Megkönnyezték a bajtársak a hős tűzoltó utolsó útját
További Bulvár cikkek
Az ország egyik legszebb temetője előtt a török időkben erőddé alakított hatalmas középkori templom áll. Az évszázados fák alatt díszegyenruhás és bevetési ruhás tűzoltók vonultak nagy csendben a temetőbe.
Reppman Károly és két bajtársa augusztus 8-án vesztette életét, amikor a budapesti Műegyetem alagsori lőterén tűz ütött ki. Azt még vizsgálják, hogyan halhatott meg három tűzoltó is a pincetűzben, annyit mindenesetre tudni, hogy alaprajz nélkül indultak le, a sűrű füstben eltévedtek, és elfogyott a levegőjük (lásd a keretest).
Megtalálta hivatását
Az ország szinte minden tűzoltó kapitánysága képviseltette magát egy 8-10 fős osztaggal, a legtöbben Budapestről érkeztek. Sokan civilben jöttek el, de számos önkéntes tűzoltó is megjelent. A szertartáson részt vett a fővárosi tűzoltók parancsnoka, Bende Péter tűzoltó vezérőrnagy.
A római katolikus temetési szertartást a váli pap tartotta, a zsoltárokat a helybeli idősek énekelték. Reppman Károly sírhelye a temető közepén kapott helyet. Elsőként a család búcsúzott a 24 éves tűzoltótól, a beszédet Mayer István tűzoltó alezredes mondta el.
Az elemi után szakmunkást végző Reppman Károly szorgalmas, jó tanuló gyerek volt, aki oroszlánrészt vállalt a családi ház felújításában. A "nagybetűs életben tett néhány lépése után pedig megtalálta hivatását", tűzoltónak jelentkezett Óbudára. A tűzoltóságnál minden szakmai tanfolyamot elvégzett, és időközben az érettségit is letudta, emlékezett "Karcsira" Mayer István.
Az első sorban küzdött
Tűzoltóként a parancsnok jobbkeze volt. "Első-egyesként" a raj legaktívabb tagja volt, a riasztási rendben az előszörre riasztott "fecskendő", azaz jármű második embere. Odaadását bizonyította a végzetes keddi tűznél is, amikor parancsnokával Pintér Gáborral és Horváth Ákos bajtársával előre menve a füsttel borított pince felderítése közben életüket vesztették.
Reppman Károlyt "Csinosnak" nevezték társai, mert jó kiállású, magas fiú volt, aki "szerette az életet", emlékezett vissza az alezredes. A fiatal tűzoltótól szülei, két nővére, barátnője és számos barát búcsúzott.
A sokat tapasztalt tűzoltó barátok sem tudták könnyeiket, zokogásukat visszatartani. A budapesti bajtársak párosával vonultak fel, és tisztelegtek a sír előtt, őket a vidéki rajok tiszteletadása és koszorúzása követte. Amikor a koporsót leeresztették, megszólaltak a tűzoltók szirénái, majd hirtelen eleredt az eső.