Jön a karácsonyi kampány

Ha tényleg feliratkozáshoz kötik a választójog gyakorlását, akkor 2014-ben teljesen más kampány lesz, mint eddig szokott lenni. Sokkal korábban kezdődik majd, és hisztérikusabb is lesz. A feliratkozás bevezetésétől a Fidesz valószínűleg versenyelőnyt remél, mert racionális magyarázatot még nem adtak arra, hogy mi értelme lenne az új rendszernek, vélekedik a Demokrácia és Dilemma Intézet (DeDi).

A Fidesz elnöksége elvi döntést hozott a választási feliratkozás bevezetéséről, és az ott eldöntött dolgok meg is szoktak valósulni.

A változtatásból következő jelenségek kulcskérdése, hogy akarnak-e feliratkozni olyanok, akik nem döntötték el, hogy kire szavazzanak, illetve egyáltalán szavazzanak-e. Valószínűleg alig lehetnek ilyenek.

A közvélemény-kutatásokban az utóbbi években általában a részvételüket biztosra ígérők körülbelül 10 százaléka szokta azt mondani, hogy nem tudja, hogy kire fog szavazni. Ez önmagában is alacsony szám, az összes választójoggal rendelkező személy 5 százaléka csupán. Ráadásul egyes elemzések szerint igazából ők is tudják, hogy kire szavaznának, csak nem akarják megmondani. Vagyis azok akarnak szavazni menni, akik tudják, hogy kire akarnak szavazni.

Előre hozott kampány

Ebből az következik, hogy várhatóan elsöprő többségben azok regisztrálnak majd, akiknek világos választói akaratuk is van. Mivel a regisztráció határideje az eddig elmondott tervek szerint 2014 februárja lenne, ezért a választási kampány legfontosabb részét addig le kellene zavarni.

Vagyis januárban már kőkemény kampánynak kell lennie, és jó eséllyel már decemberben elkezdődik a nagy csata a választók szívéért. Ez viszont rettenetesen nehéz lesz. A karácsonyi készülődés, majd az ünnepek teljesen alkalmatlanok lesznek komoly kampányra. A nagyon hideg januárban pedig se tüntetések, se utcai kitelepülések, de még a plakátragasztgatások sem mennek majd könnyen.

A Jobbik például különösen aktív volt rendezvények szervezésében, a 2010-es kampány utolsó hónapjában naponta több lakossági fórumot is szerveztek. A jeges téli estéken az ilyen programokra sokkal nehezebb lesz bevinni az embereket, mintha március végén kellene rendezvényeket szervezni.

Az elmúlt választásokkor általában a kampány utolsó másfél hónapjában 15 százalék felett nőtt a részvételi kedv, vagyis sokan, több mint egymillió ember csak a hajrában döntötte el, hogy szavazni fog. És rendszerint ez azzal párhuzamosan történt, hogy kitalálták, hogy kire szavazzanak.

A pártoknak az lesz az érdekük, hogy a kampány nehezét februárig letudják, mert utána már nagyon nehéz lesz új híveket szerezni.

A hajrában elkötelezettek kell kizökkenteni

Ezután a kampány nagyon durva lesz. Ugyanis a regisztráció lezárultával már csak elkötelezett, fejben már pártot választott választókra lehet hatni. A regisztráció pillanatához képest már nagyon nehéz lesz változtatni az érzületeken.

Mostanáig a pártok leginkább a bizonytalanok meggyőzésére koncentráltak a kampányban. Ahogy ez a célcsoport februártól kiesik, az ellenfél iránt elkötelezettek meggyőzése lehet már csak cél. Ez sokkal nehezebb feladat, mint a bizonytalanok befolyásolása, és sokkal agresszívebb módszereket követel.

Ahhoz, hogy valaki meggondolja magát, és pláne az ellenkező oldalhoz pártoljon, hatalmasat kell csalódnia saját kedvenceiben. Ennek az érzetnek a kiváltására pedig nagyon megalázó dolgokat kell kideríteni a másikról. Az ígérgetés itt már aligha lehet hatékony fegyver, a pozitív üzenetek a bizonytalanoknak valók.

Komoly érv még nem hangzott el mellette

A fideszes politikusok fő érve a regisztráció mellett az, hogy így lehet csak biztosítani, hogy a határon túl élő, zömmel új állampolgárok is névjegyzékbe kerülhessenek. Ez azonban hazugság, hiszen a választás idején éppen külföldön lévőknek eddig is kellett előre regisztrálniuk magukat. Vagyis maradhatna a vegyes rendszer, és akkor nem kellene néhány százezer külföldről szavazó kedvéért nyolcmillió belföldről szavazót plusz feladattal terhelni.

