Fodor esküt tett, Gyurcsány beszél, az SZDSZ néma marad

Fodor Gábor miniszteri eskütétele után Gyurcsány Ferenc szólal fel Valamennyiünk érdekében címmel. Őt követi az MSZP-s Burány Sándor (Amiben nincs, nem lehet kompromisszum), majd a fideszes Mikola István (Tekintsünk előre VIII.), a KDNP-s Soltész Miklós (Lovasberény után) és az MDF-es Dávid Ibolya (Zéró toleranciát a visszaélésekkel szemben). Az SZDSZ-től ma senki sem szólal fel.

A szocialista kormány még mindig hazudik reggel, hazudik éjjel, hazudik este?, és a Meddig folytatódik a sumákolás? című interpellációkat a parlament és az interpellált tekintélyének megvédéséért Szili Katalin visszautasította, írja a Magyart Nemzet. Az előbbit Kiss Attila, az utóbbi Pelczné Gáll Ildikó fideszes képviselő mondta volna el hétfőn.

Szili Katalin elmondta, hogy mindössze annyi történt, hogy a kancelláriaminiszter kérésére levelet írt a két érintett fideszes képviselőnek, és azt kérte, az Országgyűlés tekintélye érdekében mellőzzék a minisztert sértő kijelentéseket, és ha lehet, fogalmazzák újra felszólalásukat. Hozzátette, hogy ezen indokok alapján nem utasíthatja és nem is utasította el az interpellációk elhangzását, pusztán jelezni szerette volna a Fidesznek, hogy nem ez az első eset, amikor az Országgyűlés tekintélyére káros, sértő szóhasználat jelenik meg az interpellációikban.

Fodor Gábor, az eskü előtt álló leendő környezetvédelmi miniszter az új barátnőjét most mutatja be családjának a parlament egyik páholyában.

Fodor Gábor leteszi a miniszteri esküt, miután Sólyom László köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztert felmentette. A környezetvédelmi bizottság támogatta Fodor kinevezését, még két fideszes képviselő is igennel szavazott.

Kovács Attilát is kinevezték egészségügyi államtitkárnak.

Gyurcsány emelkedik szólásra, de előbb megvárja, hogy kivonuljon az ellenzék. Szili kicsit kiabálva kéri az ellenzéket, hogy csendben távozzon.

A miniszterelnök koalíciós pártok hétvégi lovasberényi egészségügyi egyeztetéséről beszélt. A közpénzügyi reform és a pártfinanszírozás is szóba került, de arról, mint mondta, most nem akar beszélni. A kormány célja, hogy igazságosabb legyen a magyar egészségügy, magasabb a szolgáltatás színvonala és ezt hosszú távon is fenn lehessen tartani. "Az egészségügy eddig mindenkié volt, és egy kicsit senkié sem", ezért hihetetlen ellentmondások alakultak ki.

Gyurcsány szerint nem az orvosokkal, hanem a rendszerrel van baj. A torz rendszer ugyanakkor torz viselkedést vált ki bizonyos esetekben. 2001 és 2003 között a kormányok 50 százalékkal növelték az egészségügy költségvetését, ettől jobb lett a hangulat egy időre, de a bajok megmaradtak.

A háziorvosok havi bevétele átlagosan 180 ezer forinttal növekedett, de van olyan hely, ahol a többlet a 400 ezret is meghaladja havonta, mondta Gyurcsány. Egy combnyaktöréses beteg 2700 forintot fizetett, a kórház a biztosítótól több mint hatszázezer forintot kap a kezelésért. A miniszterelnök szerint megszűnt az a tévképzet, hogy az egészségügy ingyen van.

Gyurcsány emlékeztetett arra, hogy csökken a gyógyszer ára, legutóbb négyszázé. Sok gyógyszertár alapítására érkezik kérelem, és gyógyszertáron kívül is lehet már egyes gyógyszereket kapni.

„Magyarországon sokat beszélünk politikai hazugságokról” – mondta a miniszterelnök. Szerinte az is hazugság, hogy a több biztosító több sorral jár majd. "Magyarországnak okos vitára van szükség."

A Fidesz frakcióvezetője szembeállította a koalíció piaci szemléletét és az egészségügyet most jellemző káoszt. Navracsics szerint öt éve az egészségügyben "még az volt a legnagyobb baj, hogy rozsdás a cső, most meg az a cél, hogy ne haljanak meg a reform miatt a betegek. Rosszabbá vált az élet Magyarországon, mint amikor átvették a hatalmat, nem tudnak kormányozni, a kormányzati politika, az egészségügyi reform egy nagy csőd." Navracsics arra kérte a kormányt, hogy "térjen észre".

