Sólyom visszadobta az egészségügyi törvényt

Sólyom László államfő visszaküldte az egészségbiztosítási törvényt a parlamentnek megfontolásra, ez lényegében azt jelenti, hogy alkotmányos kifogásai nem voltak, hiszen ha lettek volna, akkor az Alkotmánybíróságnak küldte volna.

"A törvénnyel nem értek egyet, azt nem írom alá, nem hirdetem ki. Az egészségügyi ellátás átalakítását magam is szükségesnek tartom, éppen úgy, mint a nyugdíjrendszerét is. Súlyos kifogásaim vannak azonban az átalakításnak azzal a módjával szemben, amelyet az egészségbiztosítási törvénynél alkalmaztak" - mondta csütörtökön, döntése bejelentésekor.

Sólyom szerint semmilyen nagy reformot nem lehet sikerre vinni a terhet viselő állampolgárok bizalma nélkül, márpedig ez szerinte nincs meg. Hiányolja azt is, hogy a szakmai és civil szervezeteket nem tájékoztatták megfelelően a törvényről, és az előkészítésbe is be kellett volna vonni őket. Sólyom úgy véli, hogy a valódi verseny csak egy túl szűk területen, főként a fővárosban és az egyetemi kórházak esetében valósulhatna meg a törvény jelenlegi formájában.

Az államfő kifogásolta, hogy a törvényjavaslat a politikai háttéralkuk során folyamatosan és lényegesen változott, a legutolsó pillanatig. "Nem lehet elvárni országgyűlési képviselőktől, hogy néhány órával korábban megismert, a bizottsági ülés kezdetén, vagy éppen a végszavazás előtt kiosztott nagyszámú módosításról azonnal és felelősen állást foglaljanak. Nem értek egyet azzal, hogy egy, a társadalom életét alapvetően és hosszú távon meghatározó törvény ilyen eljárásban szülessen meg."

Azt mondta, a törvény jövendő hatását bizonytalanná és kockázatossá teszi, hogy nem készült hozzá valódi hatástanulmány. "Sem számítások, sem használható külföldi tapasztalatok nem támasztják alá, hogy ez a modell valóban eredményes lehet. Így ez veszélyes kísérlet, amelynek mindannyian – választási lehetőség nélkül – kényszerűen kísérleti alanyai lennénk" - mondta. Szerinte korrekt számítások és külföldi tapasztalatok hiányában pedig még inkább elvárható, hogy az átalakítás fokozatosan, folyamatos mérésekkel és visszacsatolásokkal menjen végbe.

Bizonytalan kimenetelű kísérlet

Úgy véli, a törvény szándéka ellenére a biztosítóknak gazdasági érdeke marad az ügyfelek közötti válogatás. Valódi verseny is csak nagyon szűk területen alakulhatna ki. "Az egész ország egy olyan kísérlet kényszerű alanyává válna, amelynek kimenetele bizonytalan" - mondta.

A parlamentnek most újra kell tárgyalnia a szöveget, és újra kell szavaznia róla. Ebben az esetben a parlamentnek nem kell módosítania a törvény szövegét, bár az elnöki döntés nyilván ezt várja el. Ha újra elfogadják a törvényt, akkor Sólyom Lászlónak már nincsenek lehetőségei, alá kell írnia a jogszabályt.

Ha a képviselők egyötöde és a kormány sem kezdeményezi rendkívüli parlamenti ülés összehívását, akkor az Országgyűlés a tavaszi ülésszak első napján, február 11-én tűzi napirendre újra az egészségbiztosításról szóló törvényt, tájékoztatott Szili Katalin házelnök a további lépésekről. Ilyen esetben a házszabály alapján az Országgyűlésnek 60 napon belül kell napirendre vennie a visszaküldött törvényt. Mint Szili Katalin mondta, a február 7-i házbizottsági ülésen megvitatják a kérdést.

Hozzátette, a törvényt a záróvita és a zárózavazás szabályai szerint tárgyalják újra, így várhatóan február 11-én szavaznak is jogszabályról. A törvényhez a kijelölt bizottságok és a kormány nyújthat be módosító indítványokat, közölte a házelnök.

Az MSZP örül annak, hogy a köztársasági elnök nem támasztott alkotmányossági kifogásokat az egészségbiztosítási törvénnyel szemben, közölte a párt szakpolitikusa csütörtökön. Schvarcz Tibor elmondta, "akár rendkívüli ülésen" vizsgálják meg az Országgyűlésben Sólyom László kifogásait.

