A világ nem hallott a magyar növekedési fordulatról

Hiába számol Matolcsy György jegybankelnök jövőre négyszázalékos gazdasági növekedéssel, a jelenlegi helyzet alapján ez aligha fog összejönni, hiszen még a kormány optimista becslése is jóval alacsonyabb ennél. Pedig amúgy a négyszázalékos GDP-bővülés világszinten is kiemelkedő eredmény lenne, ez esetben tényleg lenne okunk arról beszélni, hogy a magyar gazdaságpolitika csodájára járnak.

Ehelyett azonban az adatokból az látszik, hogy ha az azonos jövedelmű országokéval vetjük össze a magyar növekedést, akkor az idei adatok és a jövő évi becslések alapján a középmezőny végén tanyázunk. Az alábbi grafikonokon azoknak az országokban a növekedési ütemét ábrázoljuk, ahol az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék, azaz a GDP a magyarénál vagy legfeljebb 30 százalékkal magasabb, vagy legfeljebb ugyanennyivel alacsonyabb. 

Más szóval tehát azokban az országokban néztük meg a gazdasági növekedés ütemét, amelyek Magyarországhoz viszonyított fejlettsége GDP/főben mérve a +/- 30 százalékos sávon belül van. Azért pont ezeket az országokat vizsgáltuk, mert a gazdasági fejlettség különböző szintjein jelentősen eltérő növekedés a jellemző: a kevésbé fejlett gazdaságok általában erőteljesen, akár 8-10 százalékkal, a fejlettek pedig 0-3 százalék között szoktak bővülni évente, már amikor éppen nem zsugorodnak. A  közepes jövedelmű államok pedig valahol a kettő között helyezkednek el; azaz Magyarországot velük érdemes összehasonlítani. (Bár Magyarország a Világbank módszertana szerint éppen hogy csak, de magas jövedelmű ország, az alapvetően a fejlődő és fejletlen világgal foglalkozó banknál azért irreálisan alacsonyan van a léc.)

Ha vásárlóerő-paritáson, azaz a valós életszínvonal alapján nézzük az egy főre eső GDP-t, akkor a fenti grafikon a mérvadó. Itt az látszik, hogy nemhogy nem kiemelkedő, hanem kifejezetten gyenge közepes a magyar növekedés. Bár vannak országok, amelyek sokkal rosszabbul állnak, a szintet azért nem a görögökhöz vagy a recesszióban lévő oroszokhoz kellene belőni.

Ahogy sovány vigasz, hogy Trinidad és Tobagóban rosszabb a helyzet, ha tudjuk mellé, hogy a vásárlóerő-paritáson alapuló számítás szerint ott jobban élnek az emberek, mint Magyarországon. 

Hasonló a helyzet, ha nominális értéken nézzük az egy főre eső GDP-t, azaz nem korrigáljuk az értéket az egyes országok eltérő árszintjei alapján. A listán szereplő nevek egy része ugyan változik, de a magyar helyezés nem nagyon.

Magyarország ezen a grafikonon is a középmezőnyben szerepel, akár az idei, akár a jövő évi kilátásokat nézzük. Itt is vannak mögöttünk hatalmas bajban lévő országok, ahol sokkal rosszabb a helyzet. Valamelyest torzítja például az adatokat Egyenlítői-Guinea, az olajban és korrupt politikusokban rendkívül gazdag országban ugyanis olyan eszement recesszió tombol, hogy az alig fért ki a grafikonra.

Ettől függetlenül az továbbra sem látszik, hogy min alapul Matolcsy optimizmusa, mert egyáltalán nem úgy tűnik, hogy a középszernél akár csak egy csöppet többet lenne képes produkálni a magyar gazdaság.