Virágzik a kémkedés a hidegháború után is

Az orosz hatóságok közlése szerint hétfőn letartóztattak egy litván férfit, aki az orosz tikosszolgálat - FSB - számítógéphálozatát feltörve titkos adatokat másolt le és szolgáltatott ki a CIA-nek, illetve a litván titkosszolgálatnak. Az orosz hatóságok nem közölték a letartóztatott nevét, azt viszont elárulták, hogy 1999 elejétől dolgozott az amerikai titkosszolgálatnak.

A katonai titkokra sokan kíváncsiak

A FSB hivatalos közleménye szerint a férfi részletesen beszámolt a CIA és a litván titkosszolgálat javára végzett hackeléseiről, kémkedésről. A FSB számítógéphálozatába azért tört be, mert a titkosszolgálat strukturális felépítését, alkalmazottainak nevét, illetve kémelhárító tevékenységét szerette volna megismerni. A férfi ugyanakkor elismerte, hogy megpróbált egy FSB alkalmazottat CIA-ügynöknek beszervezni, de nem járt sikerrel.

Bár a hidegháborúnak több mint tíz éve vége, és a vasfüggönyt is rég ,,beolvasztották", a kémügyek és vádaskodások tovább folytatódtak. A legérdekesebb incidenseket a Reuters hírügynökség foglalta össze.

1991-1992: Norvégia kilenc, Hollandia és Belgium négy, Dánia egy orosz diplomatát utasít ki országából kémkedés vádjával.

1993: Ausztrália hat orosz diplomatát küld haza egy kémbotrány következtében. Lengyelország is kiutasít egy diplomatát, válaszként hazaküldik a moszkvai lengyel nagykövetet.

1994. február: Amerika hazaküld egy orosz diplomatát, válaszként arra a vádra, hogy Moszkva rendszeres fizetést folyósított volna egy CIA-ügynöknek.

Mata Hari idejében sem volt könnyű kémkedni

1994. április: Anglia kiutasít egy orosz diplomatát, miután Moszkva kitoloncolt egy angol állampolgárt, akit Anglia Oroszországi kémhálozatának vezetőjének neveztek

1996. január: Svájc kitoloncol egy orosz ENSZ diplomatát

1996: Moszkva kilenc angol, kémhálózat vezetésével vádolt diplomatát küld haza, Anglia négy orosz diplomata kiutasításával válaszol.

1997. november-december: Oroszországban letartóztatják Richard Bliss amerikai technikai szakembert, aki egy mobiltelefon cégnek szerel műholdas rendszert. Karácsonyra Blisst hazaengedik, Amerika alaptalannak minősíti a vádakat.

1998. január: Az orosz titkosszolgálat főnöke, Nikolaj Kovaljov szerint sokkal több kémet lepleznek le, mind a II. Világháború befejezése óta valaha.

1998. március: Egy orosz katonai törvényszék börtönbüntetést szab ki egy atomfegyverekkel dolgozó magasbeosztású tisztnek, mert 12 éven keresztül adatokat szolgáltatott a CIA-nak. Egy másik törvényszék három év börtönbüntetésre ítél egy tisztet, mert Izraelnek kémkedett.

A kémkedéssel gyanúsított diplomatát kitoloncolják

1998. július: Moszkva kiutasítja Cho Sung-woo dél-koreai diplomatát, mert kémkedésre gyanakodnak, Szöul egy orosz diplomata hazaküldésével válaszol. Az ügy miatt a Park Chung-soo dél-koreai külügyminiszter lemond.

1998. augusztus: Oroszország azzal vádolja Izraelt, hogy kémhálózatot működtet moszkvai követségén.

1998. október 13.: David Sheldon Bone, visszavonult amerikai titokügyi szakértőt letartóztatják Washingtonban, miután egy orosz kémnek álcázott FBI-ügynöknek titkokat próbál átadni

1999. július: A Washington Times írása szerint James Collins Oroszországban tevékenykedő amerikai nagykövet arra kérte az orosz hatóságokat, hogy csendben csökkentsék amerikai kémtevékenységüket. Szergei Sztyepasin orosz miniszterelnök elismeri, hogy kémügyekről is tárgyal Al Gore alelnökkel.

1999. november 29.: Az FBS (KGB utóda) Igor Sugatyin orosz atomszakembert hazaárulással vádolják.

1999. november 30.: Az orosz hatóságok bejelentik, hogy kémkedés közben fogták el Cheri Leberknightet, az amerikai nagykövetség egyik alkalmazottját.

1999. december 8.: Egy lehallgatókészülek üzemeltetése közben fognak el egy orosz diplomatát, kiutasítják az USA-ból.

2000. április 5.: Az FBS letartóztatja Edmond Pope, nyugdíjas tengerészeti tiszet és orosz társát.

2000. június 14.: Amerikában letartóztatják George Trofimoff ezredest, kémkedés vádjával. Trofimoff a legmagasabb rangú tiszt, akit hírszerzés miatt vettek őrizetbe.