Kórházban kapunk halálos fertőzést

Nemrég MRSA-fertőzést diagnosztizáltak a János-kórház traumatológiai osztályán. Egy súlyos baleset után bekerült férfiban mutatták ki az antibiotikumoknak ellenálló baktériumot. A beteget elkülönítették.

Hasonló fertőzés történt ugyanitt az év elején. Egy súlyos autóbaleset sérültjét hazaengedték a kórházból, nem sokkal később azonban MRSA-fertőzéssel kellett visszatérnie, és egy fontos műtétjét azóta sem tudták elvégezni a szervezetében lévő baktérium miatt.

Ebben az évben december 10-ig 1094 multirezisztens kórokozó által okozott kórházi fertőzést jelentettek be a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszerbe, mondta az Országos Epidemiológiai Központ osztályvezető főrvosa, Böröcz Karolina. Ez azt jelenti, hogy ennyi multirezisztens kórokozó által okozott fertőzést biztosan regisztráltak a kórházakban, a többiről nem tudni.

A fertőzések mintegy kétharmadát (683 fertőzést) az MRSA, azaz a methicillin-oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus okozta. A Staphylococcus aureus (SA) baktériumot az emberek egyharmada anélkül hordozza az orrában, hogy az betegséget okozna. Az SA által okozott fertőzések (pl. torokgyulladás, mandulagyulladás, bőrfertőzések, sebfertőzés) jól reagálnak antibiotikumokra, jól gyógyíthatóak.

Ha azonban az antibiotikumokat túlzott mértékben vagy nem megfelelően alkalmazzák, az antibiotikumokra jól reagáló baktériumból az antibiotikumokkal szemben igen ellenálló baktérium fejlődik ki, amely a nem megfelelő kórházi körülmények között gyorsan terjed. Elsősorban az immunrendszer átmeneti vagy tartósan rossz működésekor a legyengült szervezetű, idős vagy kis testsúlyú betegekben súlyos kórházi fertőzéseket, például sebfertőzést vagy vérmérgezést - szepszist - okozhat.

A János-kórház orvosigazgatója szerint az MRSA-fertőzésben nincs semmi különös, az ilyen fertőzések a kórházak napi gyakorlatához tartoznak. A fertőzést nem szabad összekeverni a járvánnyal, MRSA csak ott nincs, mondta Nyulasi Tibor, ahol nem vizsgálják a kórokozó jelenlétét.

Ellenáll az antibiotikumoknak

"Az ilyen betegeket elkülönítjük, az ápoló személyzet gumikesztyűben és maszkban látja el a beteget, és megvannak a megfelelő antibiotikumok a kezelésükre" - mondta Nyulasi Tibor. A kórházba bekerülő betegeket eleve megvizsgálják, hogy szervezetükben jelen van-e az MRSA, de így sem kerülhető ki mindig a fertőzés.

Nem divat a mintavétel

Az MRSA által okozott kórházi fertőzések túlnyomó többsége megelőzhető lenne, a jelenlegi hazai kórházi viszonyok és körülmények azonban nem kedvezők a multirezisztens kórokozók kialakulásának és terjedésének megelőzéséhez, állítja Böröcz Karolina.

Miután ez a fertőzés jellemzően kórházakban, idősotthonokban fordul elő, a kórházaknak ellenőrizniük kellene a bekerülő betegeket, és az MRSA-t hordozó betegeket azonnal el kellene különíteniük. A magyar kórházakban azonban nincs divatban a mikrobiológiai mintavétel. Ebben az is szerepet játszik, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem finanszírozza ezeket a vizsgálatokat. A legtöbb eset így akkor kerül napvilágra, ha a betegnek észlelhető MRSA-fertőzése lesz, mondta az epidemiológiai központ osztályvezető főorvosa.

Az Európai Uniónak szigorú ajánlásai vannak az antibiotikumok megfelelő alkalmazására a humán gyógyászatban, és vannak hazai irányelvek is az egyes fertőzések, kórképek gyógyítására. Arra kell törekedni, hogy az antibiotikum-terápia célzott legyen, azaz mikrobiológiai vizsgálatokat kellene végezni, hogy ne alakulhasson ki rezisztencia a gyógyszerekkel szemben, de a kórházak ezt sem minden esetben tartják be. A mikrobiológiai mintavételek még ritkábbak a járóbeteg-, illetve alapellátásban, közölte Böröcz Karolina.

Spórolnak a fertőtlenítőszereken

Tudományos bizonyítékok igazolják, hogy az MRSA az egyik betegről a másikra leggyakrabban az egészségügyi személyzet közvetítetésével terjed. Ezért nagyon nagy szerepe van a kézmosásnak, a kesztyű, a maszk használatának, de ebben is jelentős hiányosságok tapasztalhatók a kórházakban.

Az MRSA cseppfertőzéssel, kontaktussal terjed, a hazai kórházi körülmények között azonban a fertőzött beteg elkülönítésére nincs mindig lehetőség. Sőt a kórtermek gyakran zsúfoltak, sokszor nagyon közel vannak egymáshoz az ágyak, holott járványügyi szempontból a betegeknek legalább 1,5 méter távolságra kellene lenniük egymástól.

Sajnos, az is tapasztalható, jegyezte meg Böröcz Karolina, hogy a kedvezőtlen anyagi helyzetben lévő kórházakban a fertőtlenítőszereken spórolnak, kevés az ápoló, sok a beteg, így még nagyobb az esélye a fertőzések kialakulásának.

Böröcz Karolina szerint ahol betartják a megfelelő óvintézkedéseket, ott kimutathatóan kevesebb az ilyen fertőzés, vagy megállítható a kórokozó továbbterjedése.