Máté, Mirella
4 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Kőkemény bizonyítékok a romagyilkosok ellen

2010.08.09. 13:01
A rendőrség mind a négy őrizetben lévő gyanúsított ellen vádemelést javasol a romagyilkosságok ügyében. Ebben szerepel az aljas indíték, mert - bár a rendőrség azt pontosan nem részletezte - a motiváció a romákkal szembeni bosszú volt. Az áldozatoknak ehhez nem volt közük, rossz helyen laktak.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) lezárta a nyomozást a romagyilkosságok ügyében. "Olyan sorozat felderítésének a végéhez értünk, ami Magyarországon, de egész Európában egyedülálló. Az itthon korábban emlékezetes bűncselekmény-sorozatoktól eltérően itt nem szexuális indíttatásról vagy anyagi haszonszerzésről van szó, az emberölés nem eszköz volt, hanem cél" - ismertette a nyomozás részleteit Csizner Zoltán, a NNI megbízott vezetője.

A hat halálos áldozatot követelő támadássorozattal négy férfit (K. Istvánt, K. Árpádot, P. Zsoltot és Cs. Istvánt) gyanúsítanak, akiket tavaly augusztusban a debreceni Perényi1 nevű szórakozóhelyen vettek őrizetbe. Mind a négyen ott dolgoztak. Cs. István kivételével a többieket sok ember életét veszélyeztető, aljas indokkal, részben 14 év alatti kiskorú sérelmére, több emberen elkövetett emberöléssel vádolják, amelynek tényleges életfogytiglan is lehet a büntetése. A Cs. Istvánra vonatkozó vádemelési javaslat előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés büntettében bűnsegédletről szól, egyedül ő nem ölt, hanem sofőrként vett részt a támadásokban a két utolsó helyszínen.

Adatok a romagyilkosságokról

  • 6 halálos áldozat, köztük egy gyerek
  • 5 súlyos sérült, köztük egy gyerek
  • 55 személy testi épségét veszélyeztették
  • 9 helyszínen támadtak az elkövetők
  • 78 lövést adtak le
  • 4 helyszínen 11 Molotov-koktélt dobtak el
  • 170 szakértő vett részt a nyomozásban
  • 82 millió forint szakértői költség volt
  • 509 tanút hallgattak ki
  • 1916 lefoglalt tétel volt
  • 296 ezer munkaóra ment el a nyomozásra
  • 5 millió távközlési adatot ellenőriztek
  • 33 ezer oldal nyomozati irat született
  • a gyanúsítottak elfogásakor 85 rendőr volt a helyszínen

A vádemelési javaslatba bekerült az aljas indíték, ami a rasszista motivációra utal. Az indítékról a sajtótájékoztatón annyit mondtak, hogy az elkövetők félelmet akartak kelteni, és mindezt a romákkal szembeni régi - nem részletezett - sérelmeik alapján izzó bosszú táplálta. Tóth András, az NNI bűnügyi főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy az áldozatoknak semmi közük nem volt ezekhez a sérelmekhez. "Egyszerűen pont ők laktak stratégiailag könnyen megközelíthető helyen. Az elkövetők nem voltak annyira bátrak, hogy nagyobb kockázatot vállaljanak" - tette hozzá.

Egy kivétellel minden támadás a települések cigánysorán, az utolsó háznál történt. Négy helyszínen öltek a támadók: először Nagycsécsen, Nagy Józsefet és sógornőjét, Illés Évát gyilkolták meg, Illés Éva férjét, Nagy Tibort pedig megsebesítették. Tatárszentgyörgyön a 28 éves Csorba Róbertet és 4 éves kisfiát lőtték agyon , Tiszalökön az 54 éves Kóka Jenőt , az utolsó támadásnál, Kislétán a 43 éves Balogh Máriát ölték meg, 13 éves lányát pedig megsebesítették, maradandó sérüléseket okozva.

Az elkövetők egyébként a településekre az alapján figyeltek fel, hogy valamilyen számukra érdeklődésre számot tartó, nagy nyilvánosságot szerző esemény történt, mint például 2008 júniusában a Magyar Gárda vonulása Galgagyörkön. Egy hónappal később itt lőttek először cigányok lakta házakra a sorozat elkövetői.

