Natascha Kampusch: mint egy csirke a ketrecben

Szerdán megjelentek az első interjúk Natascha Kampusch-sal, akit 1998-ban tízévesen rabolt el egy férfi, és nyolc éven át Bécs melletti házában tartotta fogva. Natascha nyolc év után megszökött a rabságból, fogvatartója a 44 éves Wolfgang Prikopil pedig még aznap egy vonat elé vetette magát.

A tizennyolc éves lány most először adott interjút az osztrák Kronen Zeitungnak és a News című magazinnak. Megjelentek az első fotók is az immár felnőtt Natascháról, eddig ugyanis csak az 1998-as elrablásakor közzétett képek voltak láthatók, amelyeken tízéves volt.

Csak a szökésre tudott gondolni

Kampusch a News-nak adott interjúban beszélt először nyolcévnyi fogságáról, amelynek jelentős részét a strasshofi ház garázsa alatt lévő rejtett cellában töltötte. Mint mondta, életét a fogság alatt a szökés gondolata határozta meg. Már 12 éves kora óta foglalkoztatta a gondolat, de Wolfgang Prikopil súlyos paranoiában szenvedett és betegesen gyanakvó volt. Egy félresikerült szökési kísérlet esetén valószínűleg nem engedte volna ki a lányt soha a cellából. Natascha korábban megpróbált kiugrani Priklopil kocsijából, de a férfi lefogta, és megakadályozta a szökést.

Natascha a Kronen Zeitungnak azt mondta: a szökés lehetősége két héttel ezelőtt teljesen spontán merült fel. Augusztus 23-án meglátta, hogy Priklopil telefonál, erre a kertkapun át pánikszerűen menekült a szomszédos kertek felé, átugorva a sövényeken.

A lány a környéken körben futott, hátha észreveszi valaki. Becsöngetett egy házba, de a csengő nem működött. Aztán találkozott egy asszonnyal, tőle azonban hiába kért segítséget, a meglepett szomszéd csak azt hajtogatta, nem érti miről van szó, és nem engedte be a házába. A helyzet veszélyes volt, a lány attól félt, hogy elrablója lelövi őt és azt is, aki menedéket ad neki.

Natascha tovább menekült, és egy másik ház nyitott konyhaablakában meglátott egy másik asszonyt, aki aztán kérésére értesítette a rendőrséget. A kiérkező rendőrökkel sem volt könnyű, ők ugyanis nem hallottak a nyolc évvel korábban elrabolt Natascha Kampuschról. Végül felvették az adatait, s a lánynak külön kellett kérni, hogy védjék addig is, amíg a rendőrautóig elmennek. A lány kért egy takarót, hogy arcát elfedhesse.

Náci módszerek

„Újra és újra azt kérdeztem magamtól, sokmillió ember közül miért pont velem kellett megtörténnie ennek. Mindig arra gondoltam: biztos nem azért jöttem a világra, hogy hagyjam magam bezárva tartani és teljesen tönkretenni az életem. Mindig úgy éreztem magam, mint egy csirke a ketrecben. Biztos látták a tévében a cellám, tudják hát milyen kicsi volt, kétségbeejtő” – mondta a News-nak adott interjúban.

A tízéves kislányt 1998-ban iskolába menet rabolta el Bécsben Wolfgang Prikopil. Natascha egy sötét föld alatti cellába került, ahol kétségbeesésében és tehetetlenségében dobolt a falon, s belső békéjét úgy próbálta megőrizni, hogy a falban lévő csavarokat számolgatta - idéz újabb részletek az interjúkból a Der Standard. Amikor a lány nagyobb lett, és Prikopillal az utcán mentek, megpróbálta felvenni a szemkontaktust idegenekkel, hogy hangtalanul üzenjen, de hiába.

A lány hat négyzetméteres cellája három méterrel a föld alatt volt. A kamrába egy szellőzőberendezés harminc órára elegendő levegőt juttatott be. A cella világítását kívülről a férfi tudta csak le és felkapcsolni, s a lány élelmezéséről is ő gondoskodott, ez azonban nem volt mindig kielégítő. Egy pszichiáter ezzel kapcsolatban azt mondta: a nácik is hasonló módon - a világosság, a levegő vagy az étel - elvonásával kínozták a rabokat.

Hétköznapok

A lány elrablóját csak bűnözőként emlegette, s többször álmodott arról, hogy ha lett volna egy fejszéje, akkor levágta volna a férfi fejét. A News interjújából azért kiderül, hogy a lány a strasshofi házban elhagyhatta a garázs alatti rejtett cellát. "Minden nap fent voltam a lakásban és csináltunk valamit, persze egészen hétköznapi apróságokat. Rögtön ezután azonban újra leküldött a cellába, hogy aludjak vagy legyek ott, főleg, ha neki napközben el kellett mennie."

Különösen akkor volt rossz Nataschának, amikor Wolfganghoz látogató vagy az édesanyja jött a hétvégére, ilyenkor hosszú ideig volt bezárva a pincében. Natascha ugyanakkor azt mondta: választhatott, hogy egyedül akar lenni vagy fogvatartója társaságában, ezek az alternatívák azonban nem voltak igazán „mámorítóak”.

Erről a lány nem akart részletekbe bocsátkozni, s leszögezte: „ne nagyon beszéljünk Prikopil úrról, ő ugyanis már nem tudja megvédeni magát. Elsősorban az édesanyja miatt nem tartanám nagyon szép dolognak, ha egy halottat gyaláznánk.”

Vissza az életbe

A News az interjút a bécsi városi kórházban készítette. Nataschát nyolc éven át nem látta orvos, ezért most alapos kivizsgáláson vesz részt. Kardiológusok megerősítették, hogy a lány szívpanaszokkal küszködik.

„Eltekintve attól, hogy azonnal megfáztam és náthás lettem, most egész jól vagyok” – mondta Kampusch. Az elmúlt nyolc évben sohasem volt beteg? - kérdezte a náthás Nataschát a News riportere, mire a lány azzal válaszolt: "dehogynem, de akkor nem kellett interjút adnom".

A lány szerint nagyon gyorsan a társas lét közepén találta magát, most más emberekkel lakik és él együtt, de ez nem jelent neki különösebb nehézséget.

A lány jövőbeni terveiről úgy nyilatkozott, hogy több dolog felé is nyitott. Érdeklődik a pszichológia és az újságírás iránt is, s korábban színésznő akart lenni, mert vonzotta a művészet.

A megjelent interjúk további részleteit később közöljük, a cikk folyamatosan frissül.