A globális felmelegedés már az oktatást veszélyezteti

A klímaváltozás és a globális felmelegedés kapcsán már tényleg nem telik el úgy nap, hogy ne látna napvilágot újabb lesújtó vagy valós katasztrófával fenyegető híradás, azt pedig már az emberek a saját bőrükön is megtapasztalhatták, hogy ezek nagy része bizony nem üres hangulatkeltés. A mindent felperzselő erdőtüzek és az óceánok hőmérsékletének állandó melegedése mellett ráadásul vannak, akiknek már az alapvető hétköznapi teendőik sem intézhetők el egykönnyen a klímaváltozás miatt – amelynek hamarosan akár az oktatás is áldozatául eshet.

Sőt, van, ahol ez már korántsem jövő idő. Dél-Szudán iskoláit márciusban bezárták, mivel éppen egy 45 Celsius-fokos hőmérsékletet okozó hullám söpör végig az országon. A régióban ez már nem is újdonság, az elmúlt években a súlyos áradások már jelentős fennakadásokat okoztak az oktatásban. Mindez Afrikában, így Dél-Szudánban is hatványozott problémát okoz, ugyanis a kontinensen és az országban alapvetően is átlagosan öt évnél rövidebb időt töltenek az oktatási rendszerben a fiatalok. Persze a kirívó példa mellett az egész világnak van aggódnivalója. 

A Nature Climate Change című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint ugyanis

Mindezt alátámasztja egy amerikai tanulmány is, amely szerint a serdülők matematikai eredményei már jelentősen csökkennek a 26 Celsius-fok feletti napokon is, míg Kínában azt állapították meg, hogy a magas hőmérséklet a vizsgateljesítményt is rontja.

Nem csak közvetlenül okoz gondot a meleg

A megemelkedett hőmérséklet sokkal hosszabb távon is problémát okozhat, a tanulók tesztteljesítménye ugyanis akkor is rosszabb volt, amikor a tanév folyamán többször extrém meleg volt a hőmérséklet. Ez azonban még nem minden.

Az árvizek megakadályozhatják, hogy a gyerekek iskolába utazzanak, a szegény országokban pedig a viharok és az aszályok miatt sokan végleg otthagyhatják az iskolát, hogy munkába álljanak, és eltartsák családjukat. Azonban a magasabb jövedelmű országokban élő gyerekek a hurrikánok és erdőtüzek miatt hiányoznak, több intézmény ilyenkor szünetet rendel el, ami szintén rossz hatással volt a tanulmányi eredményekre.

Azoknál a gyerekeknél, akiknek az édesanyja várandós volt a 2012-es Sandy hurrikán idején, nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD-t), ami nagy kihívást jelent az oktatásban – írja a The Conversation.

Indiában a kutatók azt találták, hogy a megemelkedett hőmérséklet az emiatt létrejövő termelési kiesés és az alultápláltság szintén alacsonyabb teszteredményhez vezetett, ami szintén megerősíti az éghajlatváltozás és a tanulmányi eredmények romlása közötti összefüggést.

A szegények és a kisebbségek szívják meg a legjobban

A problémát tovább súlyosbítja, hogy azokat érinti, és azok szenvedik meg leginkább ezek következményeit, akik alapvetően is nehézségekkel küzdenek. A tanulmány azt sugallja, hogy az éghajlatváltozás súlyosbítja a globális oktatáshoz való hozzáférés és az oktatás terén meglévő egyenlőtlenségeket, azaz

Globálisan azok a régiók maradhatnak le még inkább, ahol az emberek jobban ki vannak téve az éghajlatváltozás következményeinek, olyan területek, ahol a gyerekek már most is kevesebb évet töltenek az oktatásban. A legkritikusabb pont továbbra is az üvegházhatású gázok kibocsátásához köthető, amit drasztikusan csökkenteni kell az eredmények elérése érdekében. Az Európai Unióban 2023 harmadik negyedévében már 23 országban javuló tendenciát mutattak a számok.

Emellett sürgető a gyermekek oktatásának megóvása is a már fellépő klímaváltozáshoz köthető tényezőktől. A lehetséges intézkedések közé tartozik különböző hűtési technológiák telepítése, a hatékony tervezés, a felmelegedés hatásainak ellenálló iskolák építése, valamint a társadalmi, gazdasági, nemi és faji megkülönböztetéssel kapcsolatos rendszerszintű, globális egyenlőtlenségek kezelése.

A probléma súlyosságát támasztja alá, hogy az Egyesült Államokban például a hőség különösen rossz hatást gyakorolt a vizsgaeredményekre a rasszok és etnikai kisebbségek között, valamint az alacsony jövedelmű iskolakörzetekben élő gyermekek körében. Akárcsak a Fülöp-szigeteken, ahol egy tájfunt követően azoknak a gyermekeknek, akiknek a családja kevesebb anyagi erőforrással és kisebb társadalmi hálóval rendelkezett, nagyobb eséllyel estek ki az oktatási rendszerből, mint azok, akik jobb körülmények között éltek.

(Borítókép: Daniel Lozano Gonzalez / Getty Images)