Tíz ok a rettegésre

Hogyan fog kipusztulni az emberiség? Milyen esélyei vannak a túlélésnek az elkövetkezendő hetven évben? A Guardian tíz tudóst kérdezett meg tíz lehetséges katasztrófa-forgatókönyvről, a bekövetkezés valószínűsége és a pusztítás mértéke szerint osztályozva a közeljövő kataklizmáit.

Klímaváltozás

Nick Brooks, a Tyndall Klímaváltozási Kutatóközpont vezető munkatársa szerint az évszázad végéig nagy valószínűség szerint megduplázódhat a légkörben az üvegházhatást előidéző gázok aránya. Ez a föld átlaghőmérsékletének másfélmillió éve nem tapasztalt mértékű, két Celsius-fokos emelkedését okozhatja. "A legrosszabb esetben a világ több részén teljesen megváltozhat a klíma. Ez összességében élelmiszerhiányhoz, tömeges népvándorláshoz és a jelenleg létező társadalmi rendszerek összeomlásához vezethet", nyilatkozta Brooks a Guardiannak. A tudós szerint ugyanakkor egy klímaváltozás, legyen bármilyen pusztító, nem fogja eltörölni az emberiséget a föld színéről.

A Guardian értékelése szerint a klímaváltozás nagy valószínűséggel bekövetkezik, pusztító hatása a tízes skálán 6 pont.

A klímaváltozás tömegpusztító fegyver

Telomer erózió

Reinhard Stindl, a bécsi egyetem orvostudományi tanszékének professzora szerint minden egyes faj kromoszómájába kódolva van a faj élettartama. A kromoszómák végét telomerek zárják le. Stindl elmélete szerint az ember öregedésével a minden sejtben megtalálható kromoszómák telomerei elkopnak, ez okozza az öregedéssel járó betegségeket. Stindl feltételezése szerint a telomerek hossza nemcsak az egyeden belül rövidül, de generációról generációra átöröklődve az egész fajban is. "A telomer-erózió magyarázatot adhat olyan, amúgy sikeres fajok kipusztulására, mint amilyen a neandervölgyi ember is volt", mondta a Guardiannak.

A Guardian értékelése szerint kevéssé valószínű, hogy elkopnának a telomerek. Amennyiben ez mégis bekövetkezne a következő hetven évben, az jó eséllyel az emberiség végét jelentené, mivel pusztító hatása 8.

Világjárvány

A világjárványok ciklikus ismétlődése nem új felfedezés. Maria Zambon, az Egészségvédelmi Hivatal influenza laboratóriumának vezetője szerint csak az elmúlt évszázadban négy nagy influenza-világjárvány volt, emellett járványszerűen terjed az Aids is. Zambon szerint pillanatnyilag a madárinfluenza H5-ös törzse jelenti a legnagyobb veszélyt, amennyiben a vírus megtanul emberről-emberre is szaporodni, hatalmas pusztítást okozhat. "A vírusoknak mindazonáltal nem áll érdekükben a gazdaszervezet elpusztítása, azaz egy világjárvány nem fogja elpusztítani az emberiséget. De sosem tudunk felkészülni arra, amit a természet művel. A természet a legdurvább bioterrorista", mondta el a Guardiannak.

A lap értékelése szerint nagyon valószínű egy világjárvány kitörése, ez azonban nem fogja elpusztítani az emberiséget. A pusztító hatás a lap értékelése szerint 3.

Pusztító világjárványtól tart a WHO

Terrorizmus

Pail Willkinson, a St. Andrews Egyetem Politikai Erőszak és Terrorizmus tanszékének főtanácsadója szerint a terrorizmus egyre nagyobb veszélyt jelent a modern társadalmakra. "Napjaink társadalma sebezhetőbb, mert a rosszszándékú csoportok könnyebben juthatnak hozzá a támadásokhoz szükséges anyagokhoz, és szabadabban mozoghatnak". A szakértő szerint egy vegyi vagy biológiai támadás könnyen több nemzetet érintő problémát okozhat.

