Zsófia
15 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Kedvenc fegyverükkel lőttek a cigányokra

2010.06.03. 09:09
Pár héten belül lezárul a romák elleni gyilkosságsorozat nyomozása. A gyanúsítottak ügyvédei és rendőrségi forrásaink alapján összefoglaltuk, hogyan zajlott a 2008 márciusától 2009 augusztusáig tartó támadássorozat, amelyben összesen hat cigány származású férfi, nő és gyerek halt meg és öten szenvedtek súlyos sérülést. A tavaly augusztusban Debrecenben elfogott négy férfi közül volt, aki beismerte, hogy járt a helyszíneken, de egyikük sem vallotta be, hogy embert ölt.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tavaly augusztus 21-én Debrecenben tartóztatott le négy férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy előre kitervelten, sok ember ellen, eleve gyilkosságsorozatban gondolkodva támadták meg a romákat.

Tavaly augusztusban az ORFK és a nyomozást vezető Nemzeti Nyomozóiroda képviselői közös sajtótájékoztatójukon azt mondták, a nyomozók kilenc helyszínen: Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradonyban, Tarnabodon, Nagycsécsen, Alsózsolcán, Tiszalökön és Kislétán találtak a letartóztatás, vagyis az alapos gyanú megalapozásához szükséges DNS-nyomokat és mobiltelefonos hívásinformációkat, így ezeket a helyszíneket kezelik a sorozat állomásaiként.

A nyomozás állásáról most újra érdeklődtünk az NNI-nél. Az iroda szóvivője, Bartha László azt mondta, egyelőre nem nyilatkoznak az ügyben, de hamarosan, néhány héten belül sajtótájékoztatót tartanak. Információink szerint azért lesz a tájékoztató, mert a nyomozás hamarosan lezárul, jön az iratismertetés, majd a vádemelés.

A gyanúsítottak

A négy gyanúsított férfi közül ketten testvérek, őket gyanúsítják a legtöbb helyszínen elkövetett támadással.

A 42 éves K. Árpádot tizenegy cselekménnyel gyanúsítják. A gyanúsított korábban Izraelben is élt, és dobosként zenélt a Replika metálzenekarban. Bérdi Zsolt, K. Árpád kirendelt ügyvédje az Indexnek azt mondta, hogy a nyomozóhatóság szerint a nyomok alapján védence mind a kilenc helyszínenhez köthető, valamint 2008 márciusában Besenyszögön egy családtól két társával együtt elrabolta azokat a golyós és sörétes fegyvereket, amiket aztán a gyilkosságsorozatban használt. Ezeken kívül még azzal is gyanúsítják, hogy még az első, a galgagyörki támadás előtt belőtt a debreceni menekülttáborba.

Bérdi Zsolt elmondta, hogy K. Árpád vallomást tett. Volt, amit elismert (az ügyvéd nem mondta el, hogy mit), de végig tagadta, hogy embert ölt volna. A Magyar Televízió információi szerint K. Árpád a galgagyörki helyszíni bizonyításon beismerte, hogy romák házára lőtt, azt viszont akkor is tagadta, hogy gyilkolni akart. A Magyar Nemzetnek pedig a gyanúsított korábbi védője, Ruzsbaczky Nóra azt mondta, hogy K. beismerte, hogy Piricsén és Tarnabodon is járt.

Öccsét, a 36 éves K. Istvánt nyolc helyszínhez kötik a nyomozók. K. István ügyvédje, Gerecs Krisztián az Indexnek azt mondta, ügyfele annyit vallott be, hogy a Molotov-koktél dobásokban, gyújtogatásban részt vett, de más bűncselekményben nem. „Az elfogása után még a fegyverrablással is meggyanúsították, de egyelőre a hatóság nem tájékoztatott arról, hogy melyek a gyanúsítás alapjai” – mondta dr. Gerecs. A Magyar Nemzetnek a gyanúsított korábban elismerte, hogy járt néhány helyszínen, gyújtogatott is, mert a társadalmi problémákra akarta ráirányítani a figyelmet, ugyanakkor nem ölt embert, és kizárólag fémdobozokra lövöldözött.

A harmadik gyanúsítottat, a cukrász végzettségű, kutyatenyésztéssel is foglalkozó 30 éves P. Zsoltot hat helyszínnel hozták összefüggésbe, mondta az Indexnek Lőrincz Márton, az ügyvédje. „Először csak a galgagyörgyi esetben való részvételével gyanúsították, majd azóta még öt helyszínnel bővítették a gyanúsítás körét. A gyanúsítás egyelőre vázlatosan fogalmaz, annyit tartalmaz, hogy ügyfelem adott helyszínen adott időpontban megjelent, Molotov-koktélt dobott és lövéseket adott le. Az eddig elém tárt bizonyítékok elegendőek az alapos gyanúhoz, de kíváncsi vagyok arra, hogy a büntetőjogi bizonyítékok mik lesznek, például, hogy a fegyveren lévő DNS-nyom esetében mi bizonyítja, hogy valóban ő lőtt-e” – mondta dr. Lőrincz. P. Zsolt nem ismerte el büntetőjogi felelősségét a nyomozóhatóságok által felsorolt gyilkosságokban. „Augusztusig van meghosszabbítva az előzetes letartóztatása” – mondta az ügyvédje.

A negyedik az előzetesben ülő gyanúsítottak közül 28 éves Cs.István, akit egy helyszínhez köt a rendőrség, a gyanú szerint ő vitte sofőrként a többieket a tiszalöki gyilkosság helyszínére, és tudott a gyilkossági szándékról. (Tiszalökön egyetlen golyóval szíven lőtték a munkába induló Kóka Jenőt.)  Cs. egyébként korábban szerződéses katonaként gépkocsivezetői munkakörben Koszovóban szolgált.

Cs. István ügyvédje, Barcsi István az Indexnek azt mondta, védence nem tett vallomást. „Egyelőre arról sem kaptunk a nyomozóhatóságtól tájékoztatást, hogy pontosan milyen bizonyíték alapján feltételezik, hogy az ügyfelem ott volt vagy tudta, hogy a tiszalöki helyszín közelébe azért fuvarozza a többieket, mert ölni akarnak. Amíg nem tárják elénk a bizonyítékaikat, nincs mire vallomást tennie ügyfelemnek”  - fogalmazott. Az ügyvéd elmondta, védence a kihallgatásokon kizárólag arról volt hajlandó beszélni a nyomozóknak, hogy mit csinált abban a 2,5 órában, ami társai és az ő elfogása között történt. Emailekre, és a másnapi születésnapjára érkező jókívánságokra válaszolt, a szüleinél járt, ahol felöltözött, beszélgetett másokkal, majd a Perényi1-be indult, mert munkatársa felhívta, hogy a szórakozóhely kinyit, tehát dolgoznia kell.

Mind a négy gyanúsított ezen a szórakozóhelyen dolgozott, itt is fogták el őket. K. István és Cs. István kidobóemberként, K. Árpád hangtechnikusként, P. Zsolt pedig jegyszedőként volt állásban.

Miért?

Az ügyvédek szerint az elkövetők nem vallottak a motivációikról, hogy miért lőttek a cigányokra. A gyanúsításokban mindenesetre az aljas indok egyikőjüknél sem szerepel, pedig ide tartozik a rasszista indíték, vagy fajgyűlölet, mint motiváló tényező.

Egy rendőrségi forrásunk szerint viszont két elkövető is beszélt a motivációról. Állítólag azt mondták, hogy a gyilkosságokkal az volt a tervük, hogy felkorbácsolják a cigány-nem cigány feszültségeket, polgárháborút szítsanak, aminek végeztével a romákat deportálják Magyarországról. Eszerint a forgatókönyv szerint direkt választottak a lehető legártatlanabb áldozatokat. Utóbbi elgondolást gyengíti az a tény, hogy mindig a cigánysor utolsó házát támadták, vagyis inkább a könnyű stratégiai pontot, mint az áldozatot keresték.

A támadások

Egy kivétellel minden támadás a települések cigánysorán, az utolsó háznál történt. Négy helyszínen öltek a támadók: először Nagycsécsen, Nagy Józsefet és sógornőjét, Illés Évát gyilkolták meg, Illés Éva férjét, Nagy Tibort pedig megsebesítették. Tatárszentgyörgyön a 28 éves Csorba Róbertet és 4 éves kisfiát lőtték agyon, Tiszalökön az 54 éves Kóka Jenőt, az utolsó támadásnál, Kislétán a 43 éves Balogh Máriát ölték meg, 13 éves lányát pedig megsebesítették, maradandó sérüléseket okozva.

Életveszélyes sérült volt Alsózsolcán is, az akkor 20 éves Rontó Krisztián medencéjét lőtték keresztül. Piricsén a 65 éves Gyetinás Magdolnát sorozták meg sörétes puskával, azóta is a lábában vannak a lövedékek.

A fegyvereket a csoport 2008-ban a fegyvergyűjtő, vadász besenyszögi családtól szerezték, és a Perényi1-ben rejtették el. A rendőrség egy egycsövű és két duplacsövű sörétes, és egy golyós vadászpuskát talált. Egyedül Tiszalökön használtak golyós fegyvert, feltehetően távcsővel szerelték fel, Kóka Jenőt ugyanis 40 méterről, egyetlen golyóval lőtték le. A fegyverek a DNS-nyomok alapján három gyanúsítotthoz köthetőek, ők információink szerint a lopott fegyverek közül választottak és minden elkövető onnantól kezdve a kedvencét használta, ezért is egyértelműek a gyanúsítások.

Az Index úgy tudja, a csoport egy újabb fegyverrablást tervezett, egy Hajdú-Bihar-megyei laktanyából akartak utánpótlást szerezni.

A nyomozás

Rendőrségi forrásaink szerint az elkövetők alaposan felkészültek egy-egy helyszínből, Google maps-es terveket, helyszíni fényképeket találtak náluk. A helyszíneket úgy választották, hogy közel (maximum 25 kilométeres körzetben) legyen autópálya, ami megkönnyíti a menekülést. Rendszerint az autót 5-10 kilométerre parkolták le a helyszínekről, és gyalog mentek tovább, feltehetően azért, hogy kivédjék a rendőri ellenőrzést. Több esetben, összesen 11 Molotov-koktélt dobtak a házakra, majd a kigyulladt épületekből menekülő emberekre összesen 63 lövést adtak le.

Információink szerint az ötödik helyszín, Alsózsolca után lett a nyomozóknak nyilvánvaló, hogy sorozatgyilkosságról és nem külön eseményszálakról van szó. A sikeres nyomozati eredményeket elsősorban a híváslista-információk, és a – például a fel nem robbant Molotov-koktélokról, a lőszerekről származó - DNS-nyomok segítették, a profilalkotásban és a média kezelésében FBI-nyomozók vettek részt.

A tarnabodi, majd a nagycsécsi helyszínen talált nyomok után egy piricsei DNS alapján merült fel, hogy rokoni szál lehet az elkövetők között. A Heti Válasz azt írja, egyetlen nyomozó volt, aki a cellainformációk és az elkövetések idejét összevetve rátalált a használt mobilokra. Az elkövetők annyiban (is) hibáztak, hogy nemcsak egymást hívták, információink szerint egyszer még a Perényi1-be is telefonáltak.