Az NNI-vezetők szerint a sorozat domináns embere, értelmi szerzője K. Árpád volt, a gyanú szerint Tiszalökön ő gyilkolt golyós lőfegyverrel, a többi helyszínen pedig biztosította társait. Tatárszentgyörgyön és Kislétán K. Árpád testvére, K. István lőtt sörétes fegyverrel, Nagycsécsen P. Zsolt volt az elkövető.

Csizner Zoltán és Tóth András (Fotók: Markovics Balázs)
Csizner Zoltán és Tóth András (Fotók: Markovics Balázs)

A gyanúsítottak részben beismerő vallomást tettek, sőt, egymásra terhelő vallomásaik is voltak, de ezeket a sajtótájékoztatón nem részletezték. Tóth András annyit mondott, hogy a gyilkosságokat mindannyian tagadják, csak annyit mondtak, hogy ott voltak a helyszíneken, és volt, aki beismert rongálást és Molotov-koktélos támadásokat.

Elakadt az autójuk

Tóth András a bizonyítékokat kőkeménynek és megcáfolhatatlannak nevezte, amelyek DNS-nyomokból, lefoglalt fegyverekből, ruhákból, tárgyakból, az elkövetők ismerőseinek, kollégáinak tanúvallomásaiból és híváslisták elemzéséből állnak össze. Az NNI-vezetők teljesen biztosak abban is, hogy nem volt több résztvevője a bűncselekményeknek, tehát rács mögött van a sorozat összes elkövetője. A DNS-nyomok a lefoglalt fegyverekről, az eldobott Molotov-koktélokról származnak és teljesen egyértelműek Tóth András szerint.

A kislétai gyilkosság után egy héttel, 2009. augusztus 10-én figyeltek fel a helyszínek közötti mobiltelefon-használat összefüggéseire. "Konkrétan három készüléket és négy SIM-kártyát találtunk az adatok között, amelyeket Kislétán, Tiszalökön és Galgagyörkön is használtak" - mondta Tóth, majd hozzátette, hogy az összefüggések a két utolsó helyszínen gyűjtött adatok és nyomok után lettek nyilvánvalóak. A nyomozást nagyban előre vitte, hogy miután megölték Kóka Jenőt Tiszalökön, az elkövetők segítséget hívtak telefonon, miután autójuk (egy ezüstszínű Opel, és nem fekete terepjáró, ahogy arról korábban sok szó esett) beragadt a sárba. Információink szerint végül helyiek traktorral húzták ki a megrekedt kocsit. Az Opel K. Árpád sógornőjének a tulajdona volt, és ezt használták Galgagyörkön, Alsózsolcán, Tarnabodon és Nagycsécsen is.

4

A móri gyilkosság elkövetőihez hasonlóan a romagyilkosságok egyik résztvevőjét, Cs. Istvánt is igazoltatták a rendőrök a tiszalöki gyilkosság éjszakáján, 34 kilométerre a helyszínről. "Nem volt nála fegyver, ezért nem volt elegendő adat és jogalap a letartóztatásához" - mondta Csizner Zoltán.

További esetekkel gyanúsítják őket

A gyilkosságsorozat elkövetése mellett utólag egy besenyszögi fegyveres rablással - ahol beszerezték a gyilkosságokhoz használ fegyvereket -, és a debreceni menekülttábor elleni fegyveres támadással is meggyanúsították őket. Az NNI mind a négyük ellen vádemelést javasolt bűnszervezetben, több emberen, aljas indokból elkövetett emberölés, rablás, lőfegyverrel való visszaélés, valamint rongálás miatt.

Ezeken kívül összesen kilenc bűncselekmény ügyében nyomozott az NNI: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, tavaly február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra.

1

Tóth András azt is elmondta, hogy az elkövetők már tervezték a következő bűncselekményeket, Erdőkertesen, Kisvárdán vagy Hajdúhadházon támadtak volna.

A nyomozó hatóság befejezte a munkát, az iratokat vádemelési javaslattal átadták az ügyészségnek, amely - nem tudni mikor - de vádat emel, és csak akkor kerül a bíróságra a romagyilkosok ügye.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport