Vérátömlesztést kapott a zeneipar: megszólaltak a szervezők a nyitásról
További FOMO cikkek
- Jeff Bezos teljesen kiborult, mert azt terjesztették, hogy már a napokban feleségül veszi menyasszonyát
- Beadta a derekát Vilmos herceg, megszüntetik a feudális előjogokat Cornwallban
- Blake Lively szexuális zaklatással vádolta meg a Velünk véget ér rendezőjét
- Térkép helyett katalógus: így lett az IKEA bútoraiból túraútvonal
- A vidéki élet olyan kihívásokat gördített Árpa Attiláék elé, amilyenekre maguk sem számítottak
Zsizseg a zenei szektor, mindenki izgatottan várja, hogy elinduljanak a koncertek. Bár tavaly egy rövid ideig ötszáz fős létszámkorláttal lehetett zenés, táncos rendezvényeket tartani, ezt leszámítva gyakorlatilag több mint egy éve nem tudtak dolgozni, illetve bevételhez jutni azok, akiknek korábban a szórakoztatóipar biztosította a megélhetését. És itt most nemcsak a színpadon állókra kell gondolni, hanem azokra is, akik működtetik a produkciókat, lehetőséget adva rá, hogy a hétköznapok mókuskerekéből kiszállva egy-egy napra vagy estére lazíthasson egy kicsit a közönség.
Az újraindulás persze nem egyszerű. Rengeteg kérdést vet fel a még mindig tartó pandémiás helyzet, nem tudni, vajon a célközönség mekkora hányada rendelkezik oltási igazolvánnyal, illetve van-e kedve és bátorsága az embereknek ahhoz, hogy tömegrendezvényekre menjenek. A szervezés is okozhat bonyodalmakat, pont úgy, mint a védettségi kártyák ellenőrzése, a zenekarok pedig amiatt is izgulhatnak, hogy az idei nyárra lesz-e elég lekötött koncertjük. Hogy micsoda gőzerővel zajlik a munka, az abból is látszik, hogy az Index által megkeresett szakembereket sem volt egyszerű elérni – persze érthető, hogy most mindenkinél égnek a vonalak, hogy minél előbb el tudjanak indulni.
Miután a Magyar Közlönyben megjelent a határozat arról, hogy ötmillió beoltottnál – védettségi kártyához kötve persze – megengedik a tömegrendezvényeket, a koncerthelyszínek közül a Budapest Park az elsők között hirdette meg friss eseményeit. A debreceni Campus Fesztivál szintén az élvonalban üdvözölte a kormány döntését, a több zenekart is menedzselő Maszler László pedig ugyancsak rögtön nekilátott a hozzá tartozó csapatok bulijait lefixálni. Az Index kérdésére a Budapest Park alapító-cégvezetője, Pálffy András, a Campus Fesztivál ügyvezetője, Miklósvölgyi Péter, illetve a több mint húsz bandát koordináló Koncertszervező.hu zenei menedzsereként ismert Maszler László, aki a Zenei Menedzserek Egyesületének is tagja, részletesen beszélt arról, hogyan készülnek a startra, milyen reményekkel vágnak bele az idei szezonba, illetve vannak-e olyan nehézségek, amelyek komoly fejtörést okoznak az újraindulásnál.
Fesztiválkörkép: Legyen tánc!
Ha megvan az 5 millió beoltott, a védettek mehetnek bulizni.
Nagy a nyomás a menedzsereken
A társaival több mint húsz banda ügyeit koordináló Maszler László azt mondja, a járvány kezdete óta igyekeztek folyamatosan figyelemmel kísérni a kormányzati intézkedéseket, abban bízva, hogy előbb-utóbb a zenei szektor esetén is sor kerül a felszabadításra. Kiemelte, hogy a májusi időszak már a koncertszezon kezdő hónapja, így fontos tudni, hogy minél később kapnak zöld utat, annál kevesebb idő marad a talpra állásra. Úgy véli, a május végi engedélyezéssel jó, ha június végén el tudnak indulni nagyobb számban a rendezvények. Annak, hogy nincs létszámkorlát persze örülnek, hiszen a tavalyi év szerinte megmutatta, hogy az ötszáz fős koncertek nem tudnak rentábilisan működni. A korlátlanság persze nem jelent mindenki számára teljes szabadságot, hiszen a zenés-táncos rendezvények csak védettségi igazolvánnyal látogathatók.
A 16 éven aluliak helyzete például még mindig nem rendezett az érvényes jogszabály szerint. Ők még védettségi igazolvánnyal rendelkezővel sem tudnak megjelenni zenés-táncos rendezvényen. Arra várunk, hogy ezt feloldják, hiszen ez sok család közös kikapcsolódásának lehet a gátja
– magyarázta, hozzátéve: a zenekarok és a szervezők régóta startra készen álltak a nyitásra, a felkészülés, a technikai szervezés és a próbák már korábban elkezdődtek, és most, hogy több mint egy év után hamarosan ismét munkába állhatnak, a hangulatuk is teljesen megváltozott.
Nekem személy szerint az első próba, amelyen meglátogattam őket, olyan volt, mintha vérátömlesztést kaptam volna. Újra megszólaltak a dalok élőben, mindenki arcán mosoly volt végre, és nem kényszerűségből, mint az elmúlt év alatt. Mindenki megnyugodni látszik, hiszen azt csinálhatja, amihez ért.
A koncertek szervezése kapcsán Maszler László annyit mondott, voltak már foglalásaik, de értelemszerűen a bizonytalanra senki sem akart szerződni. Viszont ahogy bejelentették a nyitást, azonnal nekiestek a teendőknek.
jelenleg gőzerővel zajlanak a papírmunkák, az egyeztetések,
és a reklámok is hamarosan újraindulnak. Hirtelen mindent egyszerre csinálnak, de a csapatuk hajlandó akár munkaidőn túl is dolgozni, hogy a megrendelőik, a zenekaraik és nem utolsósorban a közönség is maximálisan elégedett legyen. Hogy ez per pillanat mekkora nyomást jelent, és hogyan tudnak megbirkózni a feladattal, arra annyit mondott:
Alig vártuk, hogy végre nyomás alatt legyünk. Sűrű napjaink vannak, de ez a normális nálunk, az nem volt az, amit az elmúlt időszakban tapasztaltunk meg. Nagyon drukkolok minden piaci szereplőnek, hogy rendeződjön idén a sorsa.
Fontos kérdés, hogy a pandémiás helyzet, illetve a hosszú leállás vajon mennyire befolyásolta a zenekarok gázsiját. Vajon ugyanazon az áron lehet értékesíteni a produkciókat, esetleg egymás alá licitálnak a zenekarok, hogy fellépőlehetőséghez jussanak? A menedzser azt mondja, az általuk koordinált csapatok esetén nem igazán szeretnék csökkenteni az árakat, de ő is látja, hogy vannak, akik engednek az árból, hogy munkához jussanak.
Miközben minden megdrágult az elmúlt másfél évben, az a minimum, hogy a tavalyelőtti gázsikat fent kell tudnunk tartani. Alá semmiképp sem tudunk menni, hiszen a költségeink csak nőttek. A kisebb produkcióknál látható, hogy van árverseny és próbálnak a fellépti díj csökkentésével munkához jutni, viszont ez hosszú távon be is árazza a produkciót.
Ami a jegyeladásokat illeti, Maszler László szerint nagyon sok még a hátráltató tényező, épp ezért az is megfigyelhető, hogy a fellépők esetén a szervezők igyekeznek biztosra menni, ami azt jelenti, hogy
azok a produkciók tudnak legkorábban, illetve legtöbbször színpadra állni, amelyekkel kisebb a rizikó, hogy elkelnek rá a jegyek.
Hozzátette: az ingyenes nyári rendezvényekre viszont már az általuk menedzselt csapatok mindegyik szereplőjét keresik a szervezők. A védettségi igazolvánnyal való beléptetésről úgy gondolja, kis ráfordítással biztos, hogy minden helyszínen meg tudják oldani, szerinte ez csak az akaraton múlik. Úgy látja, a közönség részéről szerencsére megvan az érdeklődés, de sokan várnak még a védettségi igazolványukra, illetve miután a 16 év alattiak még azzal sem jöhetnek, ez gátja lehet a családok közös kikapcsolódásának. De bíznak benne, hogy hamarosan mindenki számára korlátlanul elérhető lesz a szórakozás.
Ha körbenézünk, ekkora szabadságot más országban nem kaphattak még az emberek, így most ennek kell örülni
– magyarázta a szakember, hozzátéve: szerinte hamarosan mindenki visszakaphatja a pandémia előtti életét. A kulturális áfa csökkentésére tett javaslatot, amelyet korábban a Sziget Zrt. cégvezetője, Kádár Tamás is említett, amikor az Indexnek adott interjút a fesztivál helyzetéről, Maszler László is fontosnak tartaná. Úgy gondolja, ha ezt a jelenlegi 27 százalék helyett öt százalékban állapítanák meg, az nagyon nagy lendületet adna a talpra állásban. Azt mondja, erről készült is egy komoly tanulmány, amelynek számításai szerint a csökkentésnek nem is lenne érezhető hatása a költségvetésben. Ezt el is juttatták a pénzügyminiszternek.
A Budapest Park bízik abban, hogy az emberek vágynak a kikapcsolódásra
A főváros legnagyobb szabadtéri koncerthelyszínén dolgozóknak is hatalmas kihívás volt az elmúlt időszak, Pálffy András viszont hangsúlyozza, a munka nem állt le, sőt a folyamatos átszervezésekkel rengeteg pluszfeladatuk volt, szinte hétről hétre újraszervezték a programjaikat. A Budapest Park alapítója elmondta, talán sokan nem tudják, de az állandó szervezőstábjuk – akik a viszontagságok ellenére is 90 százalékosan egyben maradtak – „békeidőben” is egész évben dolgozik. A mostani helyzet viszont tényleg extrém volt nekik és a zenekarok számára is, hiszen egyetlen koncertnek opcionálisan akár négy-öt dátumot tartottak fenn a naptárukban. A nyitás pillanatára a bizonytalanság ellenére is hónapok óta készültek, de nem a könnyebb utat választották, hanem hétről hétre halasztották, illetve újratervezték a koncertjeiket. Pálffy András azt mondja, ezzel pontosan az volt a céljuk, hogy
amint engedélyezik, azonnal el tudjanak indulni.
A cégvezető azt mondja, mivel a koncertjeiket nem most kötötték le, a szórakozóhely programja az elmúlt másfél-két év munkáját tükrözi. Szerencsésnek érzik magukat abban a tekintetben, hogy a zenekarok naptárában általában kiemelt helyen szerepel a parkos koncertjük. Persze prioritást élveznek a tavalyról idénre halasztott események, de kerültek be újak is bőven a naptárukba. Hogy mennyire vannak felkészülve rá, hogy csak védettségi igazolvánnyal lehet beengedni a látogatókat, arra annyit mondott:
Ez számunkra is teljesen új terep, de igyekszünk a lehető legjobban körbejárni a kérdést. A szabályok értelmezésében például kikértük a jogászaink álláspontját is, hogy biztosan mindent a lehető legjobban csináljunk. Mivel az igazolvány ellenőrzése megnöveli a beléptetés idejét, ezért több kapuval, kicsit más elrendezéssel készülünk, a helyszínen pedig hangosbemondón mondjuk el az instrukciókat, illetve rengeteg hostess segít majd a vendégeinknek az eligazodásban.
A Budapest Park június végéig hirdetett koncerteket, olyan nevekkel, mint a Tankcsapda, a Halott Pénz, a Vad Fruttik vagy épp a Kowalsky meg a Vega zenekar, akiknek tagadhatatlanul nagylétszámú a rajongótáboruk. Ám hogy ténylegesen mekkora érdeklődés lesz az események iránt, azt előre nem lehet megjósolni.
Ez az időszak minden szervező számára egyfajta teszt is – a kiszámíthatatlanságon túl főképp az idő rövidsége miatt nagyon nehéz tervezni
– mondta a cégvezető, hozzátéve: azt remélik, hogy a tágas szabadtér jó hívószó a közönség számára, ők pedig minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a vendégeik komfortosan és biztonságban érezzék magukat. Hangsúlyozta, hogy a csapatuk örök optimista, így bíznak benne, hogy a közönségük is ugyanakkora lelkesedéssel várja már a nyitást, mint ők. Azt is megjegyezte, hogy előzetes kutatásokat végeztek, amelyek azt mutatják, hogy a vendégeik 80 százaléka rendelkezik már védettségi igazolvánnyal, ami szintén bizakodásra ad okot.
Hisszük, hogy több mint egy év bezártság után az emberek vágynak az önfeledt kikapcsolódásra
– mondta Pálffy András, kiemelve: mindenre figyelni fognak, a vendégeiknek csak annyi lesz a dolguk, hogy kint hagyják a valóságot.
Miután a Budapest Park egy olyan szórakozóhely, ahol külföldi előadók is rendre megfordulnak, joggal merülhet fel a kérdés, hogy a korábban meghirdetett, ám a járvány miatt elhalasztott nemzetközi előadók kapcsán mire lehet számítani.
A nemzetközi produkciók fellépése nagyon sok olyan összetevőtől függ, ami a jelenlegi helyzetben még kérdéses. Nekik nem egyetlen budapesti koncertet kell újraszervezniük, hanem egy teljes, sok országot érintő turnét, amely során egyesével kell megvizsgálniuk, hogy éppen akkor milyen rendelkezések vannak érvényben az állomásokon, illetve mire odajutnak, addigra esetleg változik-e. Az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy külföldön rengeteg nagy fesztivált már most lemondtak, sok zenekarnak pedig ezek nélkül nem éri meg elindulni
– magyarázta Pálffy András, aki persze azért jó hírrel is tud szolgálni azoknak, akik elsősorban a külföldi előadókra kíváncsiak.
Két nemzetközi fellépőnkkel már sikerült idei új dátumra megállapodni: szeptember 10-én a Morcheeba, szeptember 24-én pedig LP lép fel nálunk. Illetve az idénről elhalasztott nemzetközi előadókkal együtt 2022-ben igazán ütős külföldi line-upra számíthat a közönség.
Hogy miért nem nagyzenekaros koncerttel indít a Budapest Park a nyitás hétvégéjén, annak is megvannak az érthető okai. A cégvezető elmondta, május utolsó hétvégéjéről már korábban elhalasztották a koncerteket, hiszen nagyon közeli volt a dátum, teljesen nulláról pedig nem tudtak volna kevesebb mint egy hét alatt meghirdetni újabbakat, főleg a Park volumenében. Egy nagy koncertet békeidőben általában fél évig is hirdetnek, így még a Vad Fruttik június 4-re kiírt fellépésével is kockázatot vállalnak. Viszont most úgy érezték, hogy megéri a rizikó, hiszen rengeteg rajongó várja már akár egy éve is a bulikat, a zenekarokról és a park stábjáról nem is beszélve.
A Campus Fesztivál kivárt, és jól tette
A fesztiválok helyzete volt talán a legbizonytalanabb, hiszen ezeken a rendezvényeken több tízezer ember bulizik egyszerre. A legnagyobbak közül a VOLT, a Balaton Sound és a külföldieket is nagy számban vonzó Sziget már korábban lemondta az idei rendezvényt, a debreceni Campus Fesztivál viszont a végsőkig kitartott. Miklósvölgyi Péter fesztiváligazgató azt mondja, év elejétől úgy kalkuláltak, hogy május-június környékén érhetjük el a nagy rendezvényekre vonatkozó korlátozások feloldását. Ezért is kommunikálták azt, hogy május végéig döntenek az idei fesztivál sorsáról. A fő szervező kihangsúlyozta, náluk a szervezőcsapat nagy része a cég egyéb – nem fesztivált érintő – munkafolyamataiban is részt vesz, azaz nem csak a fesztivál az egyetlen bevételük, így a szervezet túl tudott élni. Különösebben nem reménykedtek semmiben, hittek a rendezvény múltjában és abban, hogy nyárra tényleg felszabadulhatunk. Ám ha a fesztivált csak létszámkorláttal lehetett volna megtartani, arra is volt forgatókönyvük.
Több verzióval is készültünk, a folyamatos újratervezésről szólt az elmúlt időszak. A létszámkorlát mellett a kötelező maszkhasználat is kérdés volt. Tavaly volt B tervünk, Campus Eleven néven egy 11 napos rendezvénysorozat, majd C tervként stadionkoncertek. Ezúttal is több forgatókönyvben gondolkodtunk, az utóbbi bő egy évben megszoktuk, hogy semmi sem biztos.
A fellépők kapcsán a fesztiváligazgató elmondta, hogy bár több nemzetközi előadóval megegyeztek, a korlátozások és a szektorban lévő bizonytalanság miatt a szerződések aláírása elhúzódott, a produkciók nagy része pedig el sem indult. Ebben a helyzetben a nemzetközi ügynökök is rugalmasak voltak. Most úgy számolnak, hogy 2022-ben már ismét lehetnek a magyar előadók mellett külföldi fellépők is.
Idén nem az a kérdés, hogy kik a külföldi headlinerek, hanem hogy egyáltalán lesz-e fesztivál
– mondta Miklósvölgyi Péter, hozzátéve: a fesztiváltérkép évről évre változik, és ez most sincs másként. Idén elsősorban szabadtéri koncerthelyszínekben gondolkodnak, a fő szempont pedig, hogy hosszú kihagyás után a teljes magyar zenei élvonalat újra vendégül láthassák a Campuson. Hogy a partnereik tekintetében a járvány miatt módosul-e bármi, arra annyit mondott, hogy a szponzoraik továbbra is hisznek a Campus sikerében, egy-két változás lesz persze, de örömtelinek tartja, hogy vannak új partnereik is. A fellépők leszervezése persze nem egyszerű, hiszen a hosszú leállás után minden előadó szeretne helyet kapni a fesztivál színpadain.
Bár 0.+3 nap helyett idén négy teljes napot szervezünk, még így is komoly kihívás a programszervező csapatnak, hogy kezelje a sok megkeresést. A Campusra szívesen jönnek a fellépők, de a színpadok száma véges, évente visszatérő probléma, hogy nem tudunk mindenkinek helyet biztosítani. Természetesen senki sem akar lemaradni az első nagy buliról az országban a hosszú kihagyás után, de mindenki korrekten és együttműködően áll a Campushoz. Persze a várakozás mindenkiben fokozottabb, mint egy átlagos évben
– magyarázta a fő szervező, hozzátéve, optimisták arra vonatkozóan, hogy így is nagy lesz az érdeklődés a Campus iránt. Azt mondja,
Debrecenben a fesztivált mindenki szereti és a magáénak érzi,
a város turisztikai értéke pedig évről évre nagyobb. Kiemelte, hogy a fesztivál helyszíne, a debreceni Nagyerdő országosan is egyedülálló, hiszen ott a víztorony, a stadion, a főbejárattól száz méterre pedig megnyílt „az ország legmenőbb strandja”, amelyek mind vonzerőnek számítanak. Fontos bázisuk a Debreceni Egyetem is, az ország egyik legnagyobb egyeteme, több mint negyvenezer hallgatóval.
Ami a védettségi igazolvány kérdését illeti, be kell látni: jelenleg az oltás az egyetlen módja annak, hogy magunk mögött hagyjuk a pandémiát, oltás nélkül sorra veszítenénk el a barátainkat, rokonainkat, és még mindig otthon ülnénk. Sokan nem akarják/merik kimondani, mi ezt felvállaljuk. Örülünk, hogy visszakaptuk a munkánkat és fesztivált szervezhetünk a közönségünknek
– mondta a fesztiváligazgató, hangsúlyozva: informatikai és személyi háttérben is erősítenek a beléptetésnél, mindent megtesznek, hogy gördülékeny legyen a bejutás. Hogy mekkora előnyben vannak a többi fesztiválhoz képest, miután időben az elsők között nyitják meg a kapuikat júliusban a közönség előtt, arra Miklósvölgyi Péter annyit mondott:
Alapvetően abban bízunk, hogy sok olyan vendégünk lesz idén, akik még nem voltak nálunk, de most nem hagyják ki a lehetőséget, hogy végre szabadon fesztiválozzanak Debrecenben. Maga a fesztiválterület pedig tényleg egy csoda, a Campus nem egy porban gázolós buli amúgy sem. De ezt tényleg látni kell!
Az említetteken kívül egyébként láthatóan minden szórakozóhely igyekszik nagyüzemre kapcsolni, sorra jelennek meg a közösségi médiában az újabbnál újabb Facebook-események, azok a fesztiválok pedig, amelyek a végsőkig kitartottak, szintén belehúztak a szervezésbe. Budapesten egyébként a nyitás utáni első koncert ma este lesz: a Bagossy Brothers Company áll színpadra a Kobuci kertben.
(Borítókép: Koncert a debreceni Campus Fesztiválon 2019. július 18-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)