A regisztráció egy nyűg lesz mindenképpen, amit csak az fog vállalni, akiben erős a motiváció. A külföldön lévő, ám állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező választóknak eddig a jegyzőjüknél kellett feliratkozniuk, személyesen vagy levélben. Utóbbi is minimum egy postára menést követel. Ha ezt a módszert terjesztik ki mindenkire, akkor az minimum félórás programot jelenthet minden feliratkozónak, de még az se világos, hogy külön kell-e hozzá majd űrlapot szerezni például.

Miért lehet ez jó a Fidesznek?

Mivel a külföldi szavazókról szóló, komolyan vehetetlen érvnél erősebb nem hangzott eddig el a terv védelmében, ezért logikusnak tűnik, hogy a következő választáson várható előny reményében döntött a regisztráció mellett a Fidesz. Még azt sem lehet mondani, hogy hosszabb távú előnyről lehet szó, leginkább a 2014-es minél jobb eredmény számíthatott.

A kampány drágább lesz a kampányidőszak meghosszabbításával. Ha itt már decemberben komolyan kell küzdeni a regisztrációért, akkor az anyagilag kétségkívül nagy előnnyel rendelkező kormánypártnak sokkal könnyebb lesz állnia a versenyt.

A széttagolt ellenzéknek kevesebb ideje lesz felkészülni, rendeznie a sorait, esetleg szövetségeket kötni. Néhány hónap is komolyan számíthat. Például a jelöltállítást is előre kell hozni, mert nem árt ha a regisztráció idejére világossá válik, hogy hol kire lehet szavazni. Itt már a Fidesz készül a névsorokkal, a többi párt már most le van maradva.

Olyan hangulatban kell felmérni a kormányellenes tábor erőviszonyait, amikor még nincs igazi kampány, az emberek apatikusabbak. A bizonytalanokat el kell kezdeni már 2013 őszén győzködnie az ellenzékienek, és ez akár vissza is üthet, hiszen a valódi választásoktól időben távolabb kell kormányváltó, politizáló hangulatot kierőszakolniuk.

A Fidesz tábora stabilabb, tudatosabb csoportnak tűnt az elmúlt több mint tíz évben, mint a többi párté. Míg a Fidesz 2010-ben négyszázezer új szavazót szerzett 2006-hoz képest, addig az MSZP 1,3 milliót vesztett, vagyis a második legnagyobb párt szavazói sokkal kiszámíthatatlanabbul viselkednek.

A Fidesz 2002 óta stabilan maga mögött tud kétmillió választót, és körülbelül ezt hozza a mostani kutatások szerint is. Ez önmagában nem feltétlenül elég egy választás megnyerésére, de a regisztrációs rendszer bevezetésével könnyebben elegendő lehet. Ez a tömeg nagyobb súllyal nyom a latba, ha kisebb a részvétel. És erre minden esély megvan, ha egy új akadályt tesznek a rendszerbe, illetve a kampány súlypontját a választástól távolabbi, hideg hónapokra tolják.

A választói korfa is kedvez a Fidesznek. A Fidesz a középkorúak körében a legnépszerűbb, míg az MSZP az idősebbek, a Jobbik és az LMP pedig a fiatalabbak körében erős. Jó eséllyel éppen a középkorúak lehetnek, akik a legfegyelmezettebben elmennek regisztrálni, mert az idősebbeknek megterhelőbb az ügyintézés fizikailag, a fiataloknak pedig lelkileg. Ugyanakkor az LMP-nek kedvezhet, hogy szimpatizánsaik felülreprezentáltak a nagyvárosokban és a diplomások között. Márpedig ezek a rétegek részben aktívabb hírfogyasztók (könnyebben észreveszik, hogy regisztrálni kell), másrészt ha a feliratkozáshoz hivatalba vagy postára kell menni, akkor jó eséllyel ez egy nagyvárosinak egyszerűbb kihívást jelent, mint mondjuk a falvakban élőknek.

Új frusztrációt hoz

Összességében a regisztráció nem tesz jót a demokráciának, mert megnehezíti a választáson való részvételt, és jó eséllyel szűkíti a választók körét.

Másrészt kellemetlen frusztrációkat alakíthat ki a társadalomban: akik nem iratkoznak fel, de a kampány hajrájában mégis kedvet éreznének a szavazásra, azok tehetetlenné válnak, és dühük káros lehet az egész országra nézve. Kialakulhat a másodrendűség érzése, ami a társadalmon belüli feszültségeket csak tovább szítja majd.

Ugyanakkor a vesztesek és szimpatizánsaik dühe könnyen a nem regisztráltak ellen fordulhat, „a ti lustaságotok miatt tart itt az ország” típusú érveléssel, ami szintén csak a társadalmi hisztériát növeli majd.