Nem Karácsony Gergely a legnépszerűbb ellenzéki politikus

2021.06.28. 13:44
A KutatóCentrum az Index megbízásából online felmérést készített a 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív online népesség tagjai körében az ellenzéki előválasztásról.

Május utolsó két hetében a 18–64 éves, gazdaságilag aktív online népesség körében végzett (összesen mintegy 5,5-6 millió hazai felnőtt lakosra vonatkozó) reprezentatív közvélemény-kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a jelenlegi állapotok alapján mekkora részvételre lehet számítani az őszi ellenzéki előválasztáson. Természetesen arra is választ kerestünk, ki a legesélyesebb arra, hogy a szavazók véleménye alapján közös miniszterelnök-jelöltként képviselje az ellenzéki összefogás pártjait.

Az online népességben magas a választási hajlandóság

A vizsgálat eredménye alapján elmondható, hogy május második felében meglehetősen magas volt a választási hajlandóság az online felnőtt népesség körében, hiszen hetven százalékuk nagyjából biztos volt benne, hogy részt venne egy most vasárnap tartandó parlamenti választáson, és mindössze 13 százalékuk zárta ki szinte teljesen ennek a lehetőségét.

A férfiak választási hajlandósága egyértelműen magasabb a nőkénél, a legalacsonyabban iskolázott felnőttek viszont az átlagnál passzívabbak voltak a nyár elején. Ugyancsak az átlagnál kisebb a választásai hajlandósága a negyvenévesnél fiatalabbak között, ezen belül is különösen 30–39 éves korosztály tagjai vennének részt az átlagnál kisebb arányban egy parlamenti választáson.

Az ellenzéki összefogás listája népszerűbb, mint a Fidesz–KDNP-é

Május második felében az internetező népesség tagjainak körében egyértelműen népszerűbb volt az ellenzéki összefogás, mint a jelenleg kormányzó Fidesz–KDNP: a gazdaságilag aktív népesség harminc százaléka – ha részt venne a parlamenti választáson – az ellenzéki összefogás listájára szavazna, míg a Fidesz–KDNP-t csak alig több mint egyötödük támogatná (21 százalék).

Az online népességen belül is érzékelhető az az általában jellemző tendencia, amely szerint az ellenzéki összefogás listája a fővárosban és a nagyobb városokban népszerűbb, míg a Fidesz–KDNP a kisebb településeken, különösen a falvakban erős. Jól látszik az is, hogy a harminc év alatti korosztály tagjainak körében a kormánypártok támogatottsága átlag alatti, az ellenzéki összefogás listája viszont az átlagnál népszerűbb, hatvan év felett viszont ennek épp a fordítottja tapasztalható. Egyértelmű, hogy az ellenzéki összefogás listájának támogatottsága a férfiak körében magasabb, mint a nők között, a nők esetében viszont nem a Fidesz–KDNP népszerűsége nagyobb, hanem a bizonytalanok aránya  sokkal magasabb az átlagnál.

Mindent egybevetve úgy becsülhető, hogy a gazdaságilag aktív online népesség tagjai az ellenzéki összefogás listáját majdnem félmillió fővel többen támogatják jelenleg, mint a Fidesz–KDNP-ét. Az is fontos ugyanakkor, hogy miközben a Fidesz–KDNP vagy az ellenzéki összefogás valamelyikével az internetezők fele szimpatizál, addig 49 százalékuk egyik politikai csoportosulást sem támogatja (egyéb pártokra szavaz, bizonytalan vagy teljesen közömbös a kérdésben stb.). Az ellenzéki összefogás listájának május második felében 1,5–1,8 millió fő támogatója volt az online népesség körében, akiknek túlnyomó többsége részt is venne egy „most vasárnapi” parlamenti választáson.

Az online népesség tagjai közül akár egymillió fő is tervez részt venni az ellenzéki előválasztáson

Az ellenzéki összefogás szimpatizánsainak majdnem kilenctizede hallott arról, hogy a közös lista jelöltjeit a részt vevő ellenzéki pártok előválasztáson fogják kiválasztani. A megkérdezettek kétharmada úgy gondolja, hogy részt is fog venni az ellenzéki előválasztáson ősszel. Ez azt jelenti, hogy csak a gazdaságilag aktív online népesség tagjait figyelembe véve is mintegy egymillió ellenzéki szavazó tervezte nyár elején, hogy részt vesz majd az előválasztáson.

Ami az ellenzéki összefogás közös miniszterelnök-jelöltjét illeti, Jakab Péter, Fekete-Győr András és Márki-Zay Péter már korábban jelezte, hogy el kíván indulni a pozícióért, míg Dobrev Klára és Karácsony Gergely éppen kutatásunk adatfelvételének indulásakor hozta nyilvánosságra indulási szándékát. Utóbbi két politikus tehát némileg hátrányban van jelenleg a többiekhez képest, annak ellenére is hogy informálisan már régen köztudott volt mindkettőjük indulási szándéka. Pálinkás József, az Új Világ Néppárt jelöltje május végén jelezte indulási szándékát, vele lett teljes a lista.

