Huszonkilenc vádlott a pécsi egyetemen

Az NNI január 27-én zárta le a nyomozást, és az iratokat vádemelési javaslattal adta át a Baranya Megyei Főügyészségnek. Az érintetteket azzal gyanúsítják, hogy bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, s ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak. Ha az ügyet kiemeltként kezelik, a perük már a tavasszal megkezdődhet.

A rendőrség 2010 tavaszán rajtaütésszerű házkutatást tartott az egyetemen és az intézmény egyes külső beszállító cégeinél. Feljelentést nem az egyetem tett, az NNI-nek belső informátor súgott.

Pilisi Gábor, az NNI dél-dunántúli régióvezetője azt mondta: a 2010 áprilisát megelőző másfél évben titkos nyomozást folytattak bírói engedélyhez kötött helyiség- és telefonlehallgatással és postai küldemények ellenőrzésével. Mindez megerősítette a gyanút, miszerint a háttérben korrupciógyanús bűncselekmények állnak.

Szabadult, de újra letartóztatták

Imhof Gábort, az egyetem gazdasági főigazgatóját, az ügy fő gyanúsítottját néhány héttel később őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. Vele együtt 2010 július végéig összesen tizenegyen kerültek előzetesbe, köztük az egyetem gazdasági főosztályának vezetői, beszállító cégek képviselői és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója.

Ma már csak Imhof Gábor van előzetesben, mer bár korábban 30 millió forint óvadék ellenében szabadult, 3 millióért próbált irodatechnikai eszközöket vásárolni az egyetem költségére, ezért újra letartóztatták.

A huszonkilenc gyanúsítottból tizenhárom az egyetem volt, vagy jelenlegi dolgozója. Utóbbiakból hat munkatárs ellen fegyelmi indult, amit a büntetőeljárás befejezéséig felfüggesztettek, utána döntenek arról, hogy felmondanak-e nekik. A gazdasági főigazgatóság öt vezető munkatársától közös megegyezéssel megváltak, egy másikat felfüggesztettek, a volt gazdasági főigazgatót pedig kirúgták.

Bilonka Béla, az egyetem jogi igazgatója a Kékfénynek elmondta: annak fejében, hogy egy cég, vagy magánszemély szerződhessen, hajlandó volt fizetni annak, aki az egyetem képviseletében eldönthette, kitől rendeljenek egy bizonyos terméket vagy szolgáltatást. Informatikai beszerzések és szakértői szolgáltatások is gyanúsak voltak.

125 milliós fiktív számla

Pilisi Gábor a korrupcióra példaként az informatikai hálózat kiépítését említette. Ott egy meglévő alhálózatba optikai szálakat kellett telepíteni, de a munkát úgy számolták el, mintha egy új alépítmény készült volna optikai szálak behúzásával. A Kékfény úgy tudja, a nyomozók szerint csak ebben az esetben 125 millió forintról állítottak ki fiktív számlát.

Az egyetemi szerverbeszerzésnél 10 millió forintos kenőpénz  egyengette a beszállító cég útját. Papíron minden szabályosan történt, csak az egyetem gazdasági vezetőinek százalékot fizető cégnek kiadták azt az információt, amivel megnyerhette a közbeszerzést.

Pilisi szerint egy másik esetben különböző tanulmányok készültek arról, hogyan lehetne gördülékenyebbé, gyorsabbá tenni a közbeszerzéseket, s ezeket a tanulmányokat túlszámlázták.

Bilonka Béla elmondta, hogy kártérítési igényt jelentettek be az ügyben. Ha ezt a büntetőperben nem ítélnék meg, akkor polgári pereket indítanak, hogy az egyetem veszteségét részben csökkentsék, hiszen az anyagi kár mellett jelentős erkölcsi kárt is szenvedtek.

Ahhoz, hogy legyen fedezet a későbbi kártérítésekre, a nyomozók a gyanúsítottak vagyonának zárolását kérték a bíróságtól. Az NNI régióvezetője elmondta: huszonöt ingatlan, ingóságok, nagy értékű gépjárművek, motorok, tizenkilenc bankszámla és vagyoni jogosultságok kerültek zár alá.