Összefüggéstelenül gyakori gyilkosságok

Két liter borért verte agyon élettársát egy szombathelyi férfi, áll az egyik legfrissebb pénteki bűnügyi hírben, ráadásul a napi hírfolyam rögtön egy taxisgyilkossággal kezdődött, majd egy két ember halálával végződő lövöldözésről érkezett híradás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből.

De mintha nemcsak ez a péntek, hanem az egész hét az erőszakos halálról szólna: Kistokajban egy idős házaspárral végzett kirablójuk, akit hamar kézre is kerített a rendőrség, Budapesten egy játékteremben öltek, a tettest még keresik. Az utóbbi hónapokban pedig hasonlóan súlyos bűncselekmények történtek szerte az országban, a legnagyobb visszhangot talán a soproni esetek váltották ki. A városban februárban megöltek egy taxist, az elkövetők pár ezer forintért végeztek a fuvarozóval, míg egy kaszinó két alkalmazottjának pár százezer forintért kellett meghalnia. A sokasodó gyilkosságokról, az esetleges mögöttes okokról Garamvölgyi Lászlót kérdeztük.

Évente 2-300 befejezett gyilkosság

Nincs statisztikailag kimutatható változás a befejezett gyilkosságok számában, monta az Index érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. "Abszolút nem változik jelentősen a számuk, Magyarországon évente 2-300 gyilkosság történik, ez tulajdonképp kriminalisztikai axióma" - tette hozzá az ezredes.

A rendőrség összesített statisztikája szerint (Az ismertté vált bűncselekmények száma az 1996 - 2005. években - .pdf állomány) 2003-ban például 219 embert öltek meg, 2004-ben ez a szám 208, 2005-ben pedig 164 volt. Az utóbbi tíz évben 1998 volt a legvéresebb év, ekkor 287-en váltak gyilkosság áldozatává. Garamvölgyi László szerint attól érzékelhetjük többnek a gyilkosságok számát, hogy rövidebb időn belül torlódnak össze az ügyek, amik amúgy is eleve nagy nyilvánosságot kapnak. Az elmúlt negyedév ilyen időintervallumnak bizonyult, a mostani taxisgyilkosság, a szabolcsi lövöldözés, a kistokaji rablógyilkosság, korábban a soproni és a tatabányai taxisgyilkosságok, a soproni kaszinós gyilkosság mind mind nagy visszhangot keltő bűncselekmények voltak.

Nincs összefüggés

A szóvivő azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az ügyek földrajzilag megoszlottak, konkrét összefüggés közöttük nem volt. Motivációikat tekintve két részre oszthatók: egy részüket nyereségvágyból követték el, míg a többi indulati bűncselekménynek számít. "Ráadásul ezek olyan ügyek, hogy nem lehet megelőzni őket, csupán az eredményes felderítés, a megfelelő büntetés kiszabása lehet visszatartó erejű" - mondta Garamvölgyi László, "az előbbiekben majdnem mindegyikben eredményes volt a rendőrség" - tette hozzá a szóvivő.

"Egyszóval nincs időjárási, évszakos, vagy választási időszakhoz köthető jellege ezeknek a gyilkossági gyakoriságoknak. A társadalmi konfliktusok nem így képeződnek le" - felelte az ezredes arra a felvetésünkre, hogy valamiféle kimutatható trend, vagy hatás húzódna meg a gyilkosságok gyakorivá válása mögött. "Ezek mind szubkulturákban előforduló esetek, kriminalisztikailag jól megmagyarázható körülményekkel, és bár soknak tűnik olykor a számuk, átlagban nem tapasztalható érdemi növekedés" - fűzte hozzá a szóvivő.