A szocialisták parlamenti frakciója szerint Sólyom László aláírást megtagadó nyilatkozata új elemet nem tartalmazott, "ezek az érvek - a korábbi politikai események ismeretében nem meglepő módon - lényegében azokat a politikai aggodalmakat fogalmazták meg, amelyek a parlamenti vita során Mikola Istvántól és ellenzéki képviselőtársaitól már elhangoztak". Az MSZP-frakció a törvény újratárgyalásakor akar válaszolni a köztársasági elnök kifogásaira, olvasható Lendvai Ildikó és Katona Béla közleményében.

A szocialista képviselőcsoport figyelemre méltónak tartja, hogy az Elnök Úr ugyanakkor elismerte a változások szükségességét, nemcsak az egészségügyben, hanem a nyugdíjrendszer területén is. Nem vonta kétségbe a választott egészségbiztosítási modell lényegét: a szolidaritás és az ellátást javító verseny kettős elvét, hanem mindkét szempont erősítését igényelte.

Az MSZP nem tartja szükségesnek a rendkívüli ülés összehívását, mert a februárig rendelkezésre álló idő módot ad mindenkinek a törvénnyel kapcsolatos félreértések, álhírek eloszlatására, a végrehajtási utasítások készítéséhez a valóban szükséges párbeszédre.

Az SZDSZ vitába szállt

Az SZDSZ szerint biztató, hogy Sólyom László nem tartotta alkotmányellenesnek az egészségbiztosítási törvényt, mert így lehetőség van rá, hogy februárban újra elfogadják, közölte Horn Gábor, a párt ügyvivője. Értelmezésük szerint a köztársasági elnök néhol, például a verseny kiszélesítésénél, nagyobb bátorságra biztatta a törvényalkotókat.

Horn Gábor néhány ponton vitába szállt a köztársasági elnök meglátásaival. A politikus félreérthetőnek tartja, hogy a biztosítók válogathatnának az ügyfeleik között, hiszen az, hogy területi alapon kell majd pályázniuk, kizárja ennek lehetőségét. Elutasította azt a kifogást is, hogy nem folytattak volna szakmai egyeztetést. Ellenérvként hozta fel, hogy másfél éve megnyílt a nyilvános vita. A hatástanulmányról elmondta, hogy több száz oldalas irat készült, amelyet el is juttattak az államfőhöz.

Azzal a felvetéssel sem értett egyet a liberális politikus, hogy a reformhoz a kormány és az ellenzék egyetértése szükséges, mert mint mondta, ha az ellenzék egyetértésére várnának, semmi sem változna az országban. Az ügyvivő természetesnek nevezte, hogy még a zárószavazás napján is módosító indítványokat nyújtottak be a törvényjavaslathoz, ugyanis ezekkel a koherencia-zavarokat próbálták kiküszöbölni.

Az SZDSZ nem tartja szükségesnek rendkívüli ülés összehívását, de Horváth Ágnes egészségügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján nyilvánosságra akarják hozni az észrevételeiket.

Szili Katalinba oltott Bokros Lajos

A köztársasági elnök döntése teljesen ambivalens, vélekedett egy liberális forrásunk. A szabad demokraták örülnek Sólyom László azon véleményének, hogy a törvény szövege megfelel az alkotmányossági követelményeknek, és biztosítja a versenyt. A tételes aggályokat ugyanakkor nehezen kezelik, a nyilatkozatnak ez a része forrásunk szerint egy Szili Katalinba oltott Bokros Lajost idéz.

Az elnök egyszerre kéri számon a nagyobb versenyt, de kritizálja a biztosítók ügyfelek közti válogatását is, amelynek megelőzésére forrásunk szerint a törvény tartalmaz garanciát. Sólyom László azt várja, hogy a törvény a társadalom, a szakmai szervezetek és az ellenzék támogatásával szülessen meg, az igényt az SZDSZ-ben azonban nem tartják reálisnak. Ha a törvényalkotásnak ez lenne a feltétele, nem született volna meg a konvergencia-program, a gyógyszergazdaságossági törvény, illetve nem vezették volna be a szakmai körökben mára már nem vitatott vizitdíjat és kórházi napidíjat sem. „Miért kéne például az orvosi kamara elnökének a véleményét figyelembe vennünk, aki nyíltan vállalja is, hogy mindent megtesz az egészségügyi reform bevezetése ellen?” – tette fel a kérdést forrásunk.

