen jó az, ami történik, akkor hosszabb távon lesz nagyon nem jó. És ezt egy volt pénzügyminiszternek is pontosan kell tudnia.
Révész Máriusz szerint Gyurcsány mellébeszél, populista, és nálunk a legnagyobb a világon a költségvetési hiány, ezért nem fogadta el a miniszterelnöki választ, de a Gombnyomogató Jánosok igen.
Szijjártó Péter szomorú, mert csökkent a reálbér, az emberek még kevesebb pénzt vihetnek haza, ráadásul mélyrepülésben van a forint.
A forint tényleg szívás, főleg a devizahiteleseknek. Ha tudni akarja Ön is, mennyit bukott eddig, kattintson!
Az viszont némileg visszatetsző, hogy a képviselő a reálbérek csökkenése miatt szomorkodik. A bruttó bérek a 2006. január-áprilisi időszakban 50,6 százalékkal voltak magasabbak, mint a 2002. január-áprilisiban, a nettók - az szja csökkentése miatt - csaknem 55 százalékkal nőttek. Ezzel szemben 2002 óta a fogyasztói árak halmozottan is csak 23,7 százalékkal nőttek, amiben már az idei első öthavi 2,5 százalékos infláció is benne van.
Vagyis a reálbérek 2002-től több mint 25 százalékkal emelkedtek - részben éppen emiatt, a 2002-es nagy jóléti reform miatt van a költségvetés olyan helyzetben, amilyenben.
A kormányfő, majd utána Szijjártó Péter is hazafias gazdaságpolitikáról beszélt. Jó ezt hallani, még ha eddig egyetlen kormány sem tudta pontosan illusztrálni, mire gondol, amikor erről beszél.
A nemzeti érdekeket előtérbe helyező protekcionista gazdaságpolitika valóban létező, nem is újkeletű fogalom. Vám-, adó- és egyéb intézkedésekkel a hazai vállalkozások védelmét szolgálja, az adott ország gazdaságának erősítése érdekében. Azonban egy ilyen protekcionista gazdaságpolitika megvalósításához szükséges intézkedések egy jelentős részét - például a hazai tulajdonban lévő vállalkozások preferálását közbeszerzési eljátásokban - az európai uniós előírások nem teszik lehetővé.