Robbanószer a sufnilaborból
A BBC tévé éjszakánként sugárzott, Newsnight című napi politikai hírmagazinja csütörtökön biztonsági forrásokat idézve azt közölte, hogy a merénylőjelöltek által hátrahagyott hátizsákokban triaceton-peroxid (TATP) alapú pokolgépek voltak.
Házilag is könnyen előállítható
Az aceton-peroxid (triaceton-triperoxid, peroxiaceton, TATP, TCAP) gyűrűs molekulájú, szerves peroxid-vegyület, fehér kristályos anyag. Hajszőkítésre használt hidrogén-peroxid, körömlakk-lemosók alapanyagául szolgáló aceton és háztartási sósav vagy kénsav elegyéből házilag is könnyen előállítható illékony, ezért instabil robbanóanyag.
Forrás: wikipedia
A könnyen beszerezhető alapanyagokból, nem laborkörülmények között készült aceton-peroxid instabilitását fokozza, ha savnyomok maradnak az anyagban, a sósav ugyanis katalizálja a bomlást. Ezért sufnilaborokban gyártani, főként "műkedvelő" (például interneten található) receptek alapján, igen veszélyes. Levegő hatására hosszabb állási idő alatt magától bomlik, de spontán robbanásról (szobahőmérsékleten) nem tud a szakirodalom.
Robbanékony
Az aceton-peroxid primer robbanóanyagnak tekinthető, nem szükséges hozzá külön gyújtószerkezet vagy iniciátor robbanóanyag, érzékenysége miatt nyílt lángra, súrlódásra, rázkódásra, ütődésre, magasabb hőmérsékletre is berobban. Pár gramm alatti mennyiséget begyújtva egyszerűen elég, nagyobb adagban azonban már robban.
A kapott anyagot teljesen ki kell szárítani, nedvesen ugyanis nem robban, ha túl sok ammónium-nitrátot kevernek bele (a hatékonyság növelése érdekében) akkor sem. A legutóbbi londoni robbantáskísérletek feltehetőleg az előbbi okok valamenyike miatt nem jártak sikerrel.
Hatóereje nagy, katonai, ipari területeken azonban instabilitasa miatt nem alkalmazzák, alacsony ára és könnyű előállíthatósága miatt azonban igen kedvelt a paramilitáris szervezetek, terroristák és pokolgépbarkácsolók között.