Az őszödi paradigma vége

Török Gábor szerint rövid távon nem is annyira a válság megoldása, mint inkább annak elérése a kormány feladata, hogy a mostani helyzet egyszer és mindenkorra tüntesse el az „őszödi paradigmát”, azt az időszakot, amikor a kormány „közelgő” távozásának kérdése az egyetlen releváns belpolitikai kérdés. „Amíg a válság tart, addig a kormányoldalnak lehetősége van, hogy új pozíciót alakítson ki magának.”

Jól jött nekik

Rövid távon a válság kedvező helyzetbe hozta a kormányfőt és pártját – ezzel együtt a kormányfőt saját pártján belül –, míg az ellenzék vezető erejére a válság rövid távon negatív hatással van. A gazdasági válság két okból jelentett komoly taktikai előnyt az MSZP-nek. Egyrészt Gyurcsány Ferenc adekvátan viselkedett a válsághelyzetben: képes volt a helyzetet saját hitelességének javítására használni. Másrészt a világgazdasági válság miatt legitimációt kapott a kisebbségi kormány.

„A miniszterelnök célja kezdettől az volt, hogy a krízishelyzet adta lehetőséget arra használja fel, hogy belekényszerítse a többi politikai szereplőt kormányfői autoritásának közvetett elfogadásába” – mondta Török Gábor.

A gazdasági válság domináns napirendi témává válásával a Fidesz több értelemben is nehéz helyzetbe került. Egyrészt mint minden válsághelyzetben, a mindenkori ellenzék lehetőségei a mostani helyzetben is korlátozottak.

Másrészt a válság bizonyos szempontból érvénytelenítette, de legalábbis kétségessé tette a Fidesz két éve folytatott kommunikációjának folytathatóságát. Végül: a Fidesz többször is bizonyította a múltban, hogy nehezen alkalmazkodik a változó körülményekhez. De ezek a nehézségek egytől egyig taktikai természetűek voltak.

Török Gábor most még nem látja, melyik irány lesz a Fidesz kommunikációjának a fő iránya. A válság kirobbanásakor az első, a kormány javaslatait megszorításnak bélyegző koncepció látszott központinak. Ez a kommunikációs vonal később alábbhagyott, október utolsó hetében aztán ismét előkerült.

Útkeresés

Az azonban mindenesetre érzékelhető, hogy a Fidesz egyelőre nem akarja határozottan elkötelezni magát egyik irány mellett sem. Az üzenetek váltásának egyik lehetséges magyarázata, hogy a Fidesz, nem tudva, milyen következményei lesznek a magyar belpolitikára a válságnak, minden kaput nyitva akar hagyni. Ugyanakkor a párt kommunikációján látszik, hogy maga is keresi, melyik lenne a leghelyesebb irány.

„Többször is tapasztalhattuk az utóbbi években, hogy miközben a Fidesz általában jobb vetélytársainál a felépített üzenetek következetes és hosszan tartó kommunikációjában, lényegesen rosszabbul alkalmazkodik az új helyzetekhez. Ugyanez a helyzet most is, és most mintha a kormányfő ráérzett volna a Fidesz sebezhetőségére, és naponta áll elő újabb és újabb javaslatokkal. Ezek újra és újra megszólalási helyzetet hoznak létre a Fidesznek, miközben a párt láthatóan nem tudja, mi a helyes válasz.”

De Török Gábor szerint ezek csak eseti problémák, és önmagukban legfeljebb valamelyest módosítják – negatív irányba – a Fidesz helyzetét. „A Fidesznek a legsúlyosabb problémája a válsággal az, hogy megkérdőjelezi a párt által az utóbbi két évben folytatott narratíva érvényességét, azaz hogy Gyurcsány Ferenc alkalmatlan az ország vezetésére. Ez már nem lesz elég a Fidesznek a győzelemhez.”

A Fidesz ugyanis nem tudja hitelesen megkérdőjelezni a magyar kormány jogát, hogy cselekedjen a válság megoldása érdekében – ami viszont a kormány illegitim voltát tételező állításokat vonja kétségbe. Vagyis, a Fidesz, amely egy adott „pályán” – egy adott szabályrendszer szerint – alkotta meg stratégiáját, hirtelen azt konstatálja, hogy egy másik „pályán” kell játszania. Ez pedig azt is jelenti, hogy a Fidesznek felül kell vizsgálnia politikai mondandóját.

Nulláról kell felépíteni?

A Fidesz most is toronymagasan vezet az MSZP előtt. Ha a válság miatt a gazdasági helyzet erőteljesen romlik, vagy ha a válságdiskurzus gyorsan elmúlik, és a politika visszatér az „őszödi paradigmába”, akkor a Fidesznek nincs mitől tartania. Ha azonban a válság miatt tartósan fontossá válnak a napirenden a gazdaságpolitikai kérdések, a Fidesz kénytelen lesz ebben a dimenzióban, szinte a nulláról felépíteni kommunikációját. Ebben rejlik a válság legnagyobb veszélye a Fideszre nézve. „Abban a vitában, hogy ki tud jobban kezelni egy gazdasági válságot – hogy kinek van nagyobb kompetenciája gazdaságpolitikai téren –, a Fidesz sokkal kevésbé áll jól, mint abban a korábbi kérdésben, hogy mennyire hiteles a kormányfő.”

Ez Török szerint azt jelenti, hogy a korábban minden erőfeszítés nélkül is biztosnak hitt győzelem némileg bizonytalanabbá vált. „A Fidesz ma kevésbé veheti biztosnak győzelmét egy választáson, és többet kell érte tennie, mint amennyit eddig kellett.” Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: ahogyan a Fidesz eddig sem saját kezdeményezései, hanem a kormány hibái – és ezek adekvát támadása – miatt vált népszerűvé, úgy most sem feltétlenül szükséges, hogy a Fidesz álljon elő hiteles válságkezelő, gazdaságpolitikai stratégiával.

Ráadásul, hívta fel a figyelmet az elemző, minél inkább válságkezelőnek mutatja magát egy adott politikai szereplő, sorsa annál inkább összefonódik a válság tényleges lefolyásával. Ha ugyanis a válság nem oldódik meg, azért az a szereplő válik felelőssé, aki a válság menedzselését felvállalta. Márpedig könnyen lehet, hogy a gazdasági válság elhúzódik, és az állampolgárok által közvetlenül is érzékelhetővé válik.

Ne felejtsük: ellentétben más országokkal, Magyarországon az embereknek egyelőre csak kisebb része érzékelte személyesen a válságot, hiszen az elsősorban a részvény- és kötvénypiacot, másodsorban a hiteleket érintette. „Ez azonban később változni fog. A gazdasági növekedés lassulása közvetetten mindenkit érint. Az, hogy a továbbiakban nehezebb lesz új hitelekhez jutni, már a karácsonyi bevásárlásokkor érzékelhető lehet. A 13. havi járandóságok elmaradása is közvetlen negatív tapasztalat lesz.”