A befektető a profit miatt akar befektetni az egészségügyben, mondta a KDNP-s Semjén Zsolt. És ki fizeti meg a befektető profitját? Az állampolgárok. Semjén a „valóban” szocialista képviselő azt kérte, hogy ne szavazzák meg a több-biztosítós modellt.

Kökény Mihály fájlalta, hogy az ellenzék politikai kérdéssé teszi az egészségügyet. A szocialista politikus szerint a biztosítási jogviszony változtatása nem most kezdődött el, hanem korábban. A mostani párbeszéd "arról szól", hogyan lehet a társadalombiztosítást valódi biztosítássá alakítani. A szolidaritás a volt egészségügyi miniszter szerint nem csorbulhat.

Dávid Ibolya üdvözli a lovasberényi egyeztetést, bár hónapok óta vitázik az ország, de nem tudja, hogy miről. Az MDF elnöke szerint nem elég, hogy a miniszterelnök csak napirend előtt beszél ilyen horderejű kérdésekről. Nehezményezte Horn Gábor egy korábbi kijelentését is; a szabad demokrata politikus azt ajánlotta a képviselőknek, hogy olvassanak újságot. Dávid szerint inkább értelmes vita kellene. A másik koalíciós Hornt, Gyulát is a szájára vette, és emlékeztetett a volt miniszterelnöknek a vizitdíj bevezetését bíráló kijelentésére.

Tízből hat ember elégedetlen a magyar egészségüggyel, mondta Eörsi Mátyás, a szabad demokraták frakcióvezetője. "Az egészségügy igenis üzlet. " A mai egészségügy egy feudális rendszer. Az SZDSZ-nek a lovasberényi tanácskozás sikeres volt, mert jobban értik egymást a koalíciós partnerrel. Állami pénzből nem lehet növelni a szolgáltatás színvonalát, járulékot emelni egyetlen politikus sem akar, ezért magánbiztosítók kellenek.

„Navracsics Tibor koalíciós válságot szeretne látni, ez a politikai érdek alapján érthető” – mondta Gyurcsány Ferenc, de az igazi koalíciós válság a vita hiánya volna. Ha nem lenne vita, akkor az SZDSZ-szel egy párt lennének. Sőt az MSZP-ben a párton belül is van vita. Az volt a válság, ahogy a Fidesz leszalámizta a kisgazdákat. Akivel a Fidesz elkezdett kormányozni, az vagy végveszélybe került, vagy megszűnt. Gyurcsány szerint Navracsics beszéde populista volt, pedig a Fidesz frakcióvezetőjének "lenne tehetsége többre". „Frakcióvezető úr! Ma olcsó volt” – mondta a miniszterelnök.

Az MSZP-s Burány Sándor 1945. május 9-ére emlékezett, amikor Európában elhallgattak a fegyverek. "Egy gonosz eszmét kellett legyőzni." Emlékeztetett arra, hogy május 9. Európa napja is; Robert Schumann francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon kezdeményezett megbékélést a németekkel. Burány elmondta, hogy a zéró tolerancia jegyében élőláncot szervez a budapesti MSZP május 9-én. „Legyen ebben az évben május 9-e az antifasizmus napja is.”

Hiller István szerint nem akkor kezdődött a második világháború, amikor megindultak a német csapatok Lengyelország ellen, hanem a Mein Kampf megírásakor. Az MSZP békeláncához Hiller is csatlakozik.

Mikola István folytatta nagy sikerű előadássorozatát, már a nyolcadik résznél tart. A fideszes politikus még mindig nem tudja, mi lesz az egészségüggyel, sőt Lovasberény után sem lát tisztán. A több-biztosítós rendszer bevezetése járuléknövekedéssel jár. Mikola szerint az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy mi készül. Az egészségügy átalakítását a rendszer konszolidációjával kell kezdeni, vagyis vissza kell adni mindent, amit elvesztett. Mikola azt remélte, hogy a Ferihegy Airport 450 milliárdját a társadalombiztosításra költik majd, de nem így történt.

Horváth Ágnes fájlalja, hogy Mikola István nem volt a teremben az elmúlt órában, így meg kell ismételnie azt, amit a miniszterelnök már elmondott. Az egészségügyi miniszter szerint nagy a különbségek vannak az országban abban, hogy hol van nagyobb esélyünk a túlélésre. A reformot tovább kell vinni, és kell az ellátórendszerben a verseny, a szolgáltatók versenyezzenek és a verseny tárgya a miniszter legyen, mondta Horváth Ágnes.

