Harmadszor kezdődik újra a Szlávy-gyilkosság pere

Harmadszor kezdődött meg első fokon a Szlávy Bulcsú meggyilkolásával vádolt Wappler Lászlónak és két társának büntetőpere pénteken, ezúttal Egerben a Heves Megyei Bíróságon.

Mindhárom vádlott, így Wappler László mellett Németh Gábor és Bíró László egyaránt úgy nyilatkozott a megismételt eljárás kezdetén, hogy nem követték el a terhükre rótt bűncselekményt, vagyis nem vettek részt Szlávy Bulcsú meggyilkolásában.

A Pest Megyei Bíróság 2007 januárjában bűnösnek találta a vádlottakat. Wappler Lászlót felbujtóként és társtettesként előre kitervelt emberölésért 15 év, Németh Gábort bűnsegédként, előre kitervelt emberölésért 6 év, Bíró Lászlót pedig társtettesként elkövetett, előre kitervelt emberölésért 12 év fegyházra ítélték.

A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárást rendelt el, ekkor már a Heves Megyei Bíróságon. A megismételt eljárásban viszont felmentő ítélet született, de az ítélőtábla újra megsemmisítette a döntést, így az ügy ismét visszakerült első fokra, ugyancsak a Heves Megyei Bíróságra.

A most megkezdett eljárásban egyik vádlott sem tett vallomást, de fenntartották korábbi nyilatkozataikat.

A perben Wappler Lászlót azzal vádolják, hogy megbízást adott arra: a "Balaton királyaként" ismertté vált Szlávy Bulcsút csalják Budaörsre, és öljék meg az irodájában. Az 1997. július 31-én lelőtt áldozat holttestét Wappler László barátnője XII. kerületi garázsának szerelőaknájába rejtették, és lebetonozták. A holttest 2004 januárjában került elő, amikor Wappler Lászlót rajtakapták a rendőrök, amint épp a betonpadlót törte fel. A vádhatóság szerint Wappler azért ölette meg Szlávyt, mert az közösült a barátnőjével, illetve megerőszakolta.

Wappler László még az előzetes letartóztatása idején, 2007 januárjában az MTI-nek és a Népszabadságnak a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben adott interjújában azt mondta: "én nem vagyok jó ember, de nem bíztam meg senkit emberöléssel, s mással sem". A vádlott azt állította: nem akarta megöletni Szlávyt, csak meg akarta zsarolni. "Megzsaroltuk, csúnya dolog" - mondta akkor. Közlése szerint egy- és hétmillió forint közötti összegről tárgyaltak Szlávyval, de ő nem akart fizetni. Hozzátette: Szlávy nem üzengetett vissza, de nem fizetett, ezért a feljelentést barátnője megtette.

Wappler azt állította: nem az ő irodájában ölték meg Szlávyt, ezt nem is bizonyították az eljárás során. Az ott rögzített nyomról a szakértő nem tudta megállapítani egyértelműen, hogy az valóban vérnyom-e, és az nem volt Szlávyhoz köthető. Hozzátette: ugyanígy nem azonosították a vádlottak nyomait a holttest mellett megtalált fegyverről sem.

A rendőrség 2004. január 26-án jelentette be, hogy Wappler László budapesti vállalkozót gyanúsítja az akkor már hét éve eltűnt, büntetett előéletű Szlávy Bulcsú meggyilkolásával.

Szlávy Bulcsúnak a kilencvenes évek elején számos Balaton-parti szórakozóhelyen volt érdekeltsége, a törvénnyel is gyakran került összeütközésbe. Az előzetes letartóztatásból szabadult Szlávy Bulcsú 1997-ben tűnt el.

Az eljárás adatai szerint az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantott Boross Tamás tudhatott Szlávy megöléséről, hiszen átvette érdekeltségeit, de a gyilkosság nem köthető hozzá. Wappler az MTI-nek korábban azt mondta: Boross Tamástól értesült a gyilkosságról a bűncselekmény napján, tőle tudta meg azt is, hogy a garázsban van a holttest.