A Várba kerülhet a Szent Korona

A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy ismét költözhet a Szent Korona. A költöztetést támogatja Ráday Mihály városvédő és Gerő András történész is. A nemzeti jelképeket szabályozó szakértői kormánybizottság, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök hívott életre, január 20-25-e között tartja első ülését. A bizottság ugyanakkor csak javaslatokat tehet a kormánynak, a törvényi szabályozás az Országgyűlés hatásköre.

A testület A bizottság elnöke Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke, a testület tagjai: Bayer József, az MTA Politikai Tudományok Intézetének igazgatója, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum Egyesület volt elnöke, Bihari Mihály alkotmánybíró, Gecsényi Lajos, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, Gerő András történész, Grendel Lajos író, Katona Tamás történész, Kovács Tibor, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, Kukorelli István alkotmánybíró, Pomogáts Béla, az Írószövetség volt elnöke, Ráday Mihály művészettörténész, Sajó András akadémikus, Sárközy Tamás egyetemi tanár, Szabó Bálint művészettörténész, Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Várszegi Asztrik, pannonhalmi főapát. Forrás: Magyar Hírlap

Átalakulhat a Várnegyed

A bizottság javaslatot tehet a Sándor-palota szomszédságában egy nemzeti kincsestár létrejöttére, ahol legbecsesebb történelmi és kulturális ereklyéinket állíthatnák ki. A testület foglalkozik majd a kitüntetések rendszerével, a zászló és a címer alkalmazásával, a teljes Várnegyed funkcióinak kialakításával. A napilap szerint javaslatot tesznek a politikai rendezvények helyszíneinek a szabályozására és arra, hová költözzön a Parlamentben a miniszterelnök.

Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke és a bizottság vezetője a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, hogy nem a nemzeti protokoll meghatározására törekednek, hanem mindazoknak a demokratikus intézkedéseknek a rendszerbe foglalására, amelyek az elmúlt 12 évben meghatározták viszonyunkat a címerhez, a lobogóhoz, a nemzeti és állami ünnepekhez.

Védett pártszékházak?

Ráday Mihály városvédő, a bizottság tagja örülne, ha visszaállítanák az 1948-ban alapított Kossuth-díj eredeti kisjelvényét, valamint jónak látná, ha március 15-e lenne legfontosabb nemzeti ünnepünk, nem pedig augusztus 20-a. A művészettörténész támogatja azt is, hogy a Néprajzi Múzeum új, méltó helyet találna, és a Legfelsőbb Bíróság pedig visszaköltözne a Kossuth téri épületbe.

Gerő András történész tűrhetetlennek tartja, hogy a temetők politikai rendezvényeknek adnak otthon. Javasolná azt is, hogy legyenek olyan középületek - például a pártszékházak -, amelyektől 100-200 méter távolságon belül ne lehessen demonstrációkat tartani.