A Happy End legfeljebb 195 milliót kaphatott

Borókai Gábor kormányszóvivő keddi sajtóértekezletén az Index kérdésére elmondta, hogy a Happy End Kft. az augusztus 20-ai ünnepségekre szánt, 975 millió forintnak legfeljebb húsz százalékát kaphatta meg, ám nem biztos, hogy a neki járó teljes összeget - az Index számításai szerint - legfeljebb bruttó 195 millió forintot - felhasználta a cég. A szóvivő leszögezte, hogy a Happy End nem jutalékot kapott, hanem a neki járó pénzből készített el vagy rendelt meg televíziós és más reklámokat, plakátokat, illetve kifizette az ezzel járó hirdetési tarifákat, de a lebonyolítás más tevékenységeit is magára vállalta, például a rendezvények biztonságáról is gondoskodott.

Borókai: másfél millió látogató

A szóvivő szerint Magyarországon még soha nem vett részt annyi ember semmilyen rendezvényen, mint amennyien most az egész országban egyidejűleg megszervezett ünnepségeken. Borókai 1-1,5 millió főre tette az eseménysorozaton megjelentek számát.

Kérdéses a költségelszámolás időpontja

Borókai nem válaszolt arra a többször feltett kérdésre, hogy a Happy End mikor számol el a költségekkel, és mikor lehet megtudni a közpénzek felhasználásának részleteit. A szóvivő annyit mondott csupán, hogy ez az időpont szeptember, október vagy december is lehet, a kft. mindenesetre már korábban is a törvényeknek megfelelően számolt el költségeivel, amelyet az Állami Számvevőszék ellenőrzi majd.

Tender nyertese volt a Happy End

A Happy End egyébként egy nyilvános közbeszerzési tendert nyert meg 1998-ban - mondta Borókai -, aki szerint ennek a tendernek az alapján dolgozik a kormányzati rendezvényeken a cég. A tender kiírásában szerepelt az, hogy az összes kiadás húsz százalékáért vállalja a kft. a szervezést és a lebonyolítást, az alvállalkozókkal való szerződéskötést, és más tevékenységeket.

Deutsch: 20 százalék a maximum

Deutsch Tamás sportminiszter, aki a sajtótájékoztató után az Index kérdéseire is válaszolt, elmondta: a Happy End számára a 20 százalék a maximálisan lehívható összeget jelenti, ennél többet ugyanis nem költhet, s ha például túllépi a költségkeretet, akkor a cég nem tarhat igényt pótlólagos kormányzati forrásokra.

Elfogadták a sporttörvény tervezetét

Deutsch Tamás előzőleg bejelentette, hogy a kormány elfogadta a sporttörvény tervezetét, amely 2001. január elsején léphet hatályba - a jelenlegi tervek szerint. A parlament várhatóan idén november hetedikén fogadja majd el a javaslatot, amely többek között szabályozza majd a sportközvetítések jogait, az úgynevezett merchandising-jogokat (arculatátviteli jogosítványok - Deutsch szerint), amelyek a sportjelvények, logók, emblémák, nevek kereskedelmi hasznosításával függenek össze.

Három új sporttestület alakul

Az új sporttövény megszünteti azt a kötelezettséget, amelyek szerint a sportági szövetségeknek köztestületként kell működniük, viszont létrehoz három új köztestületet, a Nemzeti Sportszövetséget, a Nemzeti Szabadidő Sportszövetséget, valamint a speciális jogállású, pozitív diszkriminációt biztosító Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségét. A jövőben ez a három köztestület dönthet a sprtszövetségek állami támogatásának elosztásáról.

Idén 560 millió sportra

Deutsch utóbb elmondta, hogy idén 560 millió forintot kaptak a sportszövetségek, jövőre ez az összeg legalább hatszázmilliós nagyságrendű lesz (várhatóan), tehát körülbelül ennyi pénzt oszthat szét a kormányzattól függetlenül működő, három új csúcsszervezet.

Választott bíróság a sportban is

Az új törvény a sporton belüli jogvitákat a jövőben egyre inkább választott bíróságra bízná. E speciális szerv akkor hozhatna ítéleteket, ha előzőleg az érintett felek megállapodnak abban, hogy kölcsönösen elismerik a bíróság illetékességét. Deutsch szerint ezzel gyorsítani lehet a jogviták rendezését, és terheket vennének le az igazságszolgáltatás jelenlegi, amúgyis lassan működő szerveiről.

Marad az adótörvény korábbi változata

A kormány rendkívül hosszadalmas vitát folytatott az új adótörvényekről. Végül úgy döntöttek, hogy a tervezetet a múlt héten már ismertetett formában terjesztik a parlament elé. Ám egyúttal megbízták a gazdasági minisztert: folytasson további egyeztetéseket arról, miként lehetne a kis- és közepes vállalkozások számára előnyöket biztosítani az új szabályok révén.

Borókai szerint arról van szó, hogy segíteni kell az itthon működő, magyar kis- és közepes vállalkozások tevékenységét, tőkefelhalmozását. A támogatási formáról azonban nem tudott egyezségre jutni a kormány. Felmerült például, hogy valamiféle módon az eddiginél nagyobb mértékben tartanák meg a nyereségüket az érdekeltek, de ez sem végleges álláspont - tudtuk meg.

Negyvenezres minimálbért akarnak

Ugyanakkor elhangzott az is, hogy a kabinet továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a minimálbért 25 ezer 500 forintról jövőre 40 ezer forintra emejék.