A Guardian értékelése szerint nagyon valószínű, hogy a következő hetven évben tömegpusztító fegyverekkel hajtsanak végre terrortámadást. Mindazonáltal arra kevés esély van, hogy ez az egész emberiséget elpusztítsa. A pusztító hatás a lap szerint 2.

Tömegpusztító fegyverekkel támadhat az al-Kaida

Atomháború

"Elméletileg egy atomháborúban kipusztulhat az emberiség, gyakorlatilag azonban ez a veszély már elmúlt", vélekedett a Guardiannak Lord Garden, a brit légierő tábornoka, a Liberális Demokrata Párt védelmi szóvivője. Garden szerint az atomháború lehetőségét a nemzetközi szerződések alaposan lekorlátozták. Azt mindenesetre elképzelhetőnek tartja, hogy Észak-Korea, vagy a Közel-Kelet atomhatalmai, esetleg a terroristák bevessék a fegyvert, de ez már nem okozhat világméretű pusztítást.

A Guardian értékelése szerint az atomháború esélye alacsony, viszont 8 pontos pusztítási értéke is jelzi, hogy ha bekövetkezne, az emberiség elpusztulna.

Terrorista kézen az orosz atomarzenál?
Észak-Korea elismerte, hogy van atomfegyvere
Mégis lehet titkos atomprogramja Iránnak

Meteorbecsapódás

Donald Yeomans, a NASA Földközeli Tárgyak Programirodájának menedzsere szerint körülbelül ugyanakkora az esélye annak, hogy meteorbecsapódás oltsa ki egy ember életét, mint annak, hogy egy repülőbaleset. Ahhoz, hogy egy meteor jelentős pusztítást okozzon, legalább másfél kilométer átmérőjünek kellene lennie. Ekkora meteorok átlagosan egymillió évente találják el a bolygót. A becsapódás tűzvihart okozna, a hamufelhő pedig hetekre elsötétíthetné az eget. A napfény hiánya rengeteg fajt kipusztítana, az alkalmazkodóképesebb fajok, "mint amilyen a csótány és az ember", azonban minden bizonnyal túlélnék a kataklizmát.

A Guardian értékelése szerint a meteorbecsapódás valószínűsége közepes, akárcsak pusztító hatása. 5.

Százméteres szökőárt okozhat az aszteroida
Tervezzen meteoritbecsapódást!

Robotdiktatúra

Hans Moravec, a Carnegie Mellon Egyetem Robotikai Intézetének kutatója szerint a jelenlegi fejlődési ütem mellett 2050-re már emberszintű szellemi képességekkel, elvonatkoztatásra és általánosításra is képes mesterséges intelligenciájú robotokat tudunk majd előállítani. Moravec lelkes a robotokkal kapcsolatban, az idealista tudós szerint a gépek az emberiség gyermekeiként "tőlünk tanulnak majd, eltanulják képességeinket és értékeinket. Nemcsak gondoskodnak rólunk, de olyan összetett feladatokat is elvégeznek helyettünk, mint például az orvosi diagnosztika". Moravec szerint a robotokkal az emberiség régi vágya, a halhatatlanság is teljesülhet, amennyiben képesek leszünk feltölteni magunkat a robotokba.

A Guardian értékelése Moraveccel szemben pesszimista. A lap szerint hetven éven belül nagy valószínűséggel már lesznek intelligens robotok. És ha az emberiség ellen fordulnának, annak rossz vége lenne. A pusztító hatásuk a lap értékelésében 8 pont.

