Dopeman Majkáról: Én meg akartam ölni, ez látszott is

A hiphop az Egyesült Államokból eredeztethető, ahol a 70-es években afroamerikai és karibi származású bevándorlók kezdtek el kísérletezni a műfajjal. Akkoriban még a breaktánccal járt kéz a kézben ez a zenei stílus, ami egyébként jelenleg is aranykorát éli. Azóta a technológia fejlődésével olyan válfajai fejlődtek ki, amelyeknek kvázi közük sincs ahhoz a hiphophoz, amit a 70-es években Bronxban annak neveztek.

A műfaj Magyarországra ennél valamivel később gyűrűzött be, aminek megvoltak a hazai nagyágyúi. Pontosan ezt a témakört járja körbe az RTL+-on április 10-én megjelent Amit tudni akarsz című ismeretterjesztő sorozat második évadának első epizódja, amelyben a hiphop Magyarországra való betörésével foglalkoznak – megszólaltatva olyan hírességeket, akik oroszlánrészt vállaltak abból, hogy a stílus itthon is megvesse a lábát.

A széria rendezője az a Kőrösi Máté, aki az RTL+ egy másik produkciójának, a Miért a kutya a legjobb barátunk? című dokumentumfilmnek – amelyről az Index is írt – az egyik megalkotója volt. Ahogy az a csatorna szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből kiderül, a műsor második évadában többek között a halál pillanatával, a nemátalakító műtétekkel, a transzneműekkel, a különböző szexuális orientációkkal, illetve egyes zenei stílusok kialakulásának hazai történetével foglalkoznak. Az első részben a hiphopé volt a főszerep, ebben Lil Frakk elevenítette fel a műfaj betörését Magyarországra, kiegészülve a kezdetekkor tűzközelben lévő előadók, például Dopeman és az Animal Cannibals visszaemlékezéseivel. 

Ahogy a sorozatban elhangzik, a hiphop kultúra kezdetben inkább a táncról, a breakről szólt, amely által az utcai művészet igéjét terjesztették. Még az első Magyarországon kapható hiphop lemezhez is csatoltak breaktánc segédletet, amelyben mozdulatonként magyarázták el, hogyan kell arcon pörögni. Bánkuti Dániel producer az epizódban úgy fogalmazott, a hiphop történelme anno úgy indult, hogy az előadók rájöttek arra, hogy az üres dobrészeket loopba lehet rendezni, így mixtape-eket tudtak készíteni, amire rárappeltek. Végül ezekből a loopokból építettek új alapokat, amelyeket a technika fejlődésével még jobban tudtak manipulálni.

Ugyan a 70-es évek végén a hiphop zene még dobgéppel, szintetizátorral és bakelit lemezjátszóval készült, a 80-as évek végétől mindenki számára elérhetővé váló technika elindította a kísérletezések időszakát – léteznek olyan hangok, amiket máig használnak. Azzal viszont kevesen vannak tisztában, amire a széria is kitér, hogy Magyarországon elsőként a Hungária énekese, Fenyő Miklós próbálkozott ezzel a műfajjal, illetve ő alapította meg a legelső breaktánc iskolát.  

Azóta már kiváló magyar kortárs rapperekkel találkoztam, akik azt mondták, hogy én adtam az alapot ezekkel a rapszövegekkel ahhoz, hogy az ő fantáziájuk beinduljon

– nyilatkozta Fenyő. 

Az epizódban az 1989 óta létező Animal Cannibals tagjai a hazai hiphop kultúra epicentrumába, Budapest 8. kerületébe is ellátogattak. Azon nosztalgiáztak, hogy a Rákóczi téren abban az időben még örömlányok voltak, rájuk férfiak vigyáztak, akik kártyázással ütötték el az időt.

