Óriási sikereket ért el a szigetországban, lovaggá ütötték a magyar filmrendezőt

Ha azon magyar származású művészekre gondolunk, akiknek nagy szerepük volt a filmgyártás felvirágoztatásában, akkor Adolf Cukor és William Fox neve mellett joggal merülhet fel Korda Sándoré is, aki 67 évvel ezelőtt hunyt el. A rendező-producer Kellner Sándor László néven látta meg a napvilágot még 1893. szeptember 16-án Pusztatúrpásztón, és gyerekként még úgy gondolta, a jövőben írással szeretne majd foglalkozni. Mivel elkapott egy szemfertőzést, dioptriás szemüveget kellett hordania, így a háború alatt felmentették a katonai szolgálat alól, és annál több időt tudott fordítani a forgatókönyvek olvasására.

Apja halálát követően családjával Kecskemétre mentek a nagyapjukhoz, aki folyamatosan verte őt és a bátyját, Kellner Vincét. Ezt megelégelve Budapestre költözött, ahol édesanyja egyik panziójában húzta meg magát. Kezdetben a Madách Imre Gimnáziumban, majd a Mester utcában található kereskedelmi iskolában tanult, itt választotta ki jeligéjéül a Sursum corda kifejezést, amit annyit tesz: „Emeljétek fel szíveteket!” – innen eredeztethető a későbbi Korda vezetéknév is. 

Korda fiatalon újságíróként tevékenykedett, filmekkel kapcsolatos cikkeket írt, volt filmkritikus, szerkesztő, majd 1914-től kezdve a rendezésbe is belekóstolt. Első alkotásához korábbi szakmájából merített, mivel a produkciónak A becsapott újságíró címet adta. Filmes karrierjének kezdetén magyar irodalmi műveket dolgozott fel, köztük Jókai Mórt: Az arany ember című kötetét. Két évvel később viszont nagy lehetőséget kapott, Janovics Jenő őt tette meg az általa alapított, kolozsvári Corvin filmgyár főrendezőjének. Az alapító húsz évre rá így emlékezett vissza Kordával való közös munkájára:

A pesti New York Kávéház hideg márványasztalánál álmodozott a fiatal, nyurga Korda valami szerény megélhetést biztosító újságírói alkalmaztatásról, amikor vonatra ültettem és levittem Kolozsvárra filmrendezőnek évi 18 000 korona fix fizetéssel. S ma? Korda Sándorban az angol nemzeti filmgyártás megteremtőjét ünnepli öt világrész közönsége.

Korda 1917-ben Pásztory M. Miklóssal megvette a filmgyárat, majd Budapesten megalapították a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt.-t a Róna utcában, ahol rengeteg film készült ezután – és készül még ma is. A Corvin után a Hunnia, majd a Mafilm nevet viselte, de ma már a Magyar Nemzeti Filmalap része. A rendező-producernek köszönhetjük az egyik első, külföldön is bemutatott magyar filmet, a Fehér éjszakákat. 1919-ben azonban elhagyta Magyarországot, és Bécsbe menekült. A tanácsköztársaság – aminek ő volt a filmgyártás művészeti vezetője – bukása után letartóztatták, így muszáj volt elhagynia az országot. A feleségének, Korda Máriának köszönhetően menekülhetett meg. 

Végül az osztrák fővárosban sem találta meg számításait, így 1923-ban Berlinbe, majd négy évvel később Amerikába utazott. Hollywoodot már akkor is a filmgyártás fellegvárának tartották, így szerencsét próbált. Az United Artists rendezője lett, felesége játszott minden filmjében. 1927-ben azonban, amikor minden filmstúdió hangosfilmre váltott, Korda Mária karrierjének vége szakadt az akcentusa miatt, mivel már senki nem akart tovább együtt dolgozni vele. A házaspár viszonya annyira elmérgesedett, hogy végül elváltak. Az asszony megharagudott egykori férjére, és megpróbálta még a gyereküket is ellene nevelni, sőt élete végéig pereket akasztott a nyakába.  

A hollywoodi lehetőségeket kimaxolva Korda 1931-ben Londonba költözött, ahol többek között megalapította a London Films filmstúdiót. Egyik leghíresebb filmje az 1933-ban megjelent VIII. Henrik magánélete lett, amelyet Oscar-díjra is jelöltek. Mindemellett az ő nevéhez kötődnek például A dzsungel könyve, a III. Richárd és a Rembrandt filmek.

Főbb alkotásai közé tartozik még többek között:

• Mágnás Miska (1916)
• Szent Péter esernyője (1917)
• A gólyakalifa (1917)
• Sárga liliom (1928)
• A hercegnő és a szerelő (1930)
• Lady Hamilton (1941)
• Tökéletes idegenek (1945)
• Eszményi férj (1947)

Korda óriási sikereket ért el a szigetországban, ahol ő lett az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek, róla nevezték el Brit Filmakadémia legjobb filmnek járó díját (Alexander Korda Award for the Outstanding British Film of the Year – azóta már nem így hívják), illetve az Etyeken álló filmstúdiót is. Végül 1956. január 23-án váratlanul hunyt el Londonban 62 éves korában szívroham következtében, azonban emléke még ma is él. Halála 67. évfordulójának tiszteletére összeállítottunk egy kvízt, amelyben a magyar származású, Oscar-díjas magyarok munkásságáról kérdezzük olvasóinkat. 

(Borítókép: Korda Sándor. Fotó: John Kobal Foundation / Getty Images)