Robotharcosokat küld Irakba a Pentagon

Csillagrobbanás

Nir Shaviv, a jeruzsálemi Héber Egyetem oktatója szerint viszonylag gyakran, pár évtizedenként felrobban egy nagyobb csillag a föld közeli galaktikus szomszédságban, a Tejút-rendszerben. A csillagrobbanást követő kozmikus sugárzás jégkorszakot okozhat. Shaviv szerint a földi jégkorszakok némelyike a jelek szerint szintén a kozmikus sugárzással függött össze. Mindazonáltal Shaviv szerint a Föld éppen elhagyja a Tejút egyik nyúlványát, így a következő hatvanmillió évben, amíg el nem éri a következőt, kifejezetten távol kerül a robbanásveszélyes csillagoktól. Ráadásul, mint már az előzőekben is írtuk, az ember, alkalmazkodóképességének köszönhetően egy jégkorszakkal megbirkózna.

A Guardian értékelése szerint kevés az esélye a kozmikus sugárzásnak, és a pusztító hatás is elenyésző lenne. 4 pont.

Csillagrobbanás okozta a tömeges kihalást

Szupervulkánok

Végre egy ok az aggodalomra. Bill McGuire, a londoni egyetem Benfiled Katasztrófakutató Központjának igazgatója, a brit kormány Természeti Katasztrófák Munkabizottságának tagja szerint úgy ötvenezer évente keletkeznek szupervulkánok a földön. Az óriáskitörések után akár ezer négyzetkilométeres lávatavak is keletkezhetnek, a környező kontinens egészét hamu lepheti el, a kilövellő kéngáz pedig a teljes légkörben szétoszolhat. Ennek következtében a légkör visszaveri a napfényt, ezzel jégkorszakot idézhet elő. A kéngáz a meteorbecsapódást követően felvert hamuval szemben nem ülepedik le pár hét alatt, így akár tartósan, öt-hat évre is a fagypont alá csökkenhet a hőmérséklet, akár a trópusi övezetekben is. McGuire szerint a pusztító hatás nagyban függ a kitörés helyétől is. A legutóbbi szupervulkán, mintegy huszonötezer éve Új-Zélandon tört ki, a pusztítás így csekélyebb volt. Hetvenötezer éve azonban a szumátrai Tuba vulkán kitörése után a gázfelhő, mivel a kitörés az egyenlítő közelében volt, pillanatok alatt terjedt el az északi és a déli féltekén is. A kutató szerint a szupervulkán kitörésének tizenkétszer nagyobb esélye van, mint egy meteorbecsapódásnak. "0,15 százalék esély van arra, hogy még az életünkben kitörjön egy szupervulkán", mondta a Guardiannak.

A lap, McGuire értékelésének megfelelően nagyon-nagyon valószínűnek tartja, hogy a következő hetven évben kitörjön egy szupervulkán. A kitörés hatalmas pusztítást vihet végbe, ezt jelzi a pusztító hatásra adott 7 pont.

Mégsem meteorit okozta a tömeges fajkipusztulást?

A Földet elnyelő fekete lyuk

Kevés kellemetlenebb dolog történhetne az emberiséggel egy fekete lyuknál. "Hét évvel ezelőtt, amikor Brookhavenben megépült a Relativisztikus Nehézion ütköztető részecskegyorsító, többen aggódtak, hogy olyan sűrűségű anyagot fogunk majd előállítani, ami fekete lyukat képezhet", meséli a Guardiannak Richard Wilson, a Harvard Egyetem fizikaprofesszora. Egy fekete lyuk pedig minden bizonnyal magába szippantotta volna a földet. A kutatók azóta több számítást is végeztek a fekete lyukakról eddig rendelkezésre álló adatokkal. "Mostanra már elég biztosak vagyunk benne, hogy nem tudnánk megfelelő sűrűségű anyagot előállítani Brookhavenben", nyugtatta meg a kedélyeket Wilson.

A fekete lyukak kialakulásának az esélye rendkívül alacsony, véli a Guardian. Szerencsére, mert a pusztulás, és nem csak az emberiségé, bizonyos lenne. A pusztító hatás 10 pontot kapott a tízes skálán.

Fekete lyuk a laborban