A Fidesz tiszteletben tartja és tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését, közölte Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa. A köztársasági elnök vétójából egyértelmű, hogy az egészségbiztosítási rendszer privatizációjáról szóló szabályozás rossz az országnak, mondta a politikus. Bíznak benne, hogy a kormányzat enged a „hatalmi gőgből", párbeszédet kezdeményez a civilekkel, a szakmával, a szakszervezetekkel, és olyan új törvényt alkot, amiben megmarad a nemzeti kockázatközösség és a szolidaritás.

A KDNP üdvözli Sólyom László döntését, mindenben egyetért a köztársasági elnöki értékeléssel, amely megegyezik a KDNP-nek az országgyűlési vitában kifejtett álláspontjával. A KDNP a törvény alkotmányossági normakontrollját szerette volna, mert nem bízik a kormányban, hogy nem erőlteti át ugyanazt a törvényt, olvasható Semjén Zsolt pártelnök csütörtöki közleményében.

Az MDF sajnálja, hogy Sólyom László az Országgyűlésnek, nem pedig az Alkotmánybíróságnak küldte el az egészségbiztosítási törvényt, mondta Herényi Károly. A frakcióvezető szerint a lépés csak "elodázta" a törvény hatályba lépését, ugyanis a parlament kormánypárti többsége, ha kisebb változtatásokkal is, ismét elfogadja majd a jogszabályt.

Koalíciós vita

A törvényt hosszas vita után fogadták el december 17-én. Vita volt az MSZP-n belül is és a két koalíciós párt között is. Az SZDSZ és az MSZP sok egyeztetés után állapodott meg a törvény szövegében. November közepén még olyan hírek szivárogtak ki az MSZP-ből, hogy a képviselők többsége talán meg sem szavazza a törvényt. Az SZDSZ többször is érzékeltette, kilép a kormányból, ha nem sikerül megállapodni. Az MSZP befolyásos politikusai közül Szili Katalin házelnök nem sokkal a parlamenti szavazás előtt azt javasolta, hogy halasszák el a döntést tavaszra. Javaslatát azonban a frakció leszavazta, viszont minden képviselő felhatalmazást kapott, hogy lelkiismerete szerint szavazhasson.

Végül átment

Az egyeztetések az utolsó percig tartottak. A szavazás hétfőn volt, de még aznap délelőtt is módosításokkal bíbelődött az alkotmányügyi és az egészségügyi bizottság. Végül 204 igen és 168 nem szavazattal a törvény simán átment a parlamenten. A Fidesz kérésére név szerinti szavazás volt, a képviselőknek egyenként felállva kellett igent vagy nemet mondaniuk.

Sólyom László az egészségügyi törvénnyel két másik dolgot is tehetett volna: például azt, hogy aláírja. Ebben az esetben a törvény megjelenik a Magyar Közlönyben, és ezzel hatályossá válik.

Megtehette volna, hogy az Alkotmánybírósághoz küldi előzetes normakontrollra. Ebben az esetben hónapokig is csúszhatott volna a törvény kihirdetése, hiszen meg kellett volna várni a testület állásfoglalását.

Az Index MSZP-s forrásokból korábban úgy értesült, hogy a kormány felkészült az alkotmánybírósági normakontrollra is. Ezért a lehetséges csúszást eleve bekalkulálták, hogy semmi se veszélyeztesse, hogy jövőre megkezdjék működésüket az új biztosítók.

Nem ezt akarták

Mádl Ferenc volt köztársasági elnök is aláírta azt a levelet, amiben közéleti személyiségek arra kérték Sólyomot, hogy forduljon az AB-hez, mert szerintük alkotmányellenes a törvény. A levelet Mádl mellett aláírta többek között Zlinszky János volt alkotmánybíró és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A levél írói szerint a mai egészségügyi intézményhálózat és a már befizetett járulékok a nemzeti vagyon részét jelentik, így felosztásuk, a magánbiztosítói rendszer részévé alakításuk azt jelentené, hogy nem kapják meg a magánvagyonokéhoz hasonló minőségű védelmet. Alkotmányellenesnek tartják azt is, hogy a törvényben a biztosítóknak kínált nyereséggarancia terhei az egészségügyi ellátás eszközeit csökkentik. Az egészségügyi ellátás színvonalának csökkenésétől és a fizetős szolgáltatások terjedésétől is tartanak.

Tizenegy szervezet is arra kérte levélben Sólyomot, hogy akadályozza meg a törvény hatályba lépését. Ők is levelet írtak az elnöknek és a gazdagok és szegények közti különbségek növekedésétől féltik az országot a törvénytől. Az aláírók között vannak a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Magyar Orvosi Kamara és a törvény ellen két vasutassztrájkot is hirdető Liga Szakszervezetek is.