Tény az is, hogy a jelöltek saját kampánya őszig még jelentős mértékben módosíthatja a miniszterelnök-jelöltek erőviszonyait, ennek ellenére izgalmas kérdés, hogy jelenleg ki a legerősebb ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ki nyerne meg egy most vasárnap sorra kerülő ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztást.

Jakab Péter vezet

Május végén legtöbben, az ellenzéki összefogás szimpatizánsainak 44 százaléka Jakab Péter miniszterelnök-jelöltségét támogatták, az eredmények alapján a Jobbik jelöltje egyértelműen fölényben van valamennyi vetélytársával szemben. Karácsony Gergelyre az előválasztáson részt venni szándékozók ötöde, Dobrev Klárára 16 százalékuk szavazott volna nyár elején. Márki-Zay Péter és különösen Fekete-Győr András támogatottsága ennél a szintnél lényegesen alacsonyabb.

Jakab Péter különösen népszerű a 18–29 évesek, illetve a kelet-magyarországi régiókban élők körében, elsősorban az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, emellett a szakmunkás- és a szakiskolai végzettségűek között. A politikus pozíciói az átlagnál gyengébbek viszont Budapesten, általában a közép-magyarországi régióban, illetve az egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezők körében.

Karácsony Gergely támogatottsága Közép-Magyarországon, illetve Budapesten magasabb az átlagnál, ugyanakkor a keleti országrészben, illetve a kisebb településeken és falvakban gyengébbek az esélyei.

Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltségének támogatottsága a nők körében kétszer magasabb, mint a férfiak között, illetve az is egyértelmű, hogy a DK jelöltje a hatvanévesek és idősebbek körében sokkal népszerűbb az átlagnál (fontos tehát, hogy ez utóbbi korcsoport jelentős hányadát, azaz a 64 évesnél idősebbeket nem érintette a felmérés).

Lényeges lehet még az is, hogy az egyes jelöltek elutasítottsága mekkora az ellenzéki szavazótáboron belül, azaz mekkora azok számaránya, akik az adott jelöltet semmiképpen sem tudnák támogatni a parlamenti választáson. Az ellenzéki összefogás híveinek egyharmada Fekete-Győr András jelölését nem támogatná, ami – ha a szavazók betartják a szavukat – akár 8-10 százalékos szavazatvesztést is előrevetíthet a hatpárti összefogás számára, az ellenzéki szimpatizánsok közül ennyien pártolnának el az összefogástól, amennyiben mégis a Momentum politikusa lenne a miniszterelnök-jelölt.

Dobrev Klára elutasítottsága (22 százalék) kisebb mértékben múlja csak felül Marki-Zay Péterét (19 százalék), a két politikus miniszterelnöki jelölése akár hat-hét százalékos szavazatveszteséget is okozhat a jelenlegi arányokhoz képest. Karácsony Gergely (11 százalék) és Jakab Péter (9 százalék) elutasítottságában nincs számottevő különbség, a két politikus jelölése esetén legfeljebb csak két-három százaléknyi szavazatveszteségre számíthat az Ellenzéki Összefogás.

A vizsgálat során arra is kíváncsiak voltunk, hogy amennyiben az ellenzéki szavazók preferált jelöltje nem indulna el egy esetleges második választási fordulóban, akkor a második fordulóból már kimaradó jelöltek hívei kit, melyik megmaradó jelöltet támogatnák az eredeti választásuk alternatívájaként. A május közepén fennálló erőviszonyoknak megfelelően azt feltételeztük, hogy a sorra kerülő előválasztás második fordulójába Jakab Péter, Karácsony Gergely és Dobrev Klára kerülne be.

Ez a hármas önmagában meghatározhatja a második forduló eredményét. Karácsony és Dobrev is nagy arányban számíthatna a másik fél támogatóinak szavazataira, amennyiben a másik politikus valamilyen okból nem indulna el a második fordulóban. Jakab Péter esélyeit tovább javíthatná, ha a második fordulóban Karácsony Gergellyel és Dobrev Klárával kellene megküzdenie. Ha az előválasztásra május végén került volna sor, a Jobbik jelöltje akár a szavazatok majdnem felét is megszerezhette volna (46 százalék) ebben az esetben, miközben Karácsony Gergelyt (21 százalék) és Dobrev Klárát (18 százalék) az ellenzéki szimpatizánsok nagyjából egyötöde támogatta volna (az ellenzéki szavazók bő egytizede ha csak e három politikusból választhatna, egyik jelölre sem szavazna).

Az internetező felnőttek május végi véleménye tehát Jakab Péter fölényes győzelmét vetíti előre az őszi ellenzéki előválasztáson. Fontos viszont, hogy a szavazásig még nagyon sok idő van hátra, valamennyi jelöltnek lesz lehetősége arra, hogy hatékony kampánnyal javítson a pozícióján.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 májusában zajlott.

  • Bérelnék
  • Személyi kölcsön