Ehhez éjjel elkészítették a megfelelő szerszámot, amely szétverheti a koloncot. A bontás után hozzáférhetnek a csőperemhez, és akkor lehet megállapítani, hogy a kitörésgátlót erre a pontra rá lehet-e építeni. Ha igen, akkor a kútfejet le kell vágni, és a gátlót fel lehet építeni.
Ha nem, akkor sokkal mélyebbre kell ásni, az első stabil pontig, ahova a gátlót el lehet helyezni. Ez nagyon komoly földmunkát igényel, melynek során a személyzet menekülési útvonalát is folyamatosan biztosítani kell.
Az, hogy melyik változattal próbálkoznak, várhatóan még hétfőn kiderül. A munka az előbbi esetben is napokig eltarthat. Bokor Csaba elmondta, hogy gyakorlatilag minden eszköz a rendelkezésükre áll, és négyféle esetre készítettek számítógépes szimulációt, végeztek mechanikai kísérleteket.
Az igazgató újra megerősítette, hogy nem a fáklya eloltása a legfontosabb és a legnehezebb feladat. Tulajdonképpen már most is elolthatnák a tüzet, de attól a gázkitörés nem szűnne meg, sőt a kiömlő, de nem égő gáz bármikor berobbanhatna. Az oltás az utolsó előtti fázis a gázkitörés lefojtása előtt.
Az a legvalószínűbb, hogy a lefojtás előtt eloltják a tüzet, majd építenek egy kéményt, amelynek a tetején a fáklyát újra belobbantják. Így továbbra sem lesz robbanásveszély, és közben a kútfej közelében kisebb hőségben könnyebben lehet majd dolgozni.
A kitörés okozta kárról Bokor elmondta: annak egy részét a tönkrement berendezések értéke teszi ki. A kiömlött és elégett gáz mennyiségét a mentés befejeztével lehet majd megbecsülni.
A mentés naponta 18-20 millió forintba kerül. A helyszínen eddig kétszázötven ember összesen négyezer órát dolgozott, több mint száz gépjármű harmincezer köbméter földet mozgatott meg, és ugyanennyi vizet használtak fel.