A pénzszállítók sokszor titkolják a rablásokat
További Bulvár cikkek
A Budapesti Rendőr-főkapitányság statisztikái szerint idén megugrott a bankrablások száma. 2007-ben összesen hét bank, takarékszövetkezet sérelmére követtek el rablást a fővárosban, ebből négy ügyben sikerült felderíteni az elkövetőt. 2008-ban a szám kilencre emelkedett, viszont csak két esetben találták meg az elkövetőket.
Az idei évről már év elején sejteni lehetett, hogy rekordokat hoz majd ilyen szempontból. A BRFK-tól megtudtuk, hogy szeptember 17-ig 24 bankrablás történt. Ebből öt ügyben elfogták az elkövetőt, 5 ügyben pedig megszüntették a nyomozást, mert nem lehetett megállapítani a bankrabló kilétét, további 14 ügyben még folyik az eljárás. Pénzszállítást végző alkalmazottakat további két alkalommal támadtak meg idén Budapesten.
Végh József kriminálpszichológus szerint a válságnak nagy szerepe van a bankrablások számának megugrásában. Megjelentek a krízisbűnözők, akik az életszínvonaluk megtartása érdekében lépnek erre az útra. A csütörtöki, az M1-esen történt rablási kísérlet kilóg ebből a sorból, kezdő bűnözők nem lőnek sorozatfegyverrel rendőrautóra.
A több elkövető lehet rossz és jó hatással a rendőrségi felderítési mutatókra. A teljesen amatőr, kétbalkezes bankrablókat könnyű elfogni (lásd keretes írásunkat), viszont egy sikeres bankrablást követően sokkal nehezebb kideríteni annak az újonc elkövetőnek a kilétét, akinek az ujjlenyomata például nincs benne a rendőrségi archívumban.
Végh József szerint a gyenge felderítettség annak is köszönhető, hogy míg a bankrablások száma növekszik, addig a nyomozóké jó esetben stagnál, azaz egy rendőrre egyre több eset jut. Az emberek is kevésbé segítenek a rendőrségnek.
Sőt, megfigyelhető egyfajta támogatói attitűd a bankrablásoknál, aminek az az oka, hogy erős a hatalom, valamint a bankok hitvesztettsége a társadalomban. Sokan úgy érzik, ki vannak szolgáltatva a pénzintézeteknek, így némi káröröm is vegyülhet ilyenkor az érzésükbe, amikor azt hallják, hogy rablás történt.
A pénzszállítók ellen elkövetett rablásokkal kapcsolatban Végh József egyetértett azzal a lapunknak név nélkül nyilatkozó értékszállítási vezetővel, aki azt mondta, hogy ezeket a támadásokat, és az azzal kapcsolatos nyomozást a szállító cégek megpróbálják minél inkább eltitkolni.
Ha egy pénzszállító cégről gyakran megjelenik az a hír, hogy kirabolták, senki nem akarja rájuk bízni a pénzét. A rablások számával arányosan növekszik a pénzszállító cég által fizetendő biztosítás díja, mint például a Casco esetében, de kötelezhetik a szállított összeg limitálására is.
Biztonságtechnikai szakemberek szerint az értékkezelés, pénzszállítás ma már olyan technológiákkal és leírt folyamatokkal folyik Európában és a világ nagy részén, így Magyarországon is, hogy a hibák inkább emberi mulasztásokból adódhatnak.
Végh József szerint a technológia ellenére többen megpróbálnak lopni egy adott cégen belülről, hátha sikerül alapon. A külső elkövetőkről is legtöbbször kiderül, hogy vagy valamikor a cégnél dolgoztak, vagy egy belső dolgozótól kapták a tippet.
A hazai lúzerbajnokság dobogósai
Idén elszaporodtak a teljesen zöldfülű vagy kétbalkezes bankrablók is, akiket a rendőrség óránkon, néha perceken belül le is kapcsol. Az idei bajnok minden bizonnyal az a halogyi illetőségű középkorú férfi, aki januárban a puszta hangjával akart kirabolni egy szombathelyi bankot. "Ez egy bankrablás, ide a pénzt!", mondta, és nyugodtan várakozott. Egészen addig, amíg a kihívott rendőrök meg nem érkeztek, és le nem tartóztatták. Egy budapesti férfi májusban pénz helyett csak egy fegyvert tudott zsákmányolni az Üllői és az Ecseri út sarkán lévő K&H bankfiókból. Egy őrt ugyanis sikerült lefegyvereznie, mikor azonban a másik a levegőbe lőtt, megijedt és elmenekült. A harmadik férfi késsel akart bankot rabolni júliusban a Böszörményi úton. A biztonsági őrnek itt is sikerült közbeavatkoznia. A férfi zsákmány nélkül menekült el a helyszínről, majd néhány órával később maga jelentkezett a rendőrségen.