III. Károly lemondása nélkül is uralkodhat Vilmos herceg

Február 5-én jelentette be a Buckingham-palota, hogy III. Károly kórházi kezelése során daganatot találtak a testében. Azt kihangsúlyozták, hogy nem prosztatarákról van szó, ám hogy pontosan mi a diagnózis, arról nem osztottak meg információt. A király a gyógyulása érdekében határozatlan ideig nem vesz részt hivatalos eseményeken – a papírmunkákat viszont továbbra is ellátja –, így a királyi család más tagjai lépnek majd a helyébe, köztük Vilmos herceg és Kamilla királyné. A Daily Mail információi szerint akár márciusig pihenhet otthonában az uralkodó, ami azt jelenti, hogy a nemzetközösség napja kapcsán megtartott istentiszteleten sem venne részt.

Emellett III. Károlynak más tervei is vannak erre az évre, mivel nejével májusban utaznának Kanadába, majd októberben Ausztráliába, Új-Zélandra és Szamoára a Nemzetközösség kormányfőinek találkozójára (CHOGM). Júniusban pedig a normandiai partra szállás 80. évfordulója alkalmából lenne jelenése egy eseményen. Amennyiben a király állapota nem javul, utazásait elhalaszthatják, az előbb felsorolt eseményeken pedig valószínűleg Vilmos herceg helyettesítheti. 

III. Károly diagnózisa a rák gyilkos természete miatt az egész világon megkongatta a vészharangot, és elterjedtek olyan feltételezések, miszerint a király a dán királynőhöz, II. Margithoz hasonlóan lemondana a trónról. VIII. Eduárd király óta nem volt erre példa, és ő is amiatt döntött arról, hogy átadja a hatalmat testvérének, VI. Györgynek, mert beleszeretett egy elvált amerikai nőbe, Wallis Simpsonba, akit másképp nem vehetett volna el. Mint ismert, a brit uralkodó az anglikán egyház feje is egyben, amely szigorúan viszonyul a válásokhoz, így nem lett volna helyénvaló, ha a király egy elvált asszonyt vesz el feleségül. VIII. Eduárd lemondása viszont súlyos alkotmányos válságot robbantott ki az országban, aminek pusztító hatását az egész királyi család megérezte. 

Bár VIII. Eduárd még azelőtt lemondott, hogy megkoronázták volna, azaz a felszentelési szertartáson sem esett át, aminek részeként az uralkodó élethosszig tartó szolgálatot ígér a nemzetnek. A ceremónia ezen része megfelel annak a rituálénak, amin a papok mennek keresztül, és amelyen III. Károly szintén átment. Ahogy egy szakértő, Ingrid Seward arról beszámolt, a király igazi munkamániás, és sokszor éjfélig bújja a papírokat, így a jelenlegi helyzet annyiban hátráltatja őt, hogy lazítania kell a tempón.

A teste majd érzékelteti vele, hogy lassítania kell, ahogy Kamilla is. Azt hiszem, lelkileg kimerült a királynő halála óta. Azóta megállás nélkül csak megy

– jelentette ki, hozzátéve: 100 százalékban biztos abban, hogy III. Károly sosem fog lemondani.

A régens uralkodó

Felmerülhet azonban a kérdés, mi lesz akkor, ha a király rossz egészségi állapotba kerül. Erre az 1937-es Regency Act törvény adhat választ, ami lehetővé teszi, hogy a trónörököst, Vilmos herceget régens herceggé nevezzék ki, azaz úgy ruházhatnák át rá a királyi feladatokat, hogy édesapjának nem kéne lemondania hozzá – ennek ellenére viszont a törvényes uralkodó III. Károly maradna. Ahogy a törvény kimondja, akkor szükséges a régens kinevezése, amennyiben az uralkodó lelki vagy testi fogyatékossága miatt képtelen ellátni a feladatait, vagy bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy bizonyos okokból kifolyólag nem tudja teljesíteni őket.

Ezt viszont írásban kellene alátámasztania több személynek is, III. Károly esetében Kamilla királynénak, a lordkancellárnak, az alsóház elnökének, a felsőbb bíróság elnökének és a kancelláriai törvényszék egyik bírájának. III. Károlynak pedig ebbe már nem lenne beleszólása. Utoljára több mint 200 évvel ezelőtt lépett életbe ez a protokoll, amikor IV. György régenssé vált, miután édesapját, III. Györgyöt mentálisan alkalmatlannak nyilvánították a királyi feladatok ellátására – bár ekkor hivatalosan még nem létezett ez a törvény.