A KDNP-s Soltész Miklósnak Lovasberényről Söjtör jutott az eszébe. A két települést a mutyi köt össze. Napirend előtti felszólalásában az egészségügy állapotáért aggódott. Szerinte egy korábbi lovasberényi találkozó után zárt be kórházakat a koalíció. Soltész szerint egy demokráciában konszenzus kell az ellenzékkel.

Horváth Ágnes „boldogan ismétli” magát, és ismét elmondja, mi volt Lovasberényben. Nem közvetítjük.

Dávid Ibolya arról beszélt, hogy az EU zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen. Egy kimutatás szerint egymilliárd euró vándorol illetéktelen zsebekbe. Arról is beszélt - a Centrum Parkoló Kft.-t emlegetve -, hogy az uniós átlagnál a a magyarországi helyzet is rosszabb, ezért egy korrupcióellenes program mihamarabbi elfogadását sürgette.

Kondorosi Ferenc igazságügyi államtitkár próbálja nyugtatgatni Dávid Ibolyát, és azt ígéri, megvizsgálják az MDF javaslatait.

A csepeli galvániszap ügyében írt Fodor Gábornak, a frissen esküt tett környezetvédelmi miniszternek nyílt levelet a XXI. kerületi Fidesz frakcióvezetője, Németh Szilárd. A frakcióvezető arra kéri a minisztert, hogy szállíttassa el és ártalmatlaníttassa a galvániszapot. Németh arra is kéri Fodort, hogy vonja vissza azt a feljelentést, amelyet elődje, Persányi Miklós tett Illés Zoltán fideszes politikus ellen.

Szili Katalin az ülésen is felhozta a parlament tekintélyét romboló interpellációk ügyét. Majd elköszönt.

2002. óta csak ígérgetik a tiszai gátépítéseket, állította "Árvízvédelem, de miből?" című interpellációjában a fideszes Szalay Ferenc. Mint mondta, a kormány most 25 évet adott a műtárgyak kiépítésére, pedig senki sem tudja azt megígérni, hogy 25 évig nem lesz árvíz. Szalay szerint a kormány ígéretei ellenére semmi sem történik. Konkrét kérdés végül nem hangzott el.

Az interpellációra a frissen kinevezett Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter helyett Kovács Kálmán válaszolt. Mint mondta, a "versenyfutás" a Tiszával 150 éve tart. Azt is mondta, hogy 12 műtárgy már elkészült, és idén is átadnak egy vésztározót. Az építkezéseket költségvetési forrásokból finanszírozzák, a jövőben pedig európai uniós forrásokat is bevonnak a 155 milliárd forintos árvízvédelmi fejlesztésekbe. "Támogassuk közösen a terveket" - szólította fel Szalayt Kovács. Szalay szívesen támogatná Katonát, de mégsem tudja, mert úgy érzi, hogy elhanyagolják a tiszamenti embereket. A kormánytöbbség viszont meggyőzőnek találta az államtitkári választ.

2002. óta csak ígérgetik a tiszai gátépítéseket, állította "Árvízvédelem, de miből?" című interpellációjában a fideszes Szalay Ferenc. Mint mondta, a kormány most 25 évet adott a műtárgyak kiépítésére, pedig senki sem tudja azt megígérni, hogy 25 évig nem lesz árvíz. Szalay szerint a kormány ígéretei ellenére semmi sem történik. Konkrét kérdés végül nem hangzott el.

Az interpellációra a frissen kinevezett Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter helyett Katona Kálmán válaszolt. Mint mondta, a "versenyfutás" a Tiszával 150 éve tart. Azt is mondta, hogy 12 műtárgy már elkészült, és idén is átadnak egy vésztározót. Az építkezéseket költségvetési forrásokból finanszírozzák, a jövőben pedig európai uniós forrásokat is bevonnak a 155 milliárd forintos árvízvédelmi fejlesztésekbe. "Támogassuk közösen a terveket" - szólította fel Szalayt Katona. Szalay szívesen támogatná Katonát, de mégsem tudja, mert úgy érzi, hogy elhanyagolják a tiszamenti embereket. A kormánytöbbség viszont meggyőzőnek találta az államtitkári választ.

Hogy áll ma a „tokaji” névhasználat ügye, kérdezte a földművelésügyi minisztérium (FVM) államatitkárát Vécsi István szocialista képviselő. Vécsi elmondta, április 1-től tilos a tokaji név használata, mivel az védett Magyaroszág számára, ez alól csal Szlovákia képez kivételt, de ott gondok vannak a szabályozással. Az EU vajon az USA-val és Ausztráliával szemben is teljesíteni tudja a magyar elvárást? És mi a helyzet az olaszokkal?