A Telekomnál lefújták, mégis nagy potenciál lehet a négynapos munkahét bevezetésében

Sokan csak álmodozni mernek róla, máshol pedig már a tesztüzem is lefutott, sőt bizonyos cégeknél és országokban a mai napig elképesztő népszerűségnek örvend a négynapos munkahét – a munkavállalók és a munkaadók körében egyaránt. 

Ahogyan arról az Index is beszámolt, a hazai nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom próbálta ki pilotprojekt keretében a négynapos munkahetet, a 2022 júniusában érkező örömhír azonban nem tartott ki túlságosan sokáig. Ugyan először, még ugyanazon év novemberében arról érkeztek hírek, hogy tökéletesen bevált a tervezet a telekommunikációs cégnek, és további munkatársak bevonását tervezik, a magenta színekben pompázó vállalat komoly pálforduláson átesve idén már korántsem nyilatkozott ilyen pozitívan a hazánkban úttörő megoldásnak számító munkarendről.

Február közepén a vállalat bejelentette, hogy lezárja a négynapos munkahét tesztprogramját, és visszatér a hagyományos munkarendre, mivel állításuk szerint a rövidített munkahéten nem mindenki tudott kellő hatékonysággal dolgozni.

A cég akkor azzal indokolta döntését, hogy

Mindez amiatt különös, mert a négynapos munkahetet pont e tényezők miatt támogatják egyre több helyen, az azonban kétségtelen, hogy ez sem működhet mindenhol zökkenőmentesen. Ahhoz, hogy megérthessük, miért működhet sok helyen tökéletesen, és hogy máshol miért nem, érdemes az ötlet gyökeréig visszamenni az időben. 

Több ember alkalmazása volt a cél, mára a munka-magánélet egyensúlya miatt népszerű 

A 19. század óta, az ipari forradalomnak és a társadalmi átalakulásnak köszönhetően a munkában eltöltött órák száma folyamatosan csökkenni kezdett a fejlett országokban, a négynapos hét gondolata és alkalmazása először mégis csak az 1990-es években, az egyenlőbb munkamegosztás politikai és gazdasági igényeként jelent meg.

Ennek a megközelítésnek, amelyet 1993-ban Pierre Larrouturou francia közgazdász dolgozott ki, a rendszerét 1996-ban tesztelték először. Franciaországban olyan üzleti vezetők is támogatták az ötletét, mint Antoine Riboud, a Danone multinacionális élelmiszeripari cég vezérigazgatója, aki úgy gondolta, hogy ez segítheti a munkaerő-toborzás fellendítését. Az akkor bevezetett törvényi változtatásokat azonban a 2000-es évek elején hatályon kívül helyezték, amikor bevezették a ma is alkalmazott munkahetet.

Nyugat Európában ugyan úttörőnek számítottak a franciák, Németországban többek között a Volkswagen is bevezette 1994-ben a négynapos hetet, hogy 30 ezer ember munkahelyét megmentse, a rend azonban 2006-ban ott is megszűnt. 

A Covid-válság és a hozzá kapcsolódó lezárások miatt azonban ismét világszerte reflektorfénybe hozták az erről és a home office lehetőségről szóló vitát is.

Az otthoni munkavégzés széles körű elterjedése, az új technológiák alkalmazása és a rugalmasság növekedése ugyanis alaposan átalakította munkamódszereinket. Ez az időszak megerősítette az alkalmazottak vágyát a munka és a magánélet jobb egyensúlyára. Mindezt jól mutatja, hogy egy brit kutatás szerint

– említi a The Conversation. 

A napjainkban is élénken izzó jelenség és késztetés a nyolcórás kötelező, ám legtöbbször fölösleges irodában való ücsörgés elkerülése miatt Ázsia és Óceánia országai élénken keresni kezdték a munka megszervezésének alternatív módjait annak érdekében, hogy újra népszerűvé váljanak a munkát kereső dolgozók körében. Emiatt Új-Zélandon például a kormány négynapos hetet vezetett be a járvány lecsengését követően a termelékenység növelése, illetve a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása érdekében. Japánban több cég is csatlakozott ehhez a munkarendhez, köztük olyan gigavállalatok, mint a Hitachi vagy éppen a Microsoft. Ez a túlterheltség elleni küzdelem eszközeként tálalt intézkedés pedig a termelékenységnek sem árt, a munkarend a Microsoft esetében például 40 százalékos javulást eredményezett.

Nem mindegy, hogy négynapos vagy négy napba sűrített hét

A munkáltatók részéről érthetően népszerűbb megközelítés az, hogy a heti munkaóra száma nem csökken, csupán négy nap alatt dolgozza le a munkavállaló a plusz egy napért cserébe. Ezt a besűrített modellt alkalmazza meglehetősen sikeresen Belgium és a skandináv országok is. Belgium 2022 őszén fogadta el a négynapos munkahétről szóló törvényt, az úgynevezett „foglalkoztatási megállapodást”, amely azt tartalmazta, hogy a munkavállalóknak csak négy napot kell dolgozniuk, emiatt pedig még csak a fizetésük sem csökken, azonban üröm az örömben, hogy a munkaóráik száma sem változik. Olaszországban az Intesa Sanpaolo bank szintén így osztja be az alkalmazottait.

A módszer a korábbi úttörő Franciaországot is újra elérte, 2023 márciusában javaslatot tettek a négy napba sűrített munkahétről az Urssaf Picardie alkalmazottainak, próbálkozásuk azonban teljes kudarcba fulladt. Ennek az oka az volt, hogy a szülők úgy érezték, a plusz egy szabadnap ellenére a napok még hosszabbra nyúlásával teljesen háttérbe szorult a szülői szerepük – a hosszú napok például azt sem teszik lehetővé, hogy a szülők elvigyék gyermekeiket az iskolába vagy éppen onnan haza. A Magyar Telekom hasonló indokkal állt elő a munkarend megszüntetésekor. 

Egyesek szerint ezt viszont meg lehet úgy is csinálni, hogy az ember kevesebbet dolgozik, csak jobban és hatékonyabban, azaz valóban négynapnyi munkát végez csak el egy héten, mégis eredményesen. Ez nevezetesen 32 munkaórát jelent heti szinten, ami egyes helyeken ráadásul a termelékenység növekedésével jár együtt, többek között Spanyolországban és Portugáliában is jól működik már ez a rendszer.

Ez a képlet azon az elgondoláson alapul, hogy a termelékenységet az improduktív idő azonosításával és csökkentésével, illetve egyes folyamatok észszerűsítésével meg lehet valósítani. Ez a megközelítés mélyen beágyazódik abba az elképzelésbe, hogy a technológia kompenzálni fogja a termelékenység csökkenését. A mesterséges intelligencia megjelenése újra előtérbe helyezte ezt a koncepciót, ami miatt nemrég Bill Gates már a háromnapos munkahétről kezdett vizionálni.

Az ipari megjelenése óta a szervezetek folyamatosan törekedtek a munkaidő optimalizálására. Sok éven át egyszerűen lépést kellett csak tartani a gyártósorral, amikor a munkaidő és a munkahelyen töltött idő tökéletes szinonimák voltak. Ma már azonban nem kell az irodába mennünk ahhoz, hogy dolgozni tudjunk, a melónk a személyes tereinkbe költözött. A négynapos héttel az a cél, hogy a munkát inkább időben, mintsem térben foglalják keretbe. Így tulajdonképpen ez nem a munka megszervezéséről szól, hanem sokkal inkább arról, hogy a társadalomban milyen helyet kívánunk biztosítani a munkának, és milyet a magánéleti értékeknek.

(Borítókép: Dimitri Otis / Getty Images Hungary)