Felmentették a közösség elleni izgatással vádolt Gede testvéreket

A perbeszédek és az utolsó szó jogán előadott vádlotti védekezések után első fokon felmentő ítélet született az antiszemita könyvek kiadásával foglalkozó Gede testvérek büntetőperében hétfőn.

Az ítélet kihirdetése előtt - utalva a korábbi tárgyalásokon történt kisebb-nagyobb rendbontásokra - a bíró előre figyelmeztette a hallgatóságot, hogy bármiféle tetszésnyilvánítás esetén kiürítteti a tárgyalót. Erre a lépésre végül nem került sor, a teremben lévők csendben hallgatták végig a mindkét vádlottat felmentő ítéletet.

A határozat indoklásában elhangzott, hogy a Gede testvérek által megjelentetett könyvek reprint kiadások voltak, azaz változatlan tartalommal, aktualizálás nélkül adták ki a század elején megjelent antiszemita irodalmat. Ezek a művek, amellett, hogy mai szemmel nézve meglehetősen anakronisztikus kijelentések állnak bennük, már megjelenésük idején sem voltak túlzottan mozgósító jellegűek, méltatta a bíró a vád tárgyává tett írásokat, hozzátéve, hogy legfeljebb kordokumentumként, megfelelő kritikával kezelt forrásmunkaként lehet rájuk tekinteni, és mint ilyenek, uszításra, közösség elleni izgatásra nem alkalmasak.

A bíró hangsúlyozta, hogy a bíróság nem a könyvek tartalmát ítélte meg, de nem is volt ez feladata. A bíróság alkotmánybírósági határozatok alapján kialakított álláspontja szerint a véleményszabadságba bele kell férnie a többséget bántó véleménynek is.

Az ítélet ellen az ügyész bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért fellebezést nyújtott be. A Gede testvérek az Index kérdésére elmondták, hogy meglepte őket az ítélet, ugyanis elmarasztaló határozatra számítottak. Elmondták, hogy természetesen folytatják a könyvkiadást, és remélhetőleg még karácsony előtt meg tudnak jelentetni egy szabadkőművességgel foglalkozó könyvet, illetve tervezik "A zsidó siker titka" című német könyv magyar nyelvű kiadását is.

Tömény antiszemitizmus

Mónus Áron tevékenységére is visszautaló perbeszédében az ügyész úgy érvelt - mondandóját kifejezetten a szimpatizánsokból álló "hallgatóság figyelmébe" ajánlva -, hogy bizonyos mértékig elfogadható lehet egy-egy írás antiszemitizmusa, de vannak kiadványok, amik olyan "esszenciáját tartalmazzák az antiszemitizmusnak", hogy szükség lehet büntetőjogi szankciókra. Ezek általában cselekvési terveket is felvázoló, a náci németország módszereit helyeslő könyvek, tette hozzá az ügyész.

A vádban foglaltakat fenntartva az ügyész közösség elleni izgatás miatt felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta, némi felhördülést okozva ezzel az ismét szép számmal összegyűlt hallgatóság soraiban.

Történelmi dokumentumok

A vádlottak felmentését kérő védők a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásról szóló passzusaira hivatkozva úgy érveltek, hogy védenceik nem követték el a terhükre rótt bűncselekményeket, ugyanis nem uszítottak gyűlöletre. Az ügyvédek szerint a Gede testvérek nem saját gondolataikat osztották meg a nagy közönséggel, cselekvésre buzdítva az olvasókat, csupán történelmi dokumentumoknak számító reprint kiadványokat jelentettek meg. Ráadásul könyveiket viszonylag borsos áron, nem pedig ingyen forgalmazták.

A védelem érvei szerint azért sem büntethető a két Gede, mert tevékenységüket abban a tudatban végezhették, hogy az nem veszélyes a társadalomra. Ezt arra alapozva lehet kijelenteni, hogy a megjelentetni szándékozott könyvekhez az Országos Széchényi Könyvtártól kértek és kaptak ISBN számot. "A Széchényi Könyvtár is elkövette volna a bűncselekményt, amivel a Gede testvéreket vádolják?" - hangzott a védelem költői kérdése.

"A zsidóságnak is hasznos"

Gede Tibor, az ügy elsőrendű vádlottja az utolsó szó jogán előrebocsátotta, hogy szerinte "ez a per elsősorban a zsidókérdésről szól", mivel a második világháború után, olyan rendszer alakult ki, ami "minden zsidókat érintő kritikát elnyomott". A fiatalabbik Gede ezek után a bíróság előtt kifejtette, hogy meg van félemlítve a társadalom, és érvek helyett a törvény erejére támaszkodó erőszakkal akarják elnémítani a zsidóságról alkotott kritikus véleményeket, ehhez pedig az is társul, hogy a médiában nagy befolyással rendelkező zsidóság nyomást tud gyakorolni az állami szervekre, így például az ügyészségre.

"Ezek a könyvek szükségesek és hasznosak a társadalomnak, nélkülük a huszadik század történelme érthetetlen volna", védte könyvkiadói tevékenységét Gede Tibor, majd hozzátette: "a zsidóságnak is hasznos, megismerhetik belőlük a nemzsidó társadalom kifogásait, érveit".