Ahogy a sorozatban szintén megszólaló Dopeman kiemelte, akkoriban „csibészélet ment ott”, hozzátéve, a saját szemével látta, ahogy a nők a tenyerükbe írják az árakat, és a férfiak terelgetik őket – elmondása szerint ő is ezt szerette volna csinálni. Ahogy Qka MC az Animal Cannibalsből kiemelte, azt kívánták elérni, hogy az emberek büszkék legyenek arra, hogy józsefvárosiak. A duó végül a 8. kerületben VHS-videókkal és magnókazettákkal kezdte el terjeszteni a zenéjét, ami egy űrt töltött be, mert akkor még rajtuk kívül nem foglalkozott más ezzel a műfajjal. Mint kifejtették, mivel azokban az években minden lemezkiadó akart egy rapelőadót magának, az övék lehetett az első magyar raplemez. 

A gengszterrap

Szintén új színt vitt a hazai hiphop kultúrába az 1992-ben Berkes Gábor, Geszti Péter és Szentmihályi Gábor által megalapított Rapülők. Geszti a sorozatban úgy fogalmazott, a tagokkal megbeszélték, mivel nincs semmi tétje, amennyiben senkinek nem fog tetszeni a műfaj, amiben alkotnak, valami másba kezdenek. Mint mondta, onnan tudták, hogy nagy sikerük lett, hogy a Nyugati pályaudvarnál az aluljáróban Szandi kazettáival együtt árulták az övékét, ami nagy szó volt, mivel az énekesnő a 90-es években a legnagyobb ásznak számított. A Rapülők dalai ugyanakkor még távol álltak az amerikai gengszterraptől, amivel kapcsolatban Dopeman megjegyezte, nem tudta elképzelni, hogy ezt a műfajt magyarul is lehet jól csinálni, ám végül Ganxsta Zolee bizonyította be neki ennek az ellenkezőjét. 

A gengszterrap, az egy tükör, egy információ arról, hogy élünk, hogy a ránk szabott moralitás, etika meg erkölcs kereteit hogy hágjuk át

– nyilatkozta Dopeman.

A széria első epizódjának egyik megmosolyogtató része, amikor a Médiahatóság jelentését mutatják be, amiben kiemelték a gengszterélet legfőbb kifejezőeszközeit, amelyekkel „a csapodár élet élvezeteit próbálják kifejezni, a nemi kapcsolatot, az alkoholfogyasztást, a cigarettázást, a drogok használatát, a pénz szórását”. Az is kiderül, hogy a Ganxsta Zolee és a Kartelt egyébként a kezdetekkor érték olyan vádak, hogy csak lemásolják az amerikai rapet. Mint Dopeman kifejtette, ő törekedett arra, hogy autentikus maradjon, azonban az az országos ismertség, amit ezáltal kapott, egy olyan életstílust teremtett meg, amiről mindenki álmodott: „Hülye szóval, bementem egy helyre, és nekifutásból lesz*ptak.” 

Dopeman és Majka csatája

Dopeman és Ganxsta Zolee hamar a gengszterrap hazai képviselőjévé váltak, bár azt nem sejthették, hogy kihívójuk akad. Akkor startolt el ugyanis a Való Világ című reality első évada, amelyben többek között Majoros Péter Majka versenyzett a főnyereményért. Dopeman szintén a műsornak köszönhetően ismerhette meg őt, és elmondása szerint Majka még rajongóként fogadta, amikor bement hozzá a villába. Jó haverok lettek, közös lemezt csináltak, azonban a viszonyuk megromlott. 

Kialakult egy helyzet, amit én sem biztos, hogy jól kezeltem. Nagyon nagy egók működtek

– fejtette ki Dopeman, akinek Majkával való csatározása elhozta az első magyar rapháborút. Ennek megkoronázása volt a Sztárbox című műsor első évadában való összecsapásuk. 

Én meg akartam ölni, ez látszott is. Összeverekedtünk a bokszringben, aztán szórakozóhelyen

– magyarázta Dopeman.

Majka és Dopeman közös munkájának nem lett jó vége, ahogy Majoros Curtisszel való együttműködése is botránnyal végződött – bár kettejük szerelemgyereke, a Belehalok lett a magyar hiphop egyik legnagyobb slágere. Hasonlóan sikeresnek bizonyult az Animal Cannibals által 1996-ban életre hívott Fila Rap Jam, ahol fiatal hiphop előadók mutatkozhattak be. Közéjük tartozott NKS, a Fekete Vonat – akiket Qka MC rakott össze egy csapattá –, Sub Bass Monster, a Hősök és Fluor.

A táborunknak köszönhetően találkozott egymással Diaz és Fluor, akik még mind a ketten akkor freestyle-ozgató kis MC-k voltak. Ott született meg az a barátság, amiből később lett a Wellhello

– jegyezte meg Qka MC.

A rózsadombi rapperek

A szériában külön kitérnek az ezredforduló környékén megalakult Akkezdet Phiai formációra, azaz Závada Péterre (Újonc) és Süveg Márkra (Saiid), akik még 2018-ban búcsúztak el egymástól, feloszlott a zenekar, és azóta nem adtak interjút. Závada az epizódban úgy fogalmaz, akkoriban volt egy előítélet velük kapcsolatban, hogy rózsadombi rapperek. Sőt, különböző pletykák is szárnyra kaptak, például az, hogy Závada egy budai villában a jakuzzijából írja a dalszövegeket.

A páros a sorozatban kifejtette, anno a Wu-Tang Clan hozta össze őket. Mint Závada megemlítette, mivel író családból származik, sok verset olvasott. Az akkori kortárs költészet rím és szójáték központú volt, így ennek hatására tanulta meg, hogyan lehet magyarul rímelni. Végül ezt emelték át a rapbe, amit összekevertek az amerikai hiphop stílussal. Az Akkezdet Phiai lett az első underground csapat, akik kiadó és médiaszereplés nélkül lettek országosan sikeresek, sokan máig őket tartják az ország legjobb rappereinek.

Mindent megtettünk az ellen, hogy nehogy befussunk, mert attól undorodtunk. A mai napig az van, hogy alig voltunk valaha tévében

 – mondta Závada, aki a banda 2018-as feloszlásáról is ejtett néhány szót: „Nekem elég volt, Márk pedig még jár fellépni. Ami a legkevésbé hiányzik, az a backstage, főleg a fesztiválbackstage.”

Az újhullámos hiphop

Napjainkra a hiphop műfaj poposodásának hála olyan zenekarok is népszerűvé válhattak, mint a Punnany Massif, a Halott Pénz vagy a Wellhello. A női fronton az Emergency House-ban feltűnő MC Duckyt követően sokáig nem tudtak érvényesülni a hölgyek ezen a színtéren. 2022-ben viszont Sisi megjelenése egy új színt hozott a hiphop világába, ő maga a sorozatban úgy vélekedett, a közeg tárt karokkal várta őt. Szintén ezt tapasztalta Krúbi, aki elmondta, az emberek úgy viszonyulnak hozzá, mintha betöltene valamilyen űrt. Ahogy kifejtette, a zenélésbe eredetileg poénból vágott bele, egyáltalán nem gondolta komolyan, ám ennek ellenére profin akarta csinálni. 

Ezt az attitűdöt valójában nem annyira a hiphopból, sokkal inkább a hardcore zenékből szedem

– nyilatkozta.

Krúbi kiemelte, a punkosabb attitűdöt az „ordibálós, kaotikus zenekarokból” merítette, így alapvető volt a számára, hogy nem kell korlátoznia magát abban, mennyire kísérletezik, mennyire őszinte, és a zenéje mennyire kompatibilis a nagyobb tömegekkel. Az előadó egyedi stílusával elhozta a hiphop újhullámát, és saját bevallása szerint „a modern hiphopból gyökerezve kiépült valami, ami csinált egy új mainstreamet”.

(Borítókép: Dopeman 2013. szeptember 29-én. Fotó: Bődey János / Index)