Külhoni állampolgárságot javasol az MVSZ

Borbély Imre, Patrubány Miklós és dr. Zétényi Zsolt. Külhoni állampolgárságot szeretnének

A Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós pénteki sajtótájékoztatóján közölte: a külhoni állampolgárság intézményének megteremtése egy olyan többszintes struktúra első fokát képviseli, melyre jogosultságokat lehet építeni. Az MVSZ-elnök úgy véli, hogy a tervezet az anyaországi magyarok érdekeit is szolgálja, miután a külhoni állampolgársággal rendelkezők Magyarországon vállalhatnának munkát, értékesíthetnék tudásukat.

Zétényi Zsolt jogász aprólékosan ismertette a Mádl Ferencnek, a Magyar Köztársaság elnökének, Orbán Viktor miniszterelnöknek, Áder Jánosnak, a Magyar Országgyűlés elnökének és Dávid Ibolya igazságügyi miniszternek elküldött tervezetet. A külhoni állampolgárság kvázi magyar állampolgárságot jelent, a kedvezményezettek a státusztörvény koncepciójától különbözően magyar útlevelet kapnak, és a magyar állampolgárokhoz hasonlóan szabadon utazhatnak például a schengeni területeken. Zétényi Zsolt úgy véli, hogy az útlevél megadása erősebb deklaratív hatással bír a határon túli magyarok irányában, mint egy magyar területre való beutazást biztosító bármely vízumforma.

A tervezet abban is eltér a magyar kormány koncepciójától, hogy más szerv hatáskörébe utalná annak meghatározását, hogy "ki a magyar". Az MVSZ úgy véli, hogy a külhoni állampolgárságot csakis egy arra hivatott magyar szerv adhatja meg, a határon túli magyar szervezet csak ajánlást adhat a kérelmezőnek. A magyar kormány pedig a határon túli magyar szervezetekre bízná a határon túli magyar kedvezményezett meghatározását.

A külhoni állampolgárság részleteiben hasonlítana a státusztörvény biztosította kedvezményekhez és jogosultságokhoz: magyar munkavállalás, orvosi ellátás, szociális háló, tanulási lehetőség. Mindezt maguk a Magyarországon dolgozó külhoni állampolgárok adójából létrehozott adóalapból és a Külhoni Magyar Állampolgár Alapítvány segítségével finanszíroznák, így a magyar adófizetőket nem érintené közvetlenül a változás.

A külhoni állampolgárság bevezetéséhez módosítani kell az alkotmányt. Patrubány Miklós jelezte, hogy a jövő héten a törvénytervezetről egyeztető tárgyalást kezdeményez valamennyi parlamenti párt országgyűlési képviselőcsoportjával.

A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan ítélik meg a külhoni állampolgárságot. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Párjának ügyvezető alelnöke az Indexnek nyilatkozva távoli valóságnak nevezte a tervezetet, szerinte Magyarország esetében a külhoni állampolgárság nem takar semmit. A felvidéki politikus úgy vélekedett, a külhoni állampolgárság az erdélyi politikusok vesszőparipája, melyet a romániai parlamenti választások küszöbén egymás ellen használnak fel.

Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke szervezete délutáni gyűlése előtt csak általánosságokat tudott mondani az Indexnek az MVSZ törvénytervezetéről. Szerinte minden kezdeményezés érdekli szervezetüket, és a határon túli magyarok körében létező fokozott érdeklődés miatt alaposan át kell tanulmányozni az ajánlást.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a novemberben esedékes romániai parlamenti választásokat tartja kiemelt fontosságúnak, a külhoni állampolgárság tervezetét, mint minden egyéb ajánlást egy jövőbeli tanácskozás tárgya lesz. Az ügyvezető elnök az Indexnek kiemelte: a státusztörvény biztosította kedvezményekkel és jogosultságokkal az RMDSZ nincs megelégelve. Magyarország közelgő európai uniós csatlakozását figyelembe véve az erdélyi magyarok alapvető igénye a szabad mozgást biztosító útlevél birtoklása. Hogy ezt kettős állampolgárság, külhoni állampolgárság vagy hosszúlejáratú vízum formájában biztosítják majd, az a jövőbeli tárgyalások témája.