Ezért ébredünk fel különösebb ok nélkül az éjszaka közepén
További FOMO cikkek
- Valóra váltak a vak jós jövendölései, de jövőre nem sok jót ígér
- Jaj annak, aki III. Károly előtt megy aludni karácsonyeste
- A Reszkessetek, betörők! sztárja bizarr videóban tűnik fel Kim Kardashiannal
- Sosem költött még ennyit a Disney egy Star Wars-produkcióra
- Denzel Washington megkeresztelkedett, és rögtön lelkésznek is állt
Vélhetően mindenki találkozott már olyan emberrel a közvetlen környezetében, aki ha az egész lakás a feje tetejére áll is mellette, akkor sem ébred fel semmire az éjszakai alvás közben, azonban nem mindenki ilyen szerencsés. Talán nem is sejtenénk, de nagy számban vannak olyanok, akik minden különösebb ok nélkül minden éjszaka – sok esetben hajnali három és négy óra között – felébrednek, utána pedig már csak a szerencsésebbek tudnak könnyen visszaaludni.
Nem kell azonban megijedni, szó sincs horrorfilmekben megjelenő, mindig egy adott időpontban megjelenő szellemekről és démonokról, a felébredés a legtöbb esetben az alvási ciklusokkal magyarázható.
Az alvási ciklusok, amelyek kilencvenpercenként váltakoznak, öt fázisból állnak. Az első fázis az, amikor az ébrenlétből átkerülünk az alvás állapotába. A következőben lelassul a légzésünk és a szívverésünk is, majd a harmadik és a negyedik fázisban elérünk az alvás legmélyebb pontjához. Ezeket a szakaszokat NREM, azaz gyors szemmozgással nem járó szakaszoknak is nevezik. Végül az ötödik fázisban következik be az úgynevezett REM-alvás, azaz a gyors szemmozgással, álommal járó szakasz.
Ennek ellenére az utolsó kevésbé mély alvással járó szakasz, azaz olyankor van a legnagyobb esély arra, hogy bármilyen kis neszre, zajra vagy moccanásra felriadunk. Hiába azonban a kellemetlen ébredés, esetenként ébredések, nem biztos, hogy az illető minden egyes alkalomra emlékszik reggel, amikor felkel. Van, aki azonban nem ennyire szerencsés, és rendkívül nehezen fordul át a másik oldalára, és folytatja könnyedén az alvást…
Hajnali három és négy között riadunk fel
Legtöbbször általában hajnali három vagy négy óra körül ér fordulóponthoz a normál éjszakai alvás. A test hőmérséklete ugyanis akkor kezd el emelkedni, az alvási vágy csökken, a melatoninszintünk, azaz az alváshormon mértéke eléri a csúcsot, és a kortizol, azaz a stresszhormon szintje is megnő, hogy a szervezetünk felkészüljön a napra – így ezekben az órákban sokkal könnyebben felriadhatunk.
Talán meglepő lehet, de mindez nem a környezetünk hatására történik – így ezek a mechanizmusok nem a nap első sugarainak megjelenésétől függenek, hanem a cirkadián ritmusunktól.
Valójában tényleg sokszor felébredünk éjjelente, a könnyű alvás pedig gyakoribb az éjszaka második felében, mint az elalvást követően. Sokszor pont a mély alvás fázisa miatt nem is észleljük az ébredéseket, de mindez egy kis stresszel kiegészülve már jó eséllyel sokkal éberebbé és öntudatos állapottá teheti ezeket. Emiatt talán nem is meglepő, de a stressz az egyik legfőbb okozója annak, hogy rosszul vagy nehezen alszunk. Hajnalban pont ez okozhat fejfájást, ugyanis a testünk alapvető biológiai működése, kiegészülve az alapvető stresszes állapottal, jó eséllyel tényleg felébreszthet és álmatlanságba taszíthat minket a korai órákban.
De mit tehetünk ellene?
Van megoldás!
Sokan, ha már megébrednek, úgy döntenek, meglátogatják a mosdót – a szakértők szerint azonban ez korántsem ajánlott. Ugyanis ha elhagyjuk azt a helyet, ahol felébredtünk, már sokkal nehezebb visszaaludnunk, mint ha ott maradnánk, és azonnal megpróbálnánk. Ennek a nyugalmi pulzusunkhoz van köze, ugyanis ha felkelünk, felgyorsul a szívverésünk, amelynek a kitérőt követően újra le kell lassulnia ahhoz, hogy esély legyen a visszaalvásra.
Megébredéskor a legtöbb ember előszőr a telefonját vagy az óráját nézi meg, ami szintén kerülendő, hiszen ez szorongást okozhat, ami a stressz megemelkedésével csökkenti a visszaalvás valószínűségét. Az alkoholfogyasztás sem javasolt, hiszen annak ellenére hogy egy-két pohár italt követően könnyebben álomba merülhetünk, már nem biztosítja az éjszakai pihentető és nyugalmas alvást. Ennek az az oka, hogy az alkohol megakadályozza, hogy a triptofán – egy aminosav, amely segít az alvásban – eljusson az agyba.
Vélhetően lassan már minden olyat felsoroltunk, ami miatt úgy gondolnánk, hogy nyugodtabban alhatunk, az alvásszakértők abban is egyetértenek, hogy a megfelelő hőmérséklet is rendkívül fontos az alvás szempontjából: az az optimális, ha 18 fokra tekerjük le a termosztátot.
Ugyan alkohol és mosdó nélkül elég nyomasztónak tűnik a pontos időt sem tudva a hideg, sötét szobában gubbasztani, másnap talán mindenki hálás lesz magának, ha megfogadja ezeket a tanácsokat.
(Borítókép: Ute Grabowsky / Photothek via Getty Images)