Népszava: titkos megbízott volt Kondor Katalin

Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke a 70-es évek közepétől kapcsolatban állt az állambiztonsági szervekkel - írja a Népszava csütörtöki száma. A fedőnévvel, titkos megbízottként kezelt Kondort a lap szerint nem pénzért jelentett, nem is zsarolták.

Feljelentik egymást

A Népszava találgatása szerint a rádióvezetőnek, aki 1971-ben és 1972-ben a Cooptouristnál dolgozott, számos információja lehetett külföldiekről. Kondor 1973-ban került a fontos stratégiai intézménynek számító Magyar Rádióhoz; ez a külföldi szolgálatok érdeklődését is felkelthette. A lap úgy tudja, hogy Kondor majd egy évtizeden át szolgálta megbízóit.

Az átvilágítási törvény hatálya alá kizárólag a III/III-as ügyek esnek, az egyéb szolgálatot tevőknek nem kell elszámolniuk múltjukkal.

"Ha egy rádió, ez esetben a Magyar Rádió Rt., a törvények szellemében dolgozik, előbb-utóbb eléri a kormánypárti bosszú" -fogalmaz Kondor Katalin az Indexhez eljuttatott közleményében. A Magyar Rádió elnöke hangsúlyozza, hogy kinevezése óta "nemtelen és aljas támadások" kereszttüzében áll. Kondor szerint "a pártlap Népszava, a több milliárdos K&H botrány érintettje" jól előkészített akcióba kezdett. A rádióelnök úgy fogalmaz: "az elmúlt napok nagy terjedelmű cikkeinek szinte minden szava hazugság, a Népszavának bíróság előtt kell felelnie minden soráért", a Magyar Rádió pedig "ameddig bírja" végzi feladatát.

Németh Péter, a Népszava főszerkesztője az Indexnek elmondta: állításaikat fenntartják, amelyeket lapjuk pénteki számában bizonyítékokkal is alátámasztanak. Kondor Katalin közleményére reagálva, melyben a brókerbotránnyal hozza összefüggésbe a Népszavát, Németh közölte: beperli Kondor Katalint. "A Népszava semmilyen módon nem érintett a brókerbotrányban" - mondta Németh.

Esterházy: A tmb-t nem kellett kényszeríteni Ügynökből tmb-vé csak hosszabb folyamat eredményeképpen válhatott valaki. Esterházy Péter édesapja, akit 1956 után szerveztek be Csanádi fedőnéven III/III-as ügynöknek, jó munkája eredményeképpen a kémelhárítási osztálynak is jelenthetett, de csak 1975-től vált tmb-vé, vagyis titkos megbízottá. Az író Javított Kiadás című művében erről így írt: "Tmb. az az, aki elvi meggyőződésből teszi, az ügynököt azt vagy kényszerítik, vagy megfizetik. Szóval már nem kell kényszeríteni..."

Meggyőződésből

Az állambiztonsági szervek (a hírszerző III/I-esek, a kémelhárítással foglalkozó III/II-esek, a belső elhárító III/III-asok, a katonai hírszerz III/IV-es és a többi csoportfőnökségnek a technikát biztosító III/V-ös) munkáját három csoport segítette. A legalacsonyabb fokozatúak az ügynökök voltak. Ők az állambiztonsági szerv birtokában lévő terhelő vagy kompromittáló adatok hatására, illetve anyagi érdekeltség fejében adtak jelentéseket. Ennél magasabban helyezkedtek el a hierarchiában a tmb-k, vagyis titkos megbízottak. Tmb-nek az állambiztonsági hálózatnak azt a tagját nevezték, aki elvi meggyőződésből vett részt a titkos együttműködésben.

A hálózat csúcsán a tmt-k helyezkedtek el. A titkos munkatárs az állambiztonsági szervek hálózatának legmegbízhatóbb tagja volt, aki elvi meggyőződésből, magas fokú áldozatkészséggel, kezdeményezőleg vett részt a titkos együttműködésben, és a legbonyolultabb hálózati feladatok elvégzésére is alkalmas volt.