A főnök hazavitte magához a kislányokat

A Cseppkő utcai gyermekotthonról 2010 őszéig nem sokat lehetett hallani. Csak elvétve bukkant fel az intézmény neve a sajtóban, az MTI archívuma is csak egy-egy jótékonysági eseményről vagy felújításról szóló találatot ad. Az első szokatlan esemény tavaly júniusban történt: kigyulladt egy ágy, hét gyermeket és egy felnőttet megfigyelésre kórházba vittek.

A Cseppkő utcai gyermekotthon azonban igazán csak a Dominik nevű hároméves kisfiú tragédiájával került be a köztudatba. A gyerekre november 19-én ráborult egy polc az intézetben. Súlyos sérüléseket szenvedett, kómába került, végül november 24-én lekapcsolták a lélegeztetőgépről a kórházban.

Novemberben újabb haláleset történt. Az otthon egyik 13 éves lakójának holttestére a Millenáris Parkban találtak rá. A fiú feltehetően öngyújtó töltőgáz belélegzésétől halt meg. Január első hetében folytatódott a megdöbbentő sorozat: kiderült, hogy egy nevelő rendszeresen hazavitt két kislányt az otthonból, és egy ágyban is aludt velük.

Gyakorlatilag beköltöznek

Ez a hír volt az, ami után a fenntartó úgy döntött: mindenre kiterjedő, általános szakmai vizsgálatnak veti alá az intézményt. A Fővárosi Önkormányzat ifjúságvédelmi alosztályvezetője, Csókay László azt mondta: a vizsgálat január 14-én kezdődött, és várhatóan körülbelül egy hónapig tart.

Dominik halála után sokakat meglepett, hogy az intézmény maga vizsgálta saját magát, most azonban az ellenőrzést már külsősök végzik: az országos gyermekvédelmi szakértői névjegyzékben szereplő szakértők és a Főpolgármesteri Hivatal ügyosztályának egyik vezetője. Csókay szerint a szakértők gyakorlatilag beköltöznek a gyermekotthonba a vizsgálat idejére: ott lesznek ébresztéskor, étkezéseknél, hétvégi programokon.

Közben tovább nyomoz a rendőrség is. Dominik halála ügyében foglalkozás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó veszélyeztetés vétsége miatt indított eljárást a BRFK, amely máig ismeretlen tettes ellen folyik. Tartanak a tanúkihallgatások, szakértői véleményeket kell beszerezni, mondta a BRFK szóvivője.

Amíg a rendőrség nyomoz, a tragédiához feltételezhetően mulasztásokkal hozzájáruló dolgozók felelősségre vonása várat magára. Miután lezárult a gyermekotthon igazgatója által elrendelt belső vizsgálat, az akkor kiadott közleményben az állt, hogy az igazgató fegyelmi eljárást rendel el több munkatárs ellen. A fegyelmi vizsgálatot viszont felfüggesztették a rendőrségi nyomozás befejeződéséig, mert jogi okok miatt nem futhat egyszerre a kettő, tudtuk meg Csókay Lászlótól.

Erős kötődésre hivatkozott a nevelő

A kislányokat hazavivő nevelő ügyében is nyomoz a BRFK, kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt. A nevelő már nem dolgozik a gyermekotthonban. Ő kérte, hogy elmehessen, ami végül közös megegyezéssel történt meg, ebbe az igazgató Csókay szerint azért egyezetett bele, mert ez volt a leggyorsabb megoldás. A nevelő ellen megindult fegyelmi vizsgálatot így lezárták. A rendőrség egyelőre nem gyanúsította meg, a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik.

A nevelő csoportvezető volt a gyermekotthonban. Tizenkét gyerek tartozott hozzá, mondta el a fenntartó illetékese. Csókay szerint egyelőre nincs információ arról, hogy más gyerekekkel is megtette volna azt, amit a két kislánnyal. A lányok testvérek, egyikük hét-, másikuk nyolcéves. A férfi huzamosabb ideje nevelte már őket, egy korábbi csoportváltás után is vele maradtak. Azt, hogy a nevelő többször hazavitte őket, és egy ágyban is aludt velük, a kislányok végül maguk mondták el egy pszichológusnak, így derült ki. Amikor az otthonban számon kérték, a nevelő arra hivatkozott, erősen kötődött a kislányokhoz, ezért vitte el őket többször.

Az esetről elsőként beszámoló TV2 közölte, hogy a rendőrség vizsgálja, erőszakoskodott-e a férfi a kislányokkal, molesztálta-e őket. A rendőrség megkeresésünkre azt  válaszolta, hogy a nyomozás során eddig nem merült fel szemérem elleni erőszakra utaló körülmény.

Nem az a funkciója, hogy kimenekítse

“Egy intézeti nevelőnek nem az a funkciója, hogy kimenekítse a gyereket, hanem hogy intézeti körülmények között segítse a fejlődését” – mondta Sófi Gyula gyermekpszichiáter, aki eddig még csak hasonló esetről sem hallott. A szakember szerint az együtt alvás egy idegen férfival önmagában bántalmazás. Egy hét-nyolc éves gyerek még nem tudja felmérni, hogy kihasználják, és ha egy intézeti gondozó picit is korrekt, óhatatlanul bizalmat érez felé a gyerek, aki jutalomként éli meg, ha az általa már megszeretett felnőttel elmehet az otthonból, mondta. A pszichiáter szerint megfontolandó, hogy a történtek után nem tenne-e jót a gyerekeknek a környezetváltozás, ha átkerülnének egy másik intézménybe, továbbá nagyon fontos, hogy kapjanak segítséget, egyfajta pszichés támogatást.

Csókay úgy értesült: mielőtt kiderült volna, hogy a nevelő haza szokta vinni a kislányokat, körülbelül egy éven folyt titokban a dolog. A gyermekotthonban zajló vizsgálat arra is keresi a választ, hogyan vihette el a nevelő a gyerekeket anélkül, hogy ez valakinek feltűnt volna, valaki jelentette volna. Csókay szerint erre az egyik elképzelhető magyarázat az, hogy a férfi csoportvezető, tehát egyfajta főnök volt, és a hierarchiában alatta állók nem kérdőjelezték meg.

Korábban is látszottak bajok

Jóval a botrányos eseménysorozat előtt is lehetett már tudni, hogy súlyos problémák vannak a gyermekotthon működésével. Ahogy arról korábban az Index beszámolt, az intézményt bírálta a fenntartó és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is.

A Fővárosi Önkormányzat 2009-ben szakmai ellenőrzést végzett a Cseppkő utcában, és az eredmények összefoglalása nem festett kedvező képet az otthonról. Az összefoglaló azzal a kritikaként is olvasható mondattal kezdődött, hogy: "A vizsgálatot végzők megállapították, hogy az intézményben a tudatos tervezés, szervezés és a minőségi munka irányában történő továbblépés igénye folyamatosan érzékelhető". Az ellenőrzők a fejlesztendő területek köré sorolták többek közt "a csoportokban történő vezetői jelenlét gyakorlatát", "az ellenőrzés hatékonyságának javítását", valamint "a szakellátók körültekintőbb kiválasztását".

Szabó Máté ombudsman is vizsgálódott a gyermekotthonban 2009-ben egy beadvány alapján. A panasz szerint az egyik dolgozó rendszeresen kiabált a gyekerekkel, az egyik gyereket tettleg is bántalmazta, ráncigálta, hideg vízzel lelocsolta. Az ombudsman végül azt állapította meg, hogy az egyik gyermekfelügyelő tényleg emelt hangon, agresszíven beszélt a gyerekkel, de a tettleges bántalmazás nem bizonyosodott be. A vizsgálat több más hiányosságot is feltárt: például az otthonban a különleges ellátást igénylő gyerekek gyógypedagógiai segítséget nem kaptak, továbbá gondok voltak az élelmezéssel és a szabadidő hasznos eltöltésével is.

A bántalmazási ügy miatt fenntartói vizsgálat is volt. Az igazgató akkor azt mondta az ombudsmani összefoglaló szerint, hogy az intézményben nagy a fluktuáció a gyermekfelügyelőknél, a nagyfokú terhelés és az alacsony munkabér mellett hosszabb távon nagyon kevesen vállalják ezt a munkát, és közülük is elenyésző azok száma, akik igazán alkalmasak a feladat megfelelő ellátására.

'Valami nincs rendben"

Ez a probléma nem új keletű. „Akkor, amikor ott dolgoztam, a legnagyobb problémának én is azt láttam, hogy nagyon-nagyon kevés pénzért, nagyon megterhelő időbeosztásban kell dolgozniuk a nevelőknek, ami már eleve érthetővé teszi, hogy miért nagy a fluktuáció és a kontraszelekció” – írta az Indexnek a gyermekotthon egy korábbi munkatársa, aki 1994 és 1999 között dolgozott az intézményben logopédusként. “Most már úgy látom, hogy a helyzet nem fog változni mindaddig, amíg valamilyen módon vonzóvá nem teszik a nevelőotthoni munkát. És ha most hirtelen ötszörösére emelik a béreket, attól még nem sok minden változik meg.  Ennél több kell: talán egy hiteles, lelkes vezető, aki odateszi magát, és mind a gyermekek, mind a kollégái érzik, hogy itt valaki őket szeretve, értük helyt áll, mint egy édesapa, egy családfő” – írta.

A vezető személyét tartja kulcsfontosságúnak a Cseppkő utca egy másik korábbi dolgozója is. Neki az 1992 előtti évekből vannak emlékei, ahogy fogalmazott, “fantasztikusan kellemes” emlékek. Az ő idejében indult sikeres iskolaelőkészítő az otthon gyerekeinek, az akkori igazgató – aki azóta elhunyt – minden hasonló kezdeményezésben partner volt, a  pedagógusok szabadon gondolkodhattak, jól össze tudtak dolgozni, kiemelt pénzt kaptak, és ha gondjuk akadt, pszichológus adott neki tanácsot, sorolta. “Büszke vagyok rá, hogy ott dolgoztam” – mondta az egykori dolgozó.

Ismerősétől ma is hall híreket a gyermekotthonról. Felkapta a fejét, mikor arról meséltek neki, milyen látvány fogadja ma a Cseppkő utcában sétálókat. “Régen fantasztikusan szép volt a kert. Azt hallottam, hogy nincs most gondozója, nincsen gazdája, lepusztult. Az épület kívülről is sugározza azt, hogy valami nincs rendben.”