'Nem nagyon mérlegelt' a szécsényi lány gyilkosa
További Bulvár cikkek
Értetlenül áll a család, a helybéliek de szinte az egész ország a 14 éves szécsényi kislány kíméletlen meggyilkolása előtt. A múlt pénteken eltűnt lányt elrablója brutálisan bántalmazta, majd a még életben lévő, több sebből vérző iskolást kocsijával egy rokonához vitte, és ott a szennyvízderítőbe dobta és súlyokkal süllyesztette le. Hugyecz Violetta halálát fulladás és súlyos koponyasérülései okozták. A péntek éjjel óta nyomozó rendőrök vasárnap este fogták el a helybéli férfit, aki bevallotta tettét.
A munkanélküli P. Tamás 2003 januárjában szabadult a börtönből. Két alkalommal követett el erőszakos közösülést, és rendkívül durva módon, aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértése is volt a terhén. A férfi mindezekért másfél év börtönbüntetést kapott összességében, de jó magatartása miatt kedvezménnyel szabadult.
Racionális és irracionális vonal
Egyes pszichológus szakértők szerint a bűnözők egyre brutálisabb és gátlástalanabb viselkedése egyenes arányban áll a világon terjedő erőszakkal. Dr. Münnich Iván kriminálpszichológus, agresszió-kutató, az Országos Kriminológiai Intézet csoportvezetője szerint azonban nagyon ritka az ennyire brutális gyilkosság, az ilyenek esetében mindig felmerül a beszámíthatóság kérdése. Egy biztos, rendkívüli brutalitása és irrealitása miatt ritkán vetemednek ilyen szörnyűségre az elkövetők, akik többnyire tisztában vannak azzal, hogy könnyen lebukhatnak, magyarázza a pszichológus.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy Violetta gyilkosa nem nagyon mérlegelte tette következményeit, és bár némileg tisztában volt a racionális teendőkkel (megpróbálta elrejteni a holttestet), cselekményében sokkalta erősebb az irracionális vonal, amit egy átlagember felfogni sem tud igazán, hogy miképp lehet ilyesmit elkövetni.
Mindezek mögött ráadásul ott húzódik az is, hogy a gyilkossággal gyanúsított férfi börtönviselt volt, mutat rá Münnich Iván. Az is ritka ugynanis, hogy egy elítélt a szabadulása után nem sokkal hasonlóan erőszakos bűncselekményt követ el, mint ami miatt elítélték. Az persze gyakran előfordul, hogy amíg rácsok mögött van fenyegetőzik az ilyesmivel, de szabadlábon már megfontoltabbak.
30/16 700
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától kapott információk szerint ma Magyarországon összesen harminc - főállású és részmunkaidős - pszichológus jut 16 700 elítéltre. A kóros elmeállapotára utaló tünetek esetén az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben vizsgáltatják ki az elítéltet, de egy tünetmentes rab pszichológiai vizsgálatra nem kötelezhető.
A feltételes szabadságra bocsátásról a büntetés-végrehajtási bíró jogosult dönteni, aki minden esetben meghallgatja a kérelmező elítéltet, és vizsgálja azt, hogy a jövőben feltehetőleg törvénytisztelő életmódot folytat-e. Fontos szempont, hogy milyen magatartást tanúsított az elítélt a büntetés végrehajtása során, illetve, hogy mit tett az esetleges szabadulásra való felkészülés érdekében. 2004-ben a büntetés-végrehajtási intézetek 9054 esetben tettek ilyen előterjesztést, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátást 8051 esetben engedélyezte.
Az Igazságügyi Minisztérium irányítása alá tartozó Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálatok kísérik figyelemmel a szabadult fogvatartottakat - de csak ha ezt a bíróság elrendeli. A pártfogó felügyelő feladata, hogy a fogvatartottat a szabadulás után segítse, és ellenőrizze, utógondozásukat végezze.
Münnich Iván szerint a Violetta meggyilkolásával gyanúsított P. Tamás valószínűleg rejtőzködő személyiség, aki képes a viselkedését nagy mértékben manipulálni, és a jelenleg rendelkezésre álló tények igazolják is, hogy mit rejtegetett a külvilág elől: félelmetes indulatát. A börtönben nyilván nem volt olyan nála gyengébb, védtelenebb áldozat, akin ezt levezethette volna, ez olthatta ki a büntetés ideje alatt viselkedését. "Ezért tudta rejteni személyiségét, és ezért nem volt nehéz neki jó magaviselettel alkalmazkodni a börtönviszonyokhoz" - mondta az Indexnek a kriminálpszichológus.