Az őszödi paradigma vége

„A világgazdasági válság 2006 óta az első olyan esemény, amely akár alapvetően is átrendezheti a felek helyzetét és a magyar belpolitika folyamatait” – mondta Török Gábor, a Vision Consulting vezetője. A politikai elemző szerint a Magyarországra októberben betörő világgazdasági válság a 2006 ősze óta fennálló status quót potenciálisan felforgató, nagy jelentőségű politikai eseménnyé vált, pontos hatásai a politikai szereplők helyzetére megjósolhatatlanok és kiszámíthatatlanok.

Török Gábor szerint nem szabad azt állítani, hogy a válság első számú politikai hatása Gyurcsány megerősödése lesz. Ez csak a válság egyik lehetséges kimenetele, de Gyurcsány bukása és az ellenzék – rövid visszaesés utáni – további erősödése hasonlóan elképzelhető forgatókönyv.

A politikai szereplők, főként az MSZP és a Fidesz, lehetőséget és politikailag értelmezhető indokot kaptak, hogy alapvetően megváltoztassák az elmúlt két év politikáját és ezzel együtt azt a képet, amely a választókban élt. „Nem tudhatjuk, élnek-e ezzel a lehetőséggel, de esélyük biztosan van rá.”

A részleteket kifejtve Török Gábor felidézte, hogy a magyar politika alapkérdése 2006 ősze óta a Gyurcsány Ferenchez és a kormányához való viszony volt, erről szólt minden politikai vita. A Fidesz a kormány legitimitásának felvetésével, vagy a szélsőséges tüntetők kormányellenes jelszavaikkal azt a képet erősítették meg, hogy a magyar politika központi kérdése Gyurcsány Ferenc kormányának túlélése vagy bukása.

Bukásra készültek

Egészen a kisebbségi kormány megalakulásáig nem volt realitása annak, hogy a kormány idő előtt távozzon, a politikai szereplők mégis folyamatosan erről beszéltek. A szocialisták pedig mintha már elkönyvelték volna várható bukásukat, a Fidesz várható győzelmét, és a Gyurcsány-kormány éveit mint egy átmeneti állapotnak tekintették.

Különösen megerősödött ez az értelmezés a koalíciós szakítással. 2008 májusa óta a magyar politika fő kérdése az, túlél-e a kisebbségi kormány.

„Ezt a paradigmát söpörte el hirtelen a világgazdasági válság, kitörése óta nem téma a kormány kisebbségi jellege, túlélése. Sőt: a kormány politikai legitimációja is megváltozott.” Török szerint a válság kitörése után a Fidesz nyilvánvalóan nem folytathatta a kormányt el nem ismerő politikáját. Ennek a változásnak szimbolikus eleme volt, hogy a Fidesz bent maradt a kormányfő parlamenti napirend előtti felszólalásán. Ez az esemény plasztikusan jelezte: a kormány legitimitásának kérdése lekerült a napirendről.

Török Gábor szerint ezzel nem csupán a koalíciós szakítás előtti, de az őszödi beszédet megelőző állapot állt vissza a magyar politikába. „A gazdasági válság hatására a kormány politikája ugyan változatlanul az ellenzék támadásának középpontjában áll, de az ellenzék ebben a helyzetben nem tesz – praktikusan nem is tehet – úgy, mintha a kormány illegitim volna.”

Jöhet a szakpolitika!

A politika alapkérdésévé a válságra adott reakció vált, és ez alapvetően szakpolitikai – konkrétan gazdaságpolitikai – kérdés. A pártoknak ezen a területen kell versengniük egymással, és ebben a helyzetben a „miniszterelnök hazudott” üzenet nyilvánvalóan nem elég a Fidesznek sem.

Az elemző szerint az új helyzet inkább a Fidesznek lehet káros, az MSZP és különösen a miniszterelnök profitálhat belőle. De mivel a válság hatásának irányát nem tudni, egyáltalán nem biztos, hogy a válság haszonélvezője az MSZP lesz. „Mindössze annyit mondok, hogy míg a válság előtti helyzet – az »őszödi paradigma« – az esélyét sem adta, hogy az MSZP előnyösebb helyzetbe kerüljön, a mostani válság legalábbis biztosít egy ilyen lehetőséget.”

Könnyen lehet, hogy a válság haszonélvezője, egy új status quo mellett, a Fidesz lesz. De amíg a korábbi helyzet biztosan a Fidesz sikerét jelentette, a válság miatt a biztos sikernek ez a lehetősége megszűnt.

A következő oldalon arról olvashat, hogy mit profitálhat az MSZP az új helyzetből, és milyen nehézségek várnak a Fideszre. És mi lehet az MSZP veszte?