Visszajáró vendég a kórházakban

Nem a rák az első egészségügyi probléma, amivel III. Károlynak szembesülnie kellett eddig élete során. A 90-es és a 2000-es évek elején ugyanis kvázi törzsvendég volt a kórházakban. 1981-ben például lovaspólózás közben egy eltévedt labda találta el a torkát, ami miatt tíz napra teljesen elvesztette a hangját, ám a baleset maradandó károsodással szerencsére nem járt. 1990-ben egy lovaspólómeccsen esett le a lováról, miután ellenfele mellett elvágtatva a pónija épp jobbra fordult, míg a király hátrafele szeretett volna lőni. Emiatt elvesztette az egyensúlyát, és a két ló közé zuhant, egyikük pedig megrúgta a karját. Ezt követően három napot töltött kórházban, de a sérülése nem gyógyult be rendesen, ezért három, fájdalommal töltött hónap után megműtötték. Egy csontot vettek ki a csípőjéből, hogy a törés köré helyezzék, majd egy fémlemezt csavarokkal rögzítsenek. Egy hét múlva engedték ki a kórházból, és egy éven belül vissza is tért a sporthoz. 

Később, 1998-ban Walesben esett le a lováról, aminek következtében eltört a bordája, ám a sérülés ellenére ragaszkodott hozzá, hogy néhány héttel később a nepáli és bhutáni látogatása részeként a Himalájába menjen túrázni. A sok lovaspólózás, túrázás és síelés eredményeként 1998-ban egy térdműtéten is át kellett esnie, hogy helyrehozzák a jobb térdében lévő sérült porcokat – pár évvel korábban ugyanezt az operációt hajtották végre a bal térdében. Három évre rá, 2001-ben egy jótékonysági meccsen dobta le őt a lova magáról, és mivel fejjel előre esett, eszméletét vesztette. Fennállt a veszélye, hogy lenyeli a nyelvét, mire odaérnek a mentők, akik végül hordágyon vitték el. Kórházba szállították őt, ám a megrázkódtatáson kívül nem esett komolyabb baja. 

A királynak 2001-ben két másik esetben is orvosi segítségre volt szüksége. Egy derbyshire-i rókavadászat során szintén ledobta őt a lova, ami miatt kimozdult a válla. Az csak a röntgenfelvétel alapján vált nyilvánvalóvá, hogy eltörte a lapockája vállcsúcsi nyúlványát, így napokig hevedert kellett viselnie. 2001 végén pedig kötéssel a bal szemén jelent meg egy hivatalos eseményen, mivel fűrészpor ment a szemébe, miután egy fáról ágat próbált lefűrészelni a gloucestershire-i birtokán. A por megsértette a szaruhártyáját, ám a kezelést követően meggyógyult. 

2003-ban sérv miatt kellett megműteni, ami a highgrove-i birtokon végzett kerti munkák következtében alakult ki nála, majd 2008-ban egy kisebb beavatkozással egy nem rákos daganatot távolítottak el az arcáról – ahogy 1996-ban Fülöp hercegről és 2003-ban II. Erzsébet királynőről.

Tavaly került főképp terítékre III. Károly két másik egészségügyi problémája is. Harry herceg az önéletrajzi könyvében számolt be arról, hogy édesapja krónikus nyak- és hátfájással küzd, amiért főleg a lovaspólózás során elszenvedett sérülések okolhatóak – hátfájására utalhat sétálás közbeni testtartása, mivel gyakran a kezeit a háta mögött összekulcsolva közlekedik, ezt a módszert a hátfájás enyhítésére szokták használni. A király emellett egy daktilitis nevezetű betegségben szenved, ami az ujjak és lábujjak ízületeinek súlyos gyulladása, amely miatt azok felpuffadnak, és a gyulladás következtében virslire vagy kolbászra hasonlítanak. Felpuffadt ujjairól már a király is többször beszélt, 2012-ben például Ausztráliában ő maga nevezte virsliujjaknak őket. 

(Borítókép: Getty Images)