Forgatókönyvek a Zsanett-ügy folytatására

A rendőrök szabadlábra helyezése jelentheti-e azt, hogy már kevésbé megalapozott a gyanú ellenük, vagyis már kevésbé biztos, hogy ők erőszakolták meg Zsanettet, kérdeztünk az egyik magyarországi egyetem büntetőeljárásjogi tanszékének tanárát, aki, éppen azért, hogy az általánosságokon túl konkrétumokat is tudjon mondani, név nélkül nyilatkozott.

A lány vallomása alapján és a lehetőség alapján (például mégiscsak lehetett öt rendőr egy rendőrautóban május 4-e hajnalán és kettőt közülük fel is ismert a lány az azonosításon) a gyanú éppen annyira megalapozott, mint május 17-én, amikor az öt rendőrt őrizetbe vették. A szabadlábra helyezés csak annyit jelent, hogy szökéstől, a tanúk megfélemlítésétől, a bizonyítékok eltüntetésétől vagy bűnismétléstől nem kell tartani. A szabadlábra helyezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ügy a vége felé közeledik, továbbra is szinte ugyanolyan eséllyel derülhet ki, hogy a rendőrök, avagy a lány mond igazat.

Vádemelés vagy az eljárás vége?

Az egyetemi tanárral végigvettük, hogy a következő hetekben milyen fordulat lehetséges. (Az ügyészség keddi nyilatkozata szerint egy-két héten belül eldől, hogy vádat emelnek-e az ügyben vagy megszüntetik az eljárást.)

1. Az eljárás megszűnik, mert nem a rendőrök erőszakolták meg Zsanettet, vagyis nem követtek el bűncselekményt.

2. Az eljárás megszűnik, mert nem állapítható meg, hogy a rendőrök elkövettek-e bűncselekményt, vagyis nincs bizonyíték ellenük.

Az első két esetben az erőszakos közösülés tényében az ügyészség nem kételkedik.

3. Az eljárás megszűnik, mert nem volt erőszakos közösülés.

Az első és a második, de különösen a harmadik esetben felmerül a hamis vád lehetősége, legalábbis néhány bulvárlap szerint. Az egyetemi tanár szerint a hamis vád nem lenne feltétlenül megalapozott, mivel Zsanett ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Két rendőrt ugyan azonosított, de tévedhetett, létezik gondatlan hamis vád is.

4. Közösülés volt, de nem erőszakos. A rendőrök szolgálatban voltak, ezért – ha a lány bele is egyezett – más megítélés alá esik, mintha civilben lettek volna. Az ügyészségnek itt mérlegelnie kell, hogy öt, hatalmi helyzetben lévő rendőr jelenthetett-e akkora fenyegetést, hogy a lány igent mondjon nekik.

5. Az ügyészség vádat emel. A bíróság ebben az esetben megvizsgálja, hogy törvényes-e a vád, és elvileg van-e alapja. Ha van, akkor a tárgyalás előkészítése után viszonylag gyorsan ítélet születhet az ügy soron kívülisége miatt.

A bizonyítékokat a bíróság az esetleges ügyészségi vádemelés után névértéken fogadja el. Hiába lehet az egyik oldal mellett tíz, a másik oldal mellett csak egy bizonyíték, lehet, hogy éppen az az egy lesz a döntő.

Mennyit ér egy bizonyíték?

A sajtóban a rendőrök ügyvédei és most már maguk a rendőrök jóval többet szerepelnek a másik oldalnál, az újságolvasóknak úgy tűnik, hogy jóval kevesebb a bizonyíték az erőszakra. Kedden például Magyar György, az egyik rendőr védője nyilatkozta, hogy a DNS-szakértői, orvosszakértői és műszaki szakértői szakvélemény alapján semmi sem támasztja alá a feljelentésben foglaltakat, míg a lány ügyvédje szerint ez az állítás túlzás. Mit érnek az eddig nagyon hézagosan megismert szakértői jelentések?, kérdeztük.

A DNS-szakértői vizsgálat eredménye alapján nincs közös nyom, de az egyetemi tanár szerint ez önmagában semmit sem jelent, ettől még ötven százalék az esély arra, hogy az események úgy történtek meg, ahogy a lány állítja. Annál is inkább, mert a rendőrök ruhái több hét után kerültek az ügyészségre, így ezeket kimoshatták, a rendőrautót sem rögtön foglalták le, az eltelt hetek alatt többször is kitakaríthatták.

Ebből a szempontból az orvosszakértői jelentés sem mond sokat azzal, hogy Zsanetten állítólag nem voltak hámsérülések. Az iratot alapvetően a rendőrök ügyvédjei interpretálásában ismerhetjük, Zsanett ügyvédje pedig állítja, hogy hat oldalt nem kapott meg belőle. És erőszakot alapozhat meg egy életveszélyes fenyegetés is, vagyis nem kellett, hogy feltétlenül közelharc legyen Zsanett és a rendőrök között.