Nyilvánosak a KGB csernobili aktái

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-balesetével kapcsolatban a KGB irattárában őrzött 121 dokumentumot hoztak nyilvánosságra az ukrán Biztonsági Szolgálat honlapján. A jelentések 1971 és 1988 között készültek. A KGB ukrajnai igazgatósága már az erőmű 1976-1979-es építése alatt azt jelentette, hogy számos biztonsági előírást nem tartottak be. Az iratokból az is kitűnik, hogy 1982-ben is történt egy baleset, amikor kisebb mennyiségű sugárzó anyag jutott ki a szabadba. Az egyik 1984-ben készült irat megállapítja, hogy a "hármas és négyes reaktorok egyike sem működik kielégítően, és a Jugoszláviából küldött alkatrészek egy része silány minőségű".

"Urai a helyzetnek"

A csernobili atomerőmű 4-es reaktorának 1986. április 25-én bekövetkezett robbanása során annyi radioaktív anyag szabadult a légkörbe, ami közel négyszázszorosa volt a hirosimai atombomba által a levegőbe juttatott radioaktív anyagoknak. A robbanás hajnalán keletkezett jelentésében, az ukrán KGB-vezér, Muka altábornagy azt írja, hogy "osztálya ura az erőműben és a környéken kialakult helyzetnek". Hozzáteszi, hogy az erőműhöz legközelebb fekvő Pripjaty városka szinte teljes lakosságát, mintegy 45 ezer embert evakuáltak április 28-ig.

Hatmillióan a szennyezett területeken

A katasztrófa óta a sugárzás miatt bekövetkezett halálesetek számát 15 ezer és 30 ezer közöttire teszik. Az ENSZ becslése szerint még mindig 6 millió ember él a szennyezett területeken. A csernobili atomerőművet csak 2000 decemberében zárták be végleg, főleg a nyugati országok nyomására. Az erőmű 30 kilométeres körzete a mai napig zárt területnek számít, bár újabban felmerült, hogy turistautakat szerveznének a környékre